Lázár János szerint a magyar devizahiteles ügyfelek jelentős része olyan konstrukciókba került bele a 2000-es években, amelyek kockázatait nem ismertették kellő mélységben, így sok család utóbb súlyos anyagi terhekkel szembesült. Álláspontja szerint a pénzintézetek nem minden esetben tájékoztatták megfelelően az ügyfeleket az árfolyamkockázatról és a törlesztőrészletek lehetséges emelkedéséről. A politikus hangsúlyozta, hogy a kormány a károsultak oldalán áll, és a korábbi intézkedések – árfolyamgát, forintosítás, elszámoltatás – is ezt a célt szolgálták.
A devizahitelezés időszaka különösen a svájci frank alapú kölcsönök miatt vált érzékeny kérdéssé, amikor az árfolyam drasztikus elmozdulása sok háztartás számára megemelte a havi törlesztőrészleteket. A kormányzati narratíva szerint a pénzügyi stabilitás megőrzése és a családok védelme érdekében további lépésekre is készek, amennyiben a helyzet indokolja.
A téma politikai és gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű, mivel a devizahiteles ügy több százezer magyar családot érintett, és máig visszatérő eleme a közéleti vitáknak.
Büntetőeljárások várhatók-e?
Büntetőeljárás akkor indulhat banki vezetők ellen, ha konkrét, egyénre lebontottan bizonyítható bűncselekmény történt. Ilyen lehet például csalás, hűtlen kezelés, számviteli visszaélés vagy más, a Büntető Törvénykönyvben nevesített tényállás. Ehhez nem elegendő egy politikai nyilatkozat vagy általános kritikája a banki gyakorlatnak, hanem bizonyítani kell, hogy egy adott vezető szándékosan, jogellenesen és bizonyítható kárt okozva járt el.
A devizahiteles ügyek kapcsán Magyarországon elsősorban polgári jogi és fogyasztóvédelmi viták zajlottak, illetve törvényi úton történt beavatkozás, például forintosítás és elszámoltatás formájában. A bíróságok több kérdésben döntöttek szerződési feltételek tisztességtelenségéről, de ezek nem automatikusan jelentenek büntetőjogi felelősséget. A büntetőjog szigorú bizonyítási rendszert követel meg, különösen akkor, ha felső vezetői felelősségről van szó.
Fontos különbség, hogy egy pénzügyi konstrukció lehet kockázatos vagy akár utólag társadalmilag káros hatású anélkül, hogy bűncselekménynek minősülne. A büntetőjog nem a gazdaságpolitikai döntések vagy piaci kockázatok megítélésére szolgál, hanem konkrét, törvénybe ütköző magatartások szankcionálására.
Összességében tehát csak akkor lehetne büntetőügy banki vezetők ellen, ha a hatóságok olyan bizonyítékokat tárnának fel, amelyek egyértelműen alátámasztják a szándékos, jogellenes magatartást és a személyes felelősséget. Enélkül a kérdés inkább politikai és polgári jogi síkon marad.
Más országok hasonló történései:
Több országban is történtek büntetőjogi eljárások banki vezetők vagy pénzügyi szereplők ellen a 2008-as globális pénzügyi válság vagy más bankbotrányok kapcsán — nem mindig közvetlenül a válság miatt, de a kapcsolódó visszaélések vagy csalások miatt. Ezek jó összehasonlítási pontot adnak arra, hogyan kezelik más jogrendszerek ezt a kérdést:
- Egyesült Államok – Credit Suisse vezetője
A svájci Credit Suisse egykori vezető pénzügyi szakembere, Kareem Serageldin az Egyesült Államokban bűnösnek vallotta magát, mert a bank számára értékelt kötvények értékét manipulálta a hitel- és ingatlanpiaci válság idején. Emiatt 30 hónap börtönbüntetést kapott, és jóvátételt is vállalt – ez az egyik ritka eset, amikor banki vezetőt tényleges — büntetőjogi felelősségre vontak a válsággal összefüggésben. - Írország – Anglo Irish Bank vezérigazgatója
David Drumm, az Anglo Irish Bank korábbi vezérigazgatója ellen több vádat is emeltek, köztük csalás, hamis könyvelés és megtévesztés miatt a bank válság előtti és alatti tevékenységei miatt. Végül bírósági eljárásban elítélték, és börtönbüntetést kapott. - Egyesült Királyság – Barclays vezetői elleni vizsgálat
A brit Serious Fraud Office 2017-ben vádat emelt a Barclays Bank és négy volt vezetője ellen a 2008-as pénzügyi válság idején tett intézkedések miatt, például a válság közepén végrehajtott vészfinanszírozási tranzakciók kapcsán. Ez az egyik példa arra, hogy egy bank egészét és vezetőit is büntetőeljárásokkal vizsgálták. - Izland – bankvezérek elítélése
Izland kifejezetten keményen lépett fel: a válság után különleges ügyészségi vizsgálatot indítottak, és több nagy bank vezetőjét elítélték, több esetben tényleges börtönbüntetéssel, ami ritka példa Európában. - Más európai példák – Németország, Franciaország
Német bíróság elmarasztalta egy bank vezérigazgatóját piaci manipuláció miatt, bár sok esetben felfüggesztett vagy pénzbüntetés volt a büntetés. Franciaországban például kereskedőt elítéltek csalásért (de nem feltétlenül bankvezér szereplőként, hanem pénzügyi visszaélés miatt). - Money-laundering és más pénzügyi botrányok
Nem csak válsággal összefüggő esetek voltak: például a Danske Bank európai pénzmosási botrányában többen is letartóztatásba kerültek, és voltak peres eljárások vezetők ellen, még ha a bank vezetőinek elleni főbb vádemelések végül el is buktak vagy megszűntek.
Érdemes látni, hogy a büntetőjogi felelősségre vonások ritkák, és nem minden esetben a pénzügyi válság közvetlen okozásáért történnek. A legtöbb ügyben konkrét hitel- vagy csalásos cselekményeket, könyvelési manipulációkat vagy pénzmosást vizsgáltak, nem pusztán a kockázatos vagy rosszul kommunikált pénzügyi termékek értékesítését.
Köszönet és tisztelet illeti mindazokat az – rendőröket, ügyészeket bírókat -, akik szakmai felkészültségükkel, törvényesség iránti elkötelezettségükkel, felelősségteljes munkájukkal a bajbajutottak védelmét, az igazságszolgáltatás működését, a jogrend megóvását, a közbizalom fenntartását és az igazság érvényesülését szolgálják – Hirmagazin.eu
