A berlini fal harminc éve leomlott – mégis kísért

Dátum:

Német statisztikák szerint továbbra is jelentős különbségek vannak Németország nyugati és keleti fele között. A tömeges nyugatra költözés csupán a kétezres évek elején kezdett csökkenni a berlini fal 1989-es lebontása után.

Nagykalapáccsal “segíti” az NDK hatóságainak munkáját egy falbontó fiatalember (Fotó: MTI/EPA)

Több alkalommal került elő a berlini fal egy-egy épségben álló szakasza az 1989-es lebontás óta. Augusztus közepén egy 20 méteres, gazzal benőtt részt nyilvánított műemlékké a Berlini Fal Alapítvány.

Nyugat- és Kelet-Berlin egyesítése után majdnem harminc évvel azonban nem csak a tárgyi emlékek idézik fel a kilencvenes évek előtti időszakot: egy friss német statisztika szerint ugyanis továbbra is jelentős különbségek vannak Németország nyugati és keleti fele között.

Az NDK egykori tartományaiban átlagosan évente 67 órával dolgoznak többet, mint nyugaton. A több munkáért keleten kevesebb bért adnak: az átlagos éves bruttó jövedelem ezekben a tartományokban 34 754 euró. Ez ötezer euróval kevesebb, mint az egykori NSZK-ban. Sokan éppen ezért költöztek keletről nyugatra.

A tömeges Nyugat-Berlinbe történő költözés a 2000-es évek elején csökkenni kezdett.

Steffen Krohnert, a Berlini Népességtudományi Kutatóintézet professzora a műsorban elmondta: 2010 óta folyamatosan csökken a Kelet-Berlinből elköltözők száma. 2011-ben fordult elő először, hogy az érkezők és a távozók aránya kiegyenlítődött.

Ettől függetlenül az ország két fele közötti különbség azonban nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szinten is megfigyelhető. Ez pedig a német közvélemény-kutatások szerint a harminc évvel ezelőtti kettéválasztás ma is élő öröksége.

A német közvélemény-kutatások szerint ennek az egyik oka a múltbéli gazdasági és társadalmi különbségekben keresendő.

Bár ezek a határok mára elmosódtak, a gyakorlat azt mutatja, hogy a keleti és nyugati tartományok gazdasági megkülönböztetése ma is létezik. Erre példa, hogy a frankfurti tőzsde DAX indexében szereplő harminc legnagyobb német vállalat egyike sem valamelyik keleti tartományban választott székhelyet: mind az egykori Német Szövetségi Köztársaság területén rendezkedett be.

A startupok, az innovatív kis- és középvállalatok is jellemzően a nyugati tartományokat választják az indulásukhoz. A kölni Gazdaságkutató Intézet júliusban megjelent innovációs térképe szerint Németország déli tartományai vezetnek a kutatás-fejlesztés területein is.

Forrás: M1

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Megosztás:

Weblap4u weboldal karbantartás

Népszerű

További hasonló
Related

Közleményt adott ki a Kensington-palota a nagybeteg Katalin hercegnéről

Kiderült mikor végezhet újra teljesértékű munkát Katalin hercegné.. Az egész...

Nagyon kellemetlen adatlopási ügyben érintett az Európai Parlament

Saját alkalmazottai rendkívül érzékeny adatai szivárogtak ki. Személyi igazolványok, útlevelek,...

Robert Fico elleni merénylet: Valóság és összeesküvés-elméletek

Bevezetés Robert Fico, a szlovák politikai élet egyik meghatározó alakja,...

Kína „büntető hadgyakorlatba” kezdett Tajvan környékén

Peking által „büntetőként” aposztrofált hadgyakorlatokba kezdett csütörtökön a kínai...
Megszakítás