10 C
Budapest
2024. április. 24. szerda
HomeFőhírekKülföldA berlini fal harminc éve leomlott – mégis kísért

A berlini fal harminc éve leomlott – mégis kísért

Német statisztikák szerint továbbra is jelentős különbségek vannak Németország nyugati és keleti fele között. A tömeges nyugatra költözés csupán a kétezres évek elején kezdett csökkenni a berlini fal 1989-es lebontása után.

Nagykalapáccsal “segíti” az NDK hatóságainak munkáját egy falbontó fiatalember (Fotó: MTI/EPA)

Több alkalommal került elő a berlini fal egy-egy épségben álló szakasza az 1989-es lebontás óta. Augusztus közepén egy 20 méteres, gazzal benőtt részt nyilvánított műemlékké a Berlini Fal Alapítvány.

Nyugat- és Kelet-Berlin egyesítése után majdnem harminc évvel azonban nem csak a tárgyi emlékek idézik fel a kilencvenes évek előtti időszakot: egy friss német statisztika szerint ugyanis továbbra is jelentős különbségek vannak Németország nyugati és keleti fele között.

Az NDK egykori tartományaiban átlagosan évente 67 órával dolgoznak többet, mint nyugaton. A több munkáért keleten kevesebb bért adnak: az átlagos éves bruttó jövedelem ezekben a tartományokban 34 754 euró. Ez ötezer euróval kevesebb, mint az egykori NSZK-ban. Sokan éppen ezért költöztek keletről nyugatra.

A tömeges Nyugat-Berlinbe történő költözés a 2000-es évek elején csökkenni kezdett.

Steffen Krohnert, a Berlini Népességtudományi Kutatóintézet professzora a műsorban elmondta: 2010 óta folyamatosan csökken a Kelet-Berlinből elköltözők száma. 2011-ben fordult elő először, hogy az érkezők és a távozók aránya kiegyenlítődött.

Ettől függetlenül az ország két fele közötti különbség azonban nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szinten is megfigyelhető. Ez pedig a német közvélemény-kutatások szerint a harminc évvel ezelőtti kettéválasztás ma is élő öröksége.

A német közvélemény-kutatások szerint ennek az egyik oka a múltbéli gazdasági és társadalmi különbségekben keresendő.

Bár ezek a határok mára elmosódtak, a gyakorlat azt mutatja, hogy a keleti és nyugati tartományok gazdasági megkülönböztetése ma is létezik. Erre példa, hogy a frankfurti tőzsde DAX indexében szereplő harminc legnagyobb német vállalat egyike sem valamelyik keleti tartományban választott székhelyet: mind az egykori Német Szövetségi Köztársaság területén rendezkedett be.

A startupok, az innovatív kis- és középvállalatok is jellemzően a nyugati tartományokat választják az indulásukhoz. A kölni Gazdaságkutató Intézet júliusban megjelent innovációs térképe szerint Németország déli tartományai vezetnek a kutatás-fejlesztés területein is.

Forrás: M1

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

weblap4u banner
securiton-tűzvédelem