Dél-Európában él egy különös hangyafaj, a Messor ibericus, amely új kutatások szerint képes arra, hogy a Messor structor faj hímjeit klónozza – tehát olyan utódokat hoz létre, amelyek genetikailag nem a saját „atyjától”, hanem egy másik faj hímjeitől származnak. Ez a fajta szaporodási mód (xenoparitás-nak nevezték) eddig ismeretlen az állatvilágban.
Amit tudni érdemes
- A királynőknek szükségük van M. structor hím spermájára ahhoz, hogy dolgozók keljenek ki – a dolgozók hibrid állatok, származásuk mindkét faj DNS-ét hordozza.
- Az érdekes rész, hogy olyan területeken is találták ezt a jelenséget, ahol nincsenek jelen M. structor kolóniák – ilyenkor a M. ibericus királynők olyan hím utódokat hoznak létre, amelyek látszólag M. structor fajhoz tartoznak, de genetikai vizsgálattal kiderült, hogy csak az „apától” származó faj DNS-ét használják, mert a tojás nukleáris DNS-ét eltávolítják vagy semlegesítik.
- Az új hímek klónozása tehát nem véletlen melléktermék, hanem része a faj életciklusának. A dolgozók létrejöttéhez hibridizálás szükséges, és ezen túlmenően ezek a királynők sajátos módon „kölcsönveszik” (klónozzák) a másik faj hímjeit.
Miért izgalmas ez?
- Mert felrúgja a „fajhatár” fogalmát: azt hittük, hogy egy faj csak saját nemzedékét hozhatja létre, de itt a reprodukciós rendszer ilyen szempontból sokkal rugalmasabb.
- Ez a „xenoparitás” új fogalom, amely azt jelenti, hogy egy faj kvázi kölcsönzi a másik faj genetikai anyagát reprodukciós célokra, és nem pusztán egyszeri alkalomról van szó, hanem stabil és szükséges biológiai stratégia.
- A kutatók számára nagy kérdés, hogyan alakult ez ki, milyen genetikai és evolúciós nyomások vezettek oda, hogy egy fajnak ilyen módon kell alkalmazkodnia, hogy dolgozókat biztosítson a kolóniájához.
Rövid összefoglaló
Egy dél-európai hangyafaj, a Messor ibericus felfedezése meglepő: a királynők képesek klónozni a Messor structor faj teljes hímjeit – azaz olyan hím utódokat létrehozni, amelyek apai fajukhoz tartoznak, miközben nincs apai fajból származó nukleáris DNS. A dolgozók hibrid DNS-szel rendelkeznek, és fontos szerepet töltenek be a kolónia működésében. Ez a reprodukciós rendszer új kihívás elé állítja, hogyan értelmezzük a fajhatárokat az állatvilágban.
