forrás: Duna TV, Kékfény
Az egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságtól alig néhány lépésre fagyott meg egy hajléktalan a múlt héten. Biztos, hogy többen mentek el mellette. Ezek az emberek bűncselekményt követtek el, a törvény értelmében akár három évre is ítélhetnék őket, de senki sem kutat utánuk. Mert bár létezik a paragrafus, az igazságszolgáltatásban ritkán sikeresek a segítségnyújtást elmulasztók elleni eljárások.
A fővárosi Városligetben január elején egy halálra fagyott férfi holttestét találták meg a járókelők. Valószínűleg hosszú órákig feküdt a földön, mire valaki végre segíteni akart rajta. Pedig a környék elég forgalmas, ez a budapesti családok egyik kedvelt sétahelye. Az áldozat a sétaúttól alig néhány méterre halt meg, s csak találgathatni lehet, hányan mentek el a magatehetetlen test mellett.
A fagy leginkább a hajléktalanok között szedi az áldozatait. A Városligetben talált férfi a mostani tél 26. áldozata. Tavaly összesen 40 ember fagyott meg, majdnem kétszer annyi, mint az elmúlt években. A Magyar Szociális Fórum összesítése szerint 2013-ban 20, 2014-ben 25 áldozat volt. Amikor fagypont alá csökken a hőmérséklet, ugrásszerűen nő a kihűléses esetek száma, elsősorban a hajléktalanok és a mélyszegénységben élők között. Ebben az időszakban a hajléktalanokat mentő krízisautó szinte minden éjszaka összeszed két-három, a fagyhalál szélén álló embert. Az áldozatok többsége legyengült szervezetű, beteg. A tavalyi 40 áldozatnak majdnem a fele, 18 ember a saját otthonában fagyott meg. Rájuk ugyanúgy nem figyelt oda senki, mint az utcán heverő szerencsétlenekre.
Egy tíz éve az utcán élő ember azt mondja, az emberek többsége mintha nem is látná, amikor valaki rosszul lesz és összeesik. Pedig ez nem egyszerű tétlenség, a magyar törvények szerint a segítségnyújtás elmulasztása akár bűncselekmény is lehet.
A közlekedési szakjogász szerint az emberek – tévesen – úgy gondolják, hogy ezt a bűncselekményt csak az autósok követhetik el, amikor az okozott baleset után tovább hajtanak. Borbély Zoltán ügyvéd hangsúlyozta: aki veszélyben lévő embernek nem nyújt segítséget, elköveti ezt a bűncselekményt. Vagyis aki azt látja, hogy valaki életveszélyben van, például magatehetetlenül fekszik a hóban, vagy éppen fuldoklik egy folyóban, és nem segít, két év börtönt kaphat. Ha az áldozat meghal, három évre is leültethetik a tétlen szemlélőt. Csak akkor nem köteles segíteni, ha azt látja, hogy mások már hozzáláttak, vagy ha saját magát is életveszélynek tenné ki. Egy égő házba például nem köteles berohanni senki, akkor sem, ha tudja, vannak bent emberek, és a fuldoklókat is csak annak kell mentenie, aki tud úszni.
A tétlen szemlélők sokszor hivatkoznak arra, hogy félnek, azért nem mernek odalépni egy utcán fekvő emberhez. Őket a szakemberek arra kérik, legalább a telefonjukat legyen bátorságuk elővenni, és hívják fel a mentőszolgálatot, ők intézkedni fognak.
A szociológusok szerint százból legalább kilencvenen azért nem segítenek a bajban lévő embertársuknak, mert nagy tömegben az egyén nem érzi a saját felelősségének a súlyát. Szerencsére azonban – mondja a krízisautót üzemeltető Menhely Alapítvány elnöke – még így is sokan törődnek másokkal. Aknai Zoltán elmondta: hideg időben akár kétszáz hívást is kapnak, és ezek harmada az utcai bejelentés.
Bár hivatalos statisztikák nincsenek, de a jó szándékú bejelentők évente sok száz életet is megmenthetnek. S ez mindenkinek kötelessége lenne.
