A hazai baglyok egy része lakott területen is él, jelenlétük a városokban elősegíti a sok problémát okozó kisrágcsálók biológiai úton történő ritkítását. A baglyok nem tudnak fészket építeni, így a mi segítségünk nagyon fontos a szaporodásukhoz.
Magyarország bagolyállományának jelentős része lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is sok problémát okozó: terménydézsmáló, élelmiszert tönkre tevő, közműveket rongáló egereket és patkányokat. Hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellet az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani.
Egy bagoly évente ezernél (!) is több rágcsálót fogyaszt el, a kisebb termetűek emellett rengeteg kártevő rovart is, ezért nem mindegy, hogy lakott területeinken mennyi él, él-e egyáltalán ezekből a madarakból.
Szerencsére ma már rendelkezünk azokkal az ismeretekkel, melynek köszönhetően – az énekesmadarak mellett – a baglyok megtelepedését is segíthetjük műfészkekkel. Magyarország ugyanis a világ első országai között kezdte el széles körben alkalmazni,fejleszteni ezeket az 1905-ben a Baranya megyei Kárászon megalakult Első Magyar Fészekodúgyárnak köszönhetően.
Leggyakoribb baglyunk, az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is (fotók és részletek ). A leginkább emberkövető gyöngybagoly templomok toronysüvegébe, padlásokra telepített költőládákkal, a kisebb testű kuvik és füleskuvik pedig az énekesmadarakéhoz hasonló, nagyméretű mesterséges odúkkal segíthető.
A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell száraz fű, hullott lomb (faforgács, gyöngykavics) fészekanyagot tenni, amibe a tojó alakítja ki a tojásoknak a fészekmélyedést.
Forrás: greenfo
