Úgy tűnik, hiába született meg az új uniós költségvetésről és a tagállamok segélyezéséről szóló megállapodás, még nincs vége a lassan hónapok óta tartó huzavonának.
Az Európai Parlamentben ugyanis közel sem annyira elégedettek a kormányfők által nagy nehezen tető alá hozott megállapodással, mint az EU-országok vezetői. A legtöbb felszólaló azt sérelmezte, hogy túlságosan ködös és gyenge a dokumentum jogállamiságról szóló része.
Az igazságügyi miniszter a hét elején befejezett európai uniós csúcsot értékelve azt mondta, Magyarország megnyert egy csatát, de a harc folytatódik az uniós intézményekben.
Varga Judit a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában kijelentette,
a baloldali liberális erők nem akarják elfogadni, hogy vannak, akik mást gondolnak Európa keresztény gyökereiről, a bevándorlásról, a multikulturalizmusról, a családok szerepéről.
Noha most csatát vesztettek, mivel nem tudtak az állam- és kormányfők megállapodásába, az unió költségvetésébe politikai nyomásgyakorlási eszközt, ideológiai fegyvert beépíteni, nem fogják feladni a küzdelmet – mondta.
Az Európai Uniót államok szövetsége alkotja
A döntési folyamatot bonyolultnak és hosszadalmasnak nevezte, de a legfontosabb szerinte az, hogy az Európai Uniót egyelőre államok szövetsége alkotja, nem egy nemzetek feletti szuperhatalomról beszélünk, ezért az állam- és kormányfők megállapodása, az Európai Tanács konklúziói jelölik ki a politikai irányokat.
A július 21-ei megállapodás konkrét irányokat fogalmazott meg a hétéves költségvetési kerettel, illetve a Új Nemzedék EU elnevezésű mentőcsomaggal és kifizetési módjával kapcsolatban. Ennek részleteit kell jóváhagyniuk uniós intézményeknek – mondta az igazságügyi miniszter.
Varga Judit hangsúlyozta, az Európai Parlament már a koronavírus-válság idején sem a megoldás, hanem a probléma része volt azzal, hogy például Magyarországot megtámadta a rendkívüli jogrenddel összefüggésben.
Úgy fogalmazott: most is azt látni, hogy
politikai elfogultság miatt szemellenző van rajtuk, nem látják, hogy nagy uniós országok nagy bajban vannak,
hiszen pillanatok alatt felfuthat az államadósságuk a GDP 150-160 százalékára, és államcsőd fenyeget nagy alapító országokat.
Hozzátette: az Európai Parlamentnek történelmi felelőssége van abban, elfogadja-e azt a megállapodást, amely 27 tagállam kényes politikai és pénzügyi egyensúlyon alapuló konszenzusa.
Az igazságügyi miniszter jelentősnek nevezte, hogy az állam- és kormányfők megállapodásával – ami szerinte a lengyel és magyar szövetség sikere – sikerült politikamentessé tenni a többéves költségvetési keretről szóló megállapodást, és elvi jelleggel rögzítették, hogy fontos a jogállamiság.
Kiemelte: az európai értékek jelentőségét illetően nincsen vita a tagállamok között. Az EU alapszerződései is a szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásáról rendelkeznek.
Nem lehet összekötni a jogállamisági kritériumokat a pénzügyi feltételrendszerrel
A tagállamok viszont egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy a pénzügyi fegyelemre és a büdzsé érdekeire hivatkozva ne homályos, megfoghatatlan jogállami szankciókkal fenyegetőzzön az Európai Bizottság – mondta.
Varga Judit hozzátette, a bizottság elnökének is figyelembe kell vennie az állam- és kormányfők iránymutatását, hiszen az EU-ban a stratégiai politikai irányokat az alapszerződések szerint az állam- és kormányfők fektetik le. A bizottság pedig, az alapszerződések őreként, ezektől az irányoktól nem tekinthet el.
Ha az állam- és kormányfők kimondják, hogy
nem lehet összekötni a jogállamisági kritériumokat a pénzügyi feltételrendszerrel,
az egyértelmű politikai iránymutatás – hangsúlyozta.
Az igazságügyi miniszter beszélt a Magyarország ellen folyamatban lévő hetes cikkely szerinti eljárásról is. Azt mondta, hogy jogi szempontból már mindenre válaszoltak, és reményét fejezte ki, hogy a német elnökség idején az eljárást minél hamarabb le tudják zárni.
A magyarországi ellenzékről szólva megjegyezte, a koronavírus-járvány idején is látni lehetett, hogy tőlük mire számíthat a kormány:
a magyar baloldal a védekezés idején még Brüsszelben is támadták a magyar kormány intézkedéseit.
Most is éles nyilatkozatokban bírálják az országot, az Európai Tanács megállapodását – közölte a miniszter.
Varga Judit szerint a jövőben is erre kell készülni, de azt mondta: jogi érveik sziklaszilárdak, és azon dolgoznak, hogy megvédjék a magyar embereket, a magyaroknak járó igazságos kifizetéseket, valamint küzdjenek az ideológiai támadások ellen.
