Tíz éve, szeptember 16-án, a migránsválság kellős közepén volt a röszkei csata, vagy másképp a röszkei zavargások.
Akkor már az egész ország érezte a válságot, ami leginkább a déli határszakaszon sújtotta a környéken élőket. A röszkei zavargásra emlékezett vissza a Délmagyarország és a Baon is, ezekből a cikkekből szemlézünk most.
Jól emlékeznek még az ország déli határának környékén élők arra, hogy 2015. szeptember 16-án a Csongrád-Csanád vármegyei Röszkén, a régi közúti határátkelőhelyénél erőszakba torkolló összecsapás történt a migránsok és a határátkelőt védő magyar rendőrök között. Az összecsapásokban több száz ember sebesült meg.
Nem intézkedtek
A szerb rendőrök nem intézkedtek, hagyták, hogy a támadók minden kezük ügyébe akadó tárggyal dobálják a magyar rendőröket. Később nagyjából ezer migráns a röszkei oldalon áttörte a kaput és benyomult magyar területre.
Gyermekeket és nőket használtak pajzsként, akiket maguk elé állítottak a határt átlépők.
A rendőrök, készenlétisek, TEK-esek könnygázzal védekeztek, majd visszaszorították a támadókat. Este a helyszínre érkezett 100 szerb rendőr, akik hátrább terelték a migránsokat. A feszültség ezután kezdett enyhülni.
Schmidt Andrea, a Délmagyarország akkori fotóriportere a lapnak most arról beszélt, hogy először sajnálta a migránsokat, főként a családosokat, akiket a szerbiai Horgosnál is fotózott, de aztán a sajnálat elszállt, mert azt tapasztalta, hogy tele vannak pénzzel. Több olyan fényképet készített, amikor mutatják, mennyi „dohány” van náluk, és szinte mind fiatal fiú volt.
Fiatal férfiak jöttek
– Életerős emberek voltak, erőltetett menetben haladtak – tette hozzá a fotós, aki a támadásnál már nem volt a horgosi helyszínen, mert a Délmagyarország akkori vezetése visszahívta munkatársait a magyar oldalra. Onnan próbált meg átfényképezni a szerb részre. Arra helyre, ahol az események történtek, nem engedték be a média munkatársait, és
a TEK-esek állig felfegyverkezve vonultak fel a határhoz.
Olyan messziről viszont csak azok a migránsok voltak láthatók, akik egymás vállára felkapaszkodtak.
Schmidt Andrea teljes beszámolóját ide kattintva olvashatják el.
Embercsempészek, balesetek
A migrációs válsággal együtt érkezett az országba az embercsempészet is, ami akkora üzletnek számított, hogy a korábban például cigarettacsempészettel foglalkozó maffia profilt váltott.
A Baon azt írta, hogy az embercsempészet sok áldozatot követelt, sokszor horrorisztikus baleseteket kellett megélniük a bevándorlóknak.
Lajosmizsénél egy kocsi az M5-ös autópályán a szalagkorlátnak ütközött 2015. szeptember 3-án. Egy 28 éves szír férfi kirepült a járműből, átzuhant a szalagkorláton,
holtteste pedig 15 méterre feküdt az autótól az árokban,
két másik szír illegális bevándorló megsérült. Az embercsempész, a 22 éves szegedi A. A. Mohamed a sérülteket hátrahagyta és elmenekült.
A Baon teljes összefoglalóját az akkori balesetekről itt olvashatják el.
Roncsokat hagytak maguk után
Arról pedig szintén a Délmagyarország számolt be, hogy a vármegyét elárasztották a magukra hagyott embercsempész-autók, amiket úton-útfélen lehetett látni.
Végül egy kormányrendeletben a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal kapta meg feladatként, hogy szállíttassa el a roncsokat. A jogszabály szerint a kormányhivatalnak a közterület-felügyelőknek és a mezőőröknek kell szólni az autókról. A hivatal munkatársai értesítést helyeznek el rajtuk, majd – ha senki sem jelentkezik értük – négy nap múlva elszállítják az autókat. Az elszállított járműveket három hónapig őrzik, az alvázszámát és rendszámát pedig közzéteszik a kormányhivatal honlapján.
A Délmagyar egyébként évekkel később is nyomon követte a migránsokat. Több riportot is készítettek a határ szerbiai oldalán, ahol a migránsok gyakorlatilag mindent letaroltak. Üres házakba költöztek be, ahol mindent elégettek, majd – ha már ott nem volt megfelelő anyag – elfoglaltak egy másikat.
„Köszönet és tisztelet illeti a rendőröket, ügyészeket, bírókat és a polgári alkalmazottakat mindennapos áldozatvállalásukért és kitartó munkájukért, amellyel a közbiztonságot, az igazság érvényesülését és a társadalom védelmét szolgálják.” – Hirmagazin.eu
