Közös genetikai faktorok állhatnak a hátfájdalom és a depresszió mögött egy friss tanulmány szerint. Dr. Dobos Márta, az Oxygen Fájdalomcentrum ortopéd szakorvosa szerint az összefüggések kétirányúak.
Ikervizsgálatok utalnak az összefüggésre
A PAIN című szaklapban publikált tanulmány szerint összefüggés fedezhető fel a depresszió és a hátfájdalom megjelenése közt. A kutatók 2150 spanyol ikerpárral töltettek ki kérdőívet, amelyből kiderült, hogy azoknál, akik depressziós tüneteket mutattak, nagyobb eséllyel volt jelen hátfájdalom is.
A genetikai háttér jelentőségét úgy igyekeztek világossá tenni, hogy a teszteket először egyénenként elemezték. Így kiderült, hogy ha a genetikai faktoroktól eltekintünk, 1.6-szer nagyobb az esélye a hátfájásnak, ha depresszió vagy szorongás is jelen van a személynél. Az egypetéjű ikreknél viszont már 2.3-szeres volt az összefüggés esélye. Még nem tisztázott pontosan, mely genetikai faktor állhat az összefüggés mögött, de az biztos, hogy a gének olyan ingerületátvivő anyagok termelődését is befolyásolják, mint a szerotonin és a norepinephrin. Ezen anyagok pedig mindkét problémára hatással vannak.
Mégis ördögi kör lenne?
Korábbi vizsgálatok úgy vélték, a hátfájdalom – a többi krónikus fájdalomhoz hasonlóan – nem csak az alvást gátolja, de a vele járó szorongás is a pihenés ellen hat. Az így állandósult kimerültség tovább erősíti az ingerültséget, a depressziót, így még nehezebb elviselni a fájdalmat és egyre nehezebb aktív életet élni. A mozgásszegénység viszont tovább fokozza a fájdalmat.
“A kört tehát valahol meg kell törni, a célzott fájdalomcsökkentés lehet az első lépés. Az öngyógyszerelés azonban hatástalannak vagy akár veszélyesnek is bizonyulhat, így – ha egyáltalán szükséges – a gyógyszerek beállítását mindig szakorvosra kell bízni, aki célzottan kezeli az ortopédiai problémát” – tanácsolja dr. Dobos Márta.
Valódi segítség
Dobos doktornő szerint sokakat a fájdalomtól való félelem akadályoz meg a mozgásban. Ilyenkor érdemes olyan gyógyszer- és mellékhatásmentes fájdalomcsökkentő módszerekhez folyamodni, mint a lökéshullám terápia. A lökéshullám ugyanis áthatol a test felszínén – miután az orvos egy gél felvitele után a megfelelő kezelőfejjel a kijelölt helyre juttatja a hullámot – beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, oldja a fájdalmas izomcsomókat, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét. Ezáltal a kezelések nem csak a fájdalmat csökkentik, de a valódi okot szüntetik meg a sérült szövetek fokozatos regenerálásával. A terápia eredményessége már az első kezelés után érezhető, de a teljes kúrához 2-6 kezelésre is szükség lehet.
Forrás: Napidoktor.hu
