Debrecenben hagyománya van a természettudományos oktatásnak és a botanikának. Itt írja Méliusz Juhász Péter az első magyar botanikai könyvet. A híres Magyar Füvészkönyv (1807) szerzői Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály munkásságának eredménye az első Füvészkert.

Több mint 190 éves múltra tekint vissza Debrecenben a füvészkert. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén – korabeli nevén Pap taván – létesített kert volt, melynek területét 1807-ben jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta. Ezt a feladatát tölti be az első világháborúig, majd az ezt követő időkben a kertet elhanyagolták. Közben megalakult a Kollégiumban a tudományegyetem, mely épületének elkészültével a Nagyerdőbe költözik. Ezzel a Kollégium füvészkertje is elveszti jelentőségét, majd a Déri Múzeum felépültével megszűnik.

Miután a tudományegyetem kivált a Kollégiumból, a botanikus kert céljára Debrecen város az egyetem mögötti 17 hektár (30 katasztrális hold) területet adományozott a Nagyerdő területén.
1928-ban alapították meg az új füvészkertet. Az alapítók között volt Soó Rezső, Greguss Pál, Rerrich Béla és Schneider József. A kert céljául tudományos és esztétikai feladatokat tűztek ki. A következő években Soó Rezső egyetemi tanár veszi gondjaiba a kertet. 1933–35 között rendszerezik a növényeket, a bemutató területet és kialakítják az utakat. 1935-ben elkészül a sziklakert, majd a vízvezeték hálózatok, melyek nyomán gyorsan nő a bemutatható növényfajok száma. A növényföldrajzi csoportok telepítése (tó, mocsár, szikes, homokbucka) is megkezdődött, felépül az első üvegház, a teleltető, és a betonozott fenekű tó is.
A növényeket Magyarország tájegységeiről telepítik be. 1940-ben a már meglévő tó partjára felállítják Kallós Ede szobrászművész Diószegi–Fazekas-emlékművét, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter ajándékoz a botanikus kertnek.

Újjáépítés a háború után

1944-ben Máté Imre egyetemi tanárt nevezték ki a növénytani tanszék és a botanikus kert vezetőjévé. Tervezik az üvegházcsoport felépítését, de a II. világháború ezt megakadályozza. A nagy ütemben fejlődő kert a háború áldozatává lesz. Újjáépítéséhez 1947-ben tudnak hozzáfogni Soó Rezső vezetésével. Az óriási lendülettel végzett munka eredményeként 1949 őszén már 1400 a növényfajok száma és a magjegyzék 285 növényfaj magját kínálja cserére. A szabadföldi terület felújítása 1950-re fejeződik be, majd 1950—51-ben épül fel az első üvegház, ezt követi az 50-es évek végén még 2 üvegház, mely hatására ugrásszerűen gyarapodik a trópusi növényfajok száma. 1952-ben Dobos Lajos kertészmérnök kapta meg a kert irányításának feladatát. Kinevezésével még 4-5 kertészállást is biztosít az egyetem, így lehetőség nyílik a növényrendszertani kert kiépítésére, a gazdag hidegházi gyűjtemény létrehozására, a pozsgás növények és a kaktuszgyűjtemény megalapítására.

1972-ben a kert vezetését Nemes Lajos vette át. Az új pálmaházat 1975-ben adták át. Talaja is fűthető. Az esőztető berendezést a következő év tavaszán házilag készítették. Felépítésével lehetővé vált egy igen gazdag trópusi gyűjtemény létrehozása, amelyben még a banánnak is beérik a termése. 1976-ban a körbeépített 12 hektáros botanikus kertet természetvédelmi területté nyilvánították, így lehetővé vált a terület méretének állandósítása és védelme. A természetvédelemmel járó hatósági feladatot a város látja el –mint helyi védettségű terület –, a szakmai felügyeletet pedig a mindenkori növénytani tanszék tanszékvezetője gyakorolja a kert felett.

Az üvegházak újabb bővítésére 1986-ban kerül sor, mikor egy 3 hajós üvegházblokkot kap a kaktuszgyűjtemény. Nemes Lajos irányításával és odaadó gondozásával ekkorra már Európa-hírű kert kaktuszgyűjteménye, a fajok száma eléri a 2500-at.
Évről évre gyarapszik az arborétumi gyűjtemény is. Az 1980-as évek elején telepített örökzöldek, fenyőfélék, mérete és szépsége az egyik legszebb látvány az arborétumi séta során, melyet a számukra ideálisnak egyáltalán nem nevezhető éghajlati és talajtani adottságok hoztak létre.
1996-ban Nemes Lajos nyugdíjba vonul, a kert vezetésével Szabó Mária kertészmérnököt bízzák meg. Jelenleg a növényfajok száma meghaladja a 8 ezret. Közülük szabad földi faj: 1500, trópusi: 2500, pozsgás: 2000, kaktusz: 2500 faj.

A kétévenként kiadott Nemzetközi magcsere-katalógusban felajánlott magvak száma meghaladja a 600-at.
A botanikus kert célja és feladata továbbra is az oktatás, kutatás és ismeretterjesztés. Ezen feladatok végzésével méltó folytatója a város természettudományos múltjának, értékes objektum mely védelmet és gondozást igényel.

A Debreceni Egyetem Botanikus kertjének területi elhelyezkedése és kialakítása speciális, a tudományegyetem területén a hátsó 12 hektáros területen helyezkedik el, a kertkapun belépve az elöl található arborétum és a kert hátsó végében az üvegházi gyűjtemény. A gyűjtemény mintegy 8000 növényfajt mutat be. A térkép segít az eligazodásban.

A nyári időszakban a látogatókat a bejárat melletti kerítésre felfuttatott trombitafolyondár narancspiros virágtömege fogadja. A bejáratnál elhelyezett pihenőpadok körül tiszafák méregzöld lombozatából messziről kitűnik a tavasszal lila koronát viselő császárfa. A portásházikó mellett balra kanyarodva a sétány két oldalán borókák idős példányai díszlenek, a sétány végén a szélsőséges hideg területet is tűrő bambusznád és a hosszú tűs fenyőcsoport mellett hala-dunk el. Kiérve a sétányról a kert egyik legszebb részletében gyönyörködhetünk. Középen a tó, benne a nyáron szépen virágzó tündérrózsával és a vízitökkel, körülötte fűz-, nyár- és nyírfák hangulatos fehér törzsei ősszel gyönyörű sárga lombszínei. A tó szélén díszlenek a mocsárciprus példányai, amelyeknek lombkoronái késő ősszel gyönyörű rozsdabarnára színeződnek, mielőtt télre lehullanak tűlevelei. Különlegességük még a tó partján látható barna légzőgyökerek kiemelkedése — mint apró törpécskék a nagy mocsárciprustörzs körül melyek a gyökerek légzését biztosítják.

A tó mellett spireasövénnyel szegélyezett pihenőtér közepén őrködik a két híres botanikus és az első magyar füvészkönyv szerzője: Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály mészkő szobra. A szobor mögött látható a kert legszebb több száz éves kocsányos tölgye, mely a régi Nagyerdő emlékét idézi

Cím: DebrecenEgyetem tér 1.
Tel: +36 (52) 512-900
E-mail: [email protected]
Web: www.debrecen.hu