Közös magyar és szerb sikernek nevezte a balkáni migrációs útvonal megváltozását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szabadkán, a magyar és a szerb kormány ötödik együttes ülése után, Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tartott sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor kérdésre kifejtette: nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést.
Ezzel Szerbia is nyert – mondta -, mert a migránsok elkerülik Szerbiát is, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé.
A balkáni útvonalra ugyanakkor figyelni kell – folytatta -, „az utánpótlás nagy számban áll rendelkezésre”, de „az igazi fenyegetés” ebben a pillanatban kevésbé a Balkánról, sokkal inkább az afrikai térségből érkezik.
Hozzátette: Európa jövője könnyen kettéválhat egy nyugat- és egy közép-európai jövőre, attól függően, hogy milyen lélekszámú muszlim közösségek vannak az egyes térségekben. Nyugaton a keresztény és a nem keresztény közösség közötti együttélés kérdése hosszú évtizedeken keresztül meghatározza a politika napirendjét – mondta, kiemelve: ezzel szemben „mi itt, Közép-Európában megvédtük a magunk identitását, megvédtük az etnikai összetételünket, úgyhogy nekünk ez a problémánk nincs”. Itt az a probléma, „hogyan ne engedjük, hogy akár délről, akár nyugati irányból olyan közösségek érkezzenek Magyarországra, illetve Közép-Európába, akiket mi nem szívesen látunk” – fűzte hozzá.
A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország a Hungary Helps nevű programmal – erején felül költve – odaviszi a segítséget, ahol baj van, hogy „ne a baj jöjjön ide”.
„Azt, hogy a magyar emberek támogatják ezt a politikát, eddig is tudtuk, de szerintem az európai parlamenti választáson egy újabb megerősítést kaphatunk majd” – közölte.
Orbán Viktor a sajtótájékoztatón kiállt Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett. Úgy fogalmazott: a következő nagy történelmi feladat Szerbia EU-tagságának megvalósítása, amely a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt jó lesz, és szüksége lesz rá az EU-nak is. „Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. (…) Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke” – mondta.
A kormányfő kijelentette továbbá: hamarosan lezárul egy európai korszak, mert a közép-európai országok nemsokára utolérik az EU alapítóinak gazdasági teljesítményét, Közép-Európa nélkül pedig ma nem is lenne növekedés az unióban. Ezért az unió bővítése nemcsak a belépőknek jó, hanem a közösség már bent lévő tagjainak is – hangsúlyozta.
A miniszterelnök beszélt a Budapest-Belgrád-vasútvonal korszerűsítéséről, amellyel a mostani 7-8 órás menetidő 2-3 órára csökkenhet. Kitért emellett a Szabadka-Szeged és a Szabadka-Baja közötti vasútvonal hiányzó szakaszainak megépítésére, illetve modernizációjára, ami „mindenkinek jó lesz, aki ebben a térségben lakik”. Az utóbbi regionális vasútvonalakkal kapcsolatos kérdésre emlékeztetett: Magyarország a magyar-szerb vasúti közlekedés egészének újjáteremtésére kinevezett „egy teljhatalmú embert”, egy kormánybiztost Lázár János fideszes országgyűlési képviselő személyében.
Orbán Viktor azt is mondta, respektálta azt a szerb kérést, hogy Magyarország a beruházások támogatásánál egységes nemzetgazdaságként tekintsen Szerbiára. „Szerbia a szerbeké. Mi szívesen működünk együtt, ha világosan tudjuk, melyek azok a területek, ahol szívesen látnak bennünket” – fogalmazott.
Reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti új határátkelőhelyek megnyitása és infrastrukturális beruházások a gazdaságra is jó hatást gyakorolnak majd. Ígéretet tett arra is, hogy Magyarország folytatni fogja a határokon túl nyúló beruházáspolitikáját, mindig szorosan együttműködve az adott kormánnyal.
Elmondta továbbá, hogy Magyarországot és Szerbiát is olyan országnak tekinti, amelyek csak akkor fejlődnek, ha politikai stabilitás van. Ezzel kapcsolatban elismerését fejezte ki Ana Brnabic szerb miniszterelnöknek és Aleksandar Vucic államfőnek a Szerbiában létrehozott politikai stabilitásért.
A vajdasági magyarságról szólva a miniszterelnök örömét fejezte ki a kulturális autonómiát megtestesítő szerb kormányzati döntésekkel kapcsolatban, amelyek „párját ritkítják egész Európában”.
A kormányfőt megkérdezték arról, hogy a szombati belgrádi ellenzéki tüntetésen Sergej Trifunovic, a Szabad Polgárok Mozgalma nevű párt vezetője sértő kijelentéseket tett többek között a magyarokra is, azt mondta, hogy Vucic „szíriaiakkal és magyarokkal népesíti be Szerbiát”. Orbán Viktor erre úgy reagált: „adnánk mi magyart, de otthon sincs elég”.
Ezzel összefüggésben megemlítette a demográfia kérdését, amelyről azt mondta: ma már többen jönnek vissza Magyarországra, mint amennyien elmentek külföldre, és várakozása szerint a következő két-három évben ez tömegessé válik, „látványosan fognak többen hazajönni, mint amennyien elmennek”. Ugyanis a mai magyar bérek, az otthonteremtési és a családtámogatások alapján kiszámolható, hogy 10 év alatt többre juthat az ember Magyarországon, mint ha külföldön próbálkozna – mutatott rá.
Orbán Viktor végül hivatalos látogatásra és a következő közös kormányülésre is Magyarországra hívta szerb kollégáját.
mti