Mintha egy másik „város” lenne a föld alatt! Tudtad, hogy vész esetén hermetikusan záródó óvóhelyként funkcionálna?
Budapest metróhálózata Budapest közösségi közlekedési hálózatának legnagyobb kapacitású vonalaiból áll.
Az első, a köznyelvben kisföldalattinak nevezett vonala a kontinentális Európa első földalatti vasútja (és a világ első elektromos földalattija) volt.
A másik kettő, szovjet technológián alapuló viszonylata az 1970-es és az 1980-as években épült ki. A negyedik vonal átadására 8 éves építést követően 2014-ben került sor.
Az ötödik vonal tervezése előkészítés alatt áll.
A hálózat összhossza 2014-ben az M4-es metróvonal átadása után 38,6 km-re, az állomások száma pedig 52-re nőtt.
A metró föld alatt található területe óvóhelyként is használható, vészhelyzetek esetén.
Az 1-es nem alkalmas erre, mivel az alagút a felszínhez túl közel van. Hasonlóan a 4-es sem alkalmas erre, mivel az alagút nem acél, hanem betontübbing-elemekből készül, habár a polgári védelemnek szükséges infrastruktúra helyét több helyen is kialakították.
Vészhelyzet esetén az óvóhely területe 220 ezer ember befogadására alkalmas, 3 napig elengedő víz, levegő és áram biztosított ilyen esetben. A terület szektorokra van osztva, egy szektorba 2-3 állomás tartozik, a szektorok határán hermetikusan záródó kapuk találhatóak, melyek a szektorok elválasztását szolgálják.
A metrólejárók aljában is találhatóak hermetikus kapuk, úgynevezett lejtakna kapuk.
A Kálvin tér esetén a 4-es metróba átvezető átjáróban is van hermetikus kapu, mivel a zöld vonalon található állomás nem rendelkezik megfelelő védelemmel. Minden állomáson van férfi és női WC, mosdó.
Az óvóhelyet ezerötszáz fős személyzet felügyeli.
Vész esetén 10-20 perc áll rendelkezésre, hogy az embereket a felszínről a metró területére menekítsék, utána a hermetikus kapuk bezárulnak. Belülről túlnyomást biztosítanak, hogy egy esetleges lökéshullám ne tudja betörni a kapukat.
Az embereket az alagutakban helyeznék el.
He tetszett a cikkünk, oszd másokkal is! Hirmagazin.eu