Az EP-választásra egyfajta előválasztásként kell tekinteni, amelyben eldől a baloldali pártok erősorrendje, hogy aztán ennek ismeretében készülhessenek az őszi önkormányzati választásra – vélik elemzők.
Az európai parlamenti választás tétje idén sokkal „európaibb”, mint a korábbi választások alkalmával – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 Szemtől szembe című műsorában. Olyan folyamatok zajlanak jelenleg az Európai Unióban, amelyek a benne élő polgárok jövőjét jelentősen meghatározzák.
Az egyik ilyen meghatározó kérdés a már sokat emlegetett illegális bevándorlás és a migrációs folyamatok, de ide tartoznak a gazdasági, szociális és az integrációs kérdések is – sorolta. Véleménye szerint
az EU jelenlegi külpolitikája rendkívül hibás, súlyos politikai, intézményi és biztonsági válsággal küzd.
A választásoknak már most fontos jelentősége van a belpolitikai szempontokat figyelembe véve – mondta el Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Már csak azért is, mert az ellenzéki pártok egyértelművé tették, hogy ez alapján fogják majd meghatározni, hogy miként indulnak az őszi önkormányzati választáson.
Pártok csatáznak
Úgy véli, „ellenzéki párok és csataterek” alakultak ki az elmúlt időszakban. A legerősebbnek az MSZP és a DK között folyó éles küzdelmet említette meg. Emlékeztetett a közelmúltban kiszivárgott hangfelvételre, melyben MSZP-s politikusok nyíltan beszéltek arról, hogy a DK valóban komoly ellenfél, illetve, hogy Gyurcsány Ferenc az MSZP programpontjait akarja megvalósítani.
A második páros Deák Dániel szerint az LMP és a Momentum. A legfrissebb kutatások alapján az LMP jóval a parlamenti bejutási küszöb alatt van, körülbelül 3 százalékos támogatottságon áll jelenleg. A Momentumnak aktívabb szavazótábora van, és jelen pillanatban sokkal esélyesebbek arra, hogy megugorja az 5 százalékot.
A harmadik páros pedig a Jobbik és a Mi Hazánk Mozgalom. Itt is megfigyelhető az egymás közti versengés. Legutóbb május 1-je volt jelzésértékű a Jobbik számára, ugyanis a párt sátrai szinte üresek, míg a Mi Hazánk Mozgalomé szinte tele voltak – mondta Deák Dániel.
Deák Dániel beszélt a Jobbik néppártosodásáról is, amely hosszú folyamat volt, a párt támogatottsága hónapról hónapra folyamatosan csökkent. Az egykori jobbikos szavazók közül vannak, akik a kormánypárthoz csatlakoztak, de vannak, akik a „bizonytalanok táborához” társultak. A párt jövője most a Mi Hazánk Mozgalom pártján múlik, mert ha a napokban erős kampányt folytat, akkor a Jobbik szavazói átpártolhatnak a Mi Hazánkhoz – fűzte hozzá.
A felsorolt párosok mérkőznek most meg egymással, és Deák Dániel szerint közülük a DK-nak lehet a legnagyobb esélye arra, hogy a legerősebb ellenzéki párt legyen az EP-választáson. Hozzátette, ha ez megvalósul, akkor ismét
Gyurcsány Ferenc és immáron felesége, Dobrev Klára diktálhatja a tempót az ellenzéki térfélen.
Ifj. Lomnici Zoltán arról is beszélt, hogy a baloldal válsága kihat a baloldal jelenlegi helyzetére, és kissé gazdátlanná vált a magyar ellenzék. Szerinte most mindenki azt várja, hogy melyik ellenzéki párt fog erősebben szerepelni a választáson, és majd az eredmények után kezdődhet el a szövetségek kialakulása és egyes pártok támogatása.
Deák Dániel az ellenzéki oldalon zajló előválasztással kapcsolatban elmondta, az a forgatókönyv valósul meg, amit már Gyurcsány Ferenc is szorgalmazott korábban. A pártok elkezdtek egymással versengeni, így egy olyan erősorrend állhat fel, amely mentén ki lehet majd alakítani a különböző erőviszonyokat az őszi választásra.
A szakértő arra számít, hogy május 26. után a most megkötött alkuk és előválasztási folyamatok felbomlanak, és a nulláról indulnak el az ellenzéki pártok. Megjegyezte, Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt helye sem biztos az ellenzéki oldalon, hiszen látható, hogy nemcsak a jobb-, de a baloldalon is éles bírálatok érik.
