Forrás: MTI
Az idén 1100 iskolát rombolt le a Boko Haram nevű szélsőséges iszlamista szervezet Nigériában, Kamerunban, Csádban és Nigerben. Toby Lanzer, az ENSZ Száhel-övezeti regionális koordinátora hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a térség államainak közös és átfogó stratégiára van szüksége a szélsőségesekkel szemben.
A szervezet neve értelemszerű fordításban azt jelenti, hogy „a nyugati oktatás bűn”.
A saría (iszlám jog) radikális értelmezésén alapuló állam létrehozásáért küzdő Boko Haram hat éve folytat fegyveres harcot és 2015 elején jelentős területeket sikerült elfoglalnia három északkelet-nigériai szövetségi államban, illetve támadásait kiterjesztette a szomszédos államokra is. Csád, Niger és Kamerun segítségével a nigériai hadseregnek sikerült visszaszorítania a lázadókat, és a frakciókra töredezett csoport az utóbbi időben a gerillahadviselésre tért át: falvakat rohant le, üzletek, piacok, buszpályaudvarok és iskolák ellen intézett támadásokat. Muhammadu Buhari, a május óta hatalmon lévő nigériai elnök tervbe vette, hogy a hadseregének a felkelést az év végéig le kell vernie.
Felkelésük 2009-es kezdete óta mintegy 17 ezer ember életébe került, a menekültek száma több mint 2,6 millió, köztük mintegy 2,2 millió a nigériai.
Lanzer a menekültek kapcsán megjegyezte, hogy csak az északkelet-nigériai Maiduguri városban 1,6 millió ember keresett menedéket, amivel a város lakossága 2,6 millió főre emelkedett.
Az európai migránsválságban jelenleg nem játszik jelentős szerepet ez a konfliktus, de az ENSZ-koordinátor figyelmeztetett: a helyzet még változhat, ha tovább fokozódna a térségben a szegénység és az erőszak. A szélsőségesek ellen harcoló négy országnak egy átfogó stratégiát kell kialakítania, hogy egyesülve tudjanak fellépni a szegénység és a klímaváltozás kiváltotta problémákkal szemben, ugyanis ezek milliókat ösztönöznek arra, hogy Európa felé induljanak.
Az utóbbi négy hónapban a négy afrikai állam sikeresen összefogott a szélsőségesekkel szemben, de mindemellett négyüknek több beruházásra lenne szüksége az egészségügyben, oktatásban és a közszolgáltatásokban, illetve több külföldi beruházást kell az országokba csábítaniuk, hogy kiszélesítsék a regionális kereskedelmet és ezzel támogassák a fejlesztéseket, ami elejét venné a térségből kiinduló migrációnak- mondta Lanzer.
Egyre inkább tudatosul: a Boko Haram tünete a térség gazdasági és szociális problémáinak és a csoport megsemmisítésére irányuló egyoldalú erőfeszítések nem működhetnek. A Csád-tó térségének szüksége van egy stratégiára, amelyet a négy kormány közösen dolgozna ki, s amelynek olyan fejlesztési kérdésekkel kellene foglalkoznia, mint a megalázó szegénység megoldása és a fiataloknak jutatott lehetőségek – vélekedett Lanzer.
Az elkövetkező 30 évben 150 millió fővel fog növekedni a Száhel-övezet lakossága, ami elég meggyőző érv az ENSZ-koordinátor szerint arra, hogy ne engedjék a térség lakosságát szegényebbé, kirekesztetté, vagy a klímaváltozás áldozatává válni, mivel a szegény és üldözött emberek végül útra kelnek.
Az európai kormányoknak tudniuk kell arról a veszélyről, hogy a kiszáradó Csád-tó körül már most 25 millió ember szenved élelmiszerhiánytól és emiatt 700 ezer gyermek hal meg évente. Csád-tavi körútján olyan nőkkel találkozott, akik azt mondták, hogy fiaik az embercsempészek, a fegyverkereskedők, a bűnözők, vagy a felkelők életmódját választják maguknak, és hetente háromezer fiatal férfi indul Európába – mondta Lanzer, hozzátéve, hogy ez roppant veszélyes. A fiataloknak foglalkoztatási lehetőségekre van szükségük – fűzte hozzá.
