A 2007-ben bemutatott alkotás az első rész, A nemzet aranya folytatása, és ismét Nicolas Cage alakításában követhetjük Benjamin Franklin Gates kalandjait, aki ezúttal egy sötét történelmi titkot próbál felfedni.
A film alapja: a rejtett kincsek és összeesküvések
A történet szerint Gates családja egy ősi összeesküvésbe keveredik, amely Abraham Lincoln meggyilkolásához is kapcsolódik. Egy rejtélyes naplóoldal kerül elő, amely Gates őseinek nevét is tartalmazza, így főhősünk arra kényszerül, hogy bebizonyítsa családja ártatlanságát. Nyomozása során olyan rejtélyes dokumentumok és legendák kerülnek elő, mint a Titkok Könyve – egy állítólagos, kizárólag amerikai elnökök számára fenntartott könyv, amely az Egyesült Államok legnagyobb titkait tartalmazza.
A legendás kincsek és ereklyék
A film tele van olyan rejtett kincsekkel és történelmi ereklyékkel, amelyek valós legendákból inspirálódtak:
- Cibola elveszett aranyvárosa: A film egyik fő célpontja a legendás aranyváros, amely állítólag az amerikai kontinensen rejtőzik. A valóságban a spanyol hódítók már a 16. században is kutattak Cibola után, de sosem találták meg. A filmben azonban Gates és csapata felfedezi a várost a Mount Rushmore közelében.
- A Titkok Könyve: Egy másik kulcsfontosságú elem a történetben az elnökök titkos könyve, amely az amerikai történelem legrejtélyesebb eseményeinek dokumentációját őrzi. Bár a könyv létezése csupán legenda, sokan hisznek abban, hogy az Egyesült Államok vezetői valóban őriznek titkokat az ország történelméről és politikájáról.
- Rejtett kódok és üzenetek: A film számos titkosírást, rejtjelezett dokumentumot és ősi nyomokat vonultat fel, amelyeket Gates és csapata megfejt. Ezek az elemek valós történelmi összeesküvés-elméletekből merítenek ihletet, így a film különösen vonzó lehet azok számára, akik szeretik a titkok és rejtélyek világát.
Kincskeresés a valóságban
Bár a film eseményei fiktívek, a való életben is számos elveszett kincs után kutatnak régészek és kincsvadászok:
- A Santa Maria hajóroncs: Kolumbusz egyik elveszett hajóját régészek keresik a Karib-tenger mélyén.
- El Dorado aranya: Az aranyváros legendája még ma is sokakat foglalkoztat, bár a legtöbb kutatás azt sugallja, hogy inkább túlzás, mint valóság.
- A francia koronázási ékszerek: A francia forradalom alatt eltűnt kincsek egy részét még mindig keresik történészek és műkincsvadászok.
A film hatása és öröksége
A nemzet aranya: Titkok könyve nemcsak egy izgalmas kalandfilm, hanem inspirációt is adott a történelmi rejtélyek és elveszett kincsek iránt érdeklődők számára. A történet sok elemét valódi legendák és történelmi események ihlették, így a nézők betekintést nyerhetnek a múlt misztikus világába. A rajongók azóta is várják a folytatást, amely a hírek szerint már előkészületi fázisban van.
Ha téged is érdekelnek a rejtélyek és az elveszett kincsek, érdemes mélyebben beleásni magad a történelem titkaiba – ki tudja, talán a következő nagy felfedezés rád vár!
Számos valódi kincsvadászat zajlott a történelem során, és néhány valóban sikerrel járt. Íme néhány híres eset, amikor rég elveszett kincsek vagy legendás ereklyék előkerültek:
1. A Titanic kincsei (1985)
Robert Ballard és csapata 1985-ben találta meg az Atlanti-óceán mélyén a Titanic roncsait. Bár nem klasszikus értelemben vett kincsvadászat volt, a hajó fedélzetén számos értékes tárgy és személyes holmi maradt meg, amelyeket azóta kiállításokon mutatnak be.
2. A Staffordi kincs (2009)
Angliában, Staffordshire megyében egy amatőr fémkeresős, Terry Herbert talált rá az eddigi legnagyobb angolszász aranykincsleletre. A kincs több mint 3500 darabból áll, főként arany- és ezüsttárgyakból, amelyeket a 7. században készítettek.
3. A Vasa hajóroncs (1961)
Svédország egyik legnagyobb történelmi felfedezése volt a Vasa hadihajó kiemelése. Az 1628-ban elsüllyedt hajót 1961-ben hozták felszínre szinte teljes épségben. Azóta múzeumot építettek köré Stockholmban.
4. A Szkíta aranykincs (2000-es évek)
Ukrajnában és Oroszországban több alkalommal is találtak szkíta eredetű aranytárgyakat, amelyek az időszámításunk előtti 4–3. századból származnak. Ezek között fejdíszek, ékszerek és fegyverek is voltak.
5. A Nuestra Señora de Atocha hajóroncs (1985)
Mel Fisher híres kincsvadász és csapata 1985-ben talált rá a spanyol gályára, amely 1622-ben süllyedt el Florida partjainál. A fedélzetén arany, ezüst és drágakövek voltak, amelyeket a spanyolok az Újvilágból szállítottak.
A legértékesebb kincsvadászatok közül az egyik kiemelkedik: a Nuestra Señora de Atocha spanyol gálya felfedezése.
Ez minden idők egyik legnagyobb és legértékesebb kincslelete volt, amelyet Mel Fisher híres kincsvadász talált meg 1985-ben.
A Nuestra Señora de Atocha legendája és felfedezése
A hajó és rakománya
A Nuestra Señora de Atocha egy spanyol kincshajó volt, amely 1622-ben süllyedt el Florida partjainál egy hurrikán következtében. A fedélzetén elképesztő mennyiségű kincs volt:
- 40 tonna arany és ezüst
- 100 ezer ezüstérme
- 1 200 aranyrúd
- Emeraldok és más drágakövek
- Ritka és díszes tárgyak az Újvilágból
Ez a kincs akkoriban az Újvilág leggazdagabb bányáiból származott, főként Peruból, Mexikóból és Bolíviából. A spanyolok évente kincsszállító flottákat küldtek Európába, de az Atocha az egyik legnagyobb veszteségük lett.
A spanyol kincsszállító flották – Az Újvilág aranya és ezüstje
A 16–18. század között a Spanyol Birodalom egyedülálló gazdasági és katonai rendszert működtetett az amerikai gyarmatokon. A spanyolok évente hatalmas mennyiségű kincset – főként aranyat, ezüstöt és drágaköveket – szállítottak Európába a híres „Flota de Indias” kincsszállító flottákkal.
Honnan és hova szállították a kincseket?
A spanyol hajóflották az amerikai gyarmatok különböző kikötőiből indultak:
- Peru és Bolívia (Potosí ezüstbányái) – Az egyik legnagyobb ezüstlelőhely, ahol a spanyolok az őslakosokat és afrikai rabszolgákat dolgoztatták. Az itt bányászott ezüstöt Limán és Panamán keresztül juttatták el a karibi kikötőkbe.
- Mexikó (Zacatecas és Guanajuato bányái) – A spanyol korona egyik legfontosabb ezüstlelőhelye. Az innen származó nemesfémek Veracruzon át kerültek az Atlanti-óceánra.
- Kolumbia (Cartagena és Santa Marta) – A híres kolumbiai smaragdokat innen szállították.
- Karibi kikötők (Havanna, Santo Domingo, Cartagena) – Ezek a kikötők voltak a spanyol flotta gyülekezőpontjai, mielőtt az Atlanti-óceánon átkelve Európa felé indultak.
A végállomás Spanyolország volt, főként Sevilla és Cádiz kikötői, ahonnan a kincseket a spanyol korona pénzügyeinek finanszírozására fordították.
Miért küldték a kincseket? Kinek volt fontos?
A spanyol flotta által szállított nemesfémek a világ egyik legfontosabb gazdasági mozgatórugójává váltak. Az arany és ezüst az alábbi célokat szolgálta:
- A Spanyol Korona finanszírozása – A spanyol királyok (pl. II. Fülöp) az újvilági kincseket használták hadseregeik fenntartására, kastélyok építésére és az európai hatalmi harcok finanszírozására.
- Európa gazdaságának fellendítése – A spanyol ezüst elárasztotta az európai piacokat, és a spanyol birodalom az egyik leggazdagabb állammá vált.
- Adósságok törlesztése – A spanyol uralkodók gyakran előre eladták az amerikai kincseket más európai bankároknak (pl. a genovai és a német Fugger bankárdinasztiának), így ezek a pénzügyi központok is érintettek voltak.
- A katolikus egyház támogatása – A spanyol uralkodók jelentős összegeket adományoztak a Vatikánnak és a katolikus egyháznak, hogy támogassák a hit terjesztését és a templomépítéseket.
A spanyol kincsszállító flották veszélyei
A hatalmas kincseket szállító hajók könnyű célpontot jelentettek a kalózok és ellenséges flották számára.
- Kalózok és portyázók: Az angol, francia és holland kalózok, például Sir Francis Drake, gyakran támadták a spanyol hajókat.
- Ellenséges flották: Az angol és holland haditengerészet több alkalommal csapott le a spanyol kincsszállítmányokra, mivel a spanyolok az európai háborúk egyik fő finanszírozói voltak.
- Hurrikánok: A Karib-tengeren és az Atlanti-óceánon pusztító viharok gyakran elsüllyesztették a hajókat. Az Atocha is egy hurrikán áldozata lett 1622-ben.
A felfedezés – Mel Fisher története
Mel Fisher és csapata 16 éven át kutatta a roncsot, míg végül 1985. július 20-án megtalálták a fő kincses rakományt.
A felfedezés után az amerikai állam is igényt tartott a kincs egy részére, de hosszas jogi csatározások után Fisher és csapata megtarthatta a lelet nagy részét.
A kincs becsült értéke 500 millió dollár felett volt, és máig a legnagyobb értékű, megtalált hajókincs. Egyes ékszerek és aranytárgyak azóta is aukciókon cserélnek gazdát, elképesztő összegekért.
Hol van most a kincs?
A megtalált kincsek egy része ma is ki van állítva a Mel Fisher Tengerészeti Múzeumban Key Westen, Floridában. Az intézmény Fisher munkásságának és a legendás kincs történetének állít emléket.
Miért különleges az Atocha kincse?
- Az egyik legnagyobb mennyiségű nemesfém egyszerre felfedezett rakományával rendelkezik.
- Ritka smaragdköveket is tartalmazott, amelyek értéke szinte felbecsülhetetlen.
- Több mint 360 évig rejtőzött a tenger mélyén, mielőtt felfedezték.
- Mel Fisher kitartása és évtizedes kutatása a modern kincsvadászat egyik leginspirálóbb történetévé tette.
Ez a felfedezés máig minden idők egyik legjelentősebb kincsvadászata.
***
6. A Fenn-kincs (2020)
Forrest Fenn, egy amerikai műgyűjtő elrejtett egy aranyérmékkel és ékszerekkel teli ládát valahol a Sziklás-hegységben, és egy vers formájában adott hozzá útmutatást. Több mint egy évtizedes keresés után 2020-ban egy titokzatos kincsvadász végül megtalálta.
7. A Szent Márk kincse Velencében (1204)
A negyedik keresztes hadjárat során a velenceiek kifosztották Konstantinápolyt, és rengeteg kincset, köztük az aranymozaikokkal díszített híres Szent Márk-ló szobrait is Itáliába vitték. Ezek a mai napig a Szent Márk-székesegyházban találhatók.
Ezek a felfedezések bizonyítják, hogy az elveszett kincsek nem csupán legendák – néhány valóban előkerült, és sok más még mindig felfedezésre vár.
Érdekel egy konkrétabb kincsvadászat, vagy van olyan téma, amiről bővebben is olvasnál? Írj nekünk, és ha beszereztük a szükséges információt, feltesszük a cikket! Hirmagazin.eu
