A csendes gyilkos több százezer áldozatot szed évente világszerte

A vesebetegséget csak „csendes gyilkosként” tartják számon, mert veseműködésünk akár 90%-át is elveszíthetjük, mielőtt bármilyen tünetet észlelnénk magunkon. A szűrés ebben az esetben is kiemelkedő jelentőségű, hiszen korai diagnózissal és kezeléssel a krónikus vesebetegség súlyosbodása is lassítható vagy megállítható.

Veséink létfontosságú szerveink közé tartoznak, melyek meghatározó szerepet töltenek be szervezetünk egészséges működésében, illetve általános jóllétünkben. Elsődleges feladatuk, hogy kiszűrjék a salakanyagokat és a felesleges folyadékot a vérből, de ők felelősek vérnyomásunk szabályozásáért és a különböző, egyéb testi funkcióinkat segítő hormonok, valamint a vörös vérsejtek előállításáért is. Tehát kulcsfontosságú szerepet játszanak szervezetünk egyensúlyának fenntartásában. 

Az egészséges vesékben több millió kis „szűrőt” találunk, amelyek naponta mintegy 40-szer szűrik át a vérünket. Ha azonban működésükben zavar keletkezik, különböző salakanyagok és folyadék halmozódhat fel szervezetünkben. Ez a romboló folyamat idővel a vesefunkció beszűkülését, folyamatos csökkenését okozhatja, amely károsítja szerveinket és szöveteinket, ezáltal hatással lehet az általános jóllétünkre és egészségünkre. 

Kik a veszélyeztettek, kiket érinthet elsősorban ez a kór? 

Számos olyan kockázati tényező van, amelyek gyakrabban fordulnak elő azoknál, akiknél krónikus vesebetegség alakul ki. 

Ilyen a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyeket kezeléssel, illetve a túlsúly, a dohányzás, továbbá a különböző gyógyszerek (pl.: fájdalomcsillapítók) mértéktelen szedése, amelyeket életmódváltással befolyásolhatunk. 

Vannak azonban olyan tényezők is, melyekre sajnos nincsen ráhatásunk, mint például a családi kórtörténetben szereplő vesebetegség, vagy az életkor (60 év felett gyakoribb a megjelenése). 

 Milyen tünetekre figyeljünk? 

A vesék azzal a figyelemre méltó képességgel rendelkeznek, hogy a változó körülmények, például vérnyomásesés ellenére is folyamatosan működjenek és ezekhez alkalmazkodjanak. De mindennek megvan veszélye is, mivel emiatt a folyamatos vesefunkció-vesztés évekig, vagy akár évtizedekig észrevétlen maradhat. A vesebetegségben szenvedők általában csak a késői stádiumban tapasztalnak tüneteket, amikor a vese leáll, vagy amikor már nagy mennyiségű fehérje van a vizeletben. Ez az egyik oka annak, hogy a krónikus vesebetegségben szenvedőknek csak 10%-a tudja, hogy érintett6. De nézzük mik lehetnek árulkodó jelek.

Állandó fáradtság 

A vesék a felelősek annak a hormonnak a termeléséért, amely arra utasítja a szervezetet, hogy vörösvértesteket hozzon létre. Ha kevesebb van belőlük, a vér nem tud annyi oxigént szállítani az izmokhoz és az agyhoz, mint amennyire szükségük lenne, emiatt fáradtnak, gyengének érezhetjük magukat, és nehezebben tudunk koncentrálni. 

Alvási problémák 

A különböző tanulmányok szerint az alvási apnoe és a krónikus vesebetegség összefüggenek: az alvási apnoe részben károsíthatja a vesét, mivel megakadályozza, hogy a szervezet elegendő oxigénhez jusson. De ez visszafele is igaz: vesebetegség alvási apnoét okozhat a torok beszűkítésével, a méreganyagok felhalmozódásával és egyéb más módokon. 

Viszkető bőr 

A veseelégbetegség következtében a vérben felhalmozódó méreganyagok kiütést, vagy viszketést okozhatnak, az ásványi anyagok és tápanyagok egyensúlyának felborulása pedig ásványianyag- és csontbetegséghez vezethetnek, amitől a bőrünk szintén kiszáradhat és viszkethet. 

Duzzadt arc és boka 

Az egészséges vesék a vizelettel ürítik a nátriumtöbbletet. Amennyiben ezt a funkciójukat nem látják el tökéletesen, folyadék halmozódhat fel a szervezetünkben, melynek következtében végtagjainkban – különösen a lábfejeken és bokákon – duzzadtságot tapasztalhatunk, illetve az arcunkon puffadtság alakulhat ki. 

Izomgörcsök 

Az elégtelen veseműködés következtében felborult nátrium-, kalcium-, kálium- vagy más elektrolitszint megzavarhatja az izmok és az idegek működését és ezáltal izomgörcsöket okozhatnak leggyakrabban a lábainkban. 

Légszomj 

A vesebetegség a vörösvértesttermelés felborulása miatt vérszegénységet okozhat, amely következtében légszomjat érezhetünk, továbbá a folyadék felhalmozódása is eredményezhet nehézlégzést. 

 Ködös agy 

Ha a vesék nem tudják kiszűrni az összes káros anyagot a szervezetből, a méreganyagok hatással lehetnek az agyunkra is. Továbbá a vérszegénység is állhat az agy oxigénhiányának hátterében, amelynek következtében szédülést koncentrációzavart, vagy zavartságot érezhetünk. 

Étvágytalanság, fogyás 

A vesebetegség, felkavarhatja a gyomrot, valamint hányingert és hányást okozhat, ezáltal étvágytalanok lehetünk. 

Rossz lehelet 

Ha a vesék nem működnek megfelelően urémia alakulhat ki, azaz a vizelet a véráramba kerülhet, amely rossz leheletet okozhat. Ezenkívül a véráramban lévő méreganyagok fémes vagy kellemetlen ízt adhatnak az ételnek. 

Véres vagy habzó vizelet és gyakori vizelési inger 

A habzó vizelet a túl sok fehérje jele lehet, illetve a vizeletbe szivárgó vér, valamint a gyakori vizelési inger, különösen éjszaka, szintén vesebetegségre utalhatnak.

 Hogyan diagnosztizálják a vesebetegséget? 

A vese működése egyszerű vér- és vizeletvizsgálatokkal ellenőrizhető. Ha a betegséget korán felismerik, akkor gyógyszerekkel és az életmódbeli változtatásokkal az előrehaladás lassítható, és a betegeséggel együtt lehet élni. Mivel azonban a vesebetegség korai szakaszában általában „csendes”, a rendszeres szűrés gyakran elmarad, amíg a betegség visszafordíthatatlan károsodást nem okoz. Éppen ezért, különösen ha a magas kockázati csoportba tartozunk, az éves vérvétel alkalmával mindenképpen ellenőriztessük háziorvosunkkal a veseműködésünket. 

Forrás

Hirmagazin.eu