Nemcsak Zelenszkijben, hanem az ukrán kormányban is hatalmas a félelem, hogy az Egyesült Államok azt a támogatást, amit eddig szó szerint odadobott az ukránoknak, korlátlanul, számolatlanul szórták a dollármilliárdokat, a jövőben nem fogják megkapni
– mondta az Origónak adott interjúban Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő elárulta, hol tart most a második ukrán ellentámadás, mi történik a dzsiddai találkozó után, és mire készülhet Svájc?
Az Egyesült Államok naponta újabb és újabb támogatást ad Ukrajnának, azzal együtt, hogy látszódik egyfajta változás az amerikai politikában Tajvan miatt.
Változás állhat be Ukrajna támogatásában, legalábbis a hivatalos amerikai politika részéről – Brüsszel viszont marad
Nógrádi György emlékeztetett: Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy
UKRAJNA HELYETT A JÖVŐBEN TAJVANT KELL TÁMOGATNI,
ami a szakértő szerint az amerikai politika változását jelentené. Hozzátette: Zelenszkij is bejelentést tett, miszerint ha lesz is olyan nemzetközi tanácskozás ősszel a Közel-Keleten, ahol ő és Oroszország is részt vesz, nem lesz hajlandó leülni Putyin orosz elnökkel.
Ami marhaság, de ez Zelenszkij dolga!
– teszi hozzá a szakértő, aki szerint két olyan NATO-tagállam is van most, ahol a lakosság többsége mondja azt, hogy nem kell tovább támogatni az ukránokat, mert értelmetlen. Először fordult elő az is, hogy az amerikai közvélemény ezt mondta, és az is, hogy a szlovákok 51 százaléka is így vélekedik.
Közben az orosz légicsapások száma megnövekedett Ukrajnával szemben, napi 50-80 csapást mérnek Ukrajnára, ami új. Azt is látjuk, hogy az ukránok támadják az orosz területeket.
A helyzet fokozódik
Nógrádi György szerint jelenleg az Európai Unióban négymillió ukrán menekült van – ezek az EU adatai –, 30 százalékuk Németországban, második helyen van Lengyelország és harmadik helyen pedig Csehország. A szakértő emlékeztetett: az oroszok azt mondták az elmúlt napokban, hogy jelenleg 360 ezer NATO-katona tartózkodik az orosz határoktól nem messze, és ezek közül az egyik legfrekventáltabb terület Finnország.
A finn határ rendkívül hosszú, tehát láthatjuk, hogy napról napra nő a feszültség Lengyelország és Belorusz, illetve Lengyelország és Oroszország között is.
A lengyelek most 10 ezer embert vittek a lengyel-belorusz határra, mert összecsapásokat várnak, ráadásul egyre több a kérdés. A szakértő szerint például az, hogy mi lesz a manőverező robotrepülők sorsa, az úgynevezett Taurus rakétáké.
Felhívta a figyelmet arra:
vasárnap este húsz percet beszélt a német kancellár a német tévében arról, hogy nincs döntés, de ha adnak is ilyen rakétákat az ukránoknak, akkor úgy fogják átprogramozni őket, hogy azokkal ne lehessen az orosz területeket elérni. Meglátjuk, mi lesz!
Legfrissenbb hírek itt!
Az ukránok egyre veszélyesebbek
Nógrádi György az Origo kérdésére arról is beszélt, hogy az ukránok bejelentették, hogy nemzeti stratégiát kezdenek kidolgozni, amely a függetlenné válás, 1991 óta eltelt 32 év után picit furcsának tűnik.
Az is ukrán bejelentés volt, hogy jelenleg 88 olyan nagyobb ukrán vállalat van, amely orosz oligarchák kezén van, 25 orosz oligarchát soroltak fel, akik ezeket a vállalatokat birtokolják, mondják ezt a háború kezdete után csaknem másfél évvel. Az is vasárnapi ukrán bejelentés, hogy 58 olyan ország van, amely a 10 pontos ukrán béketervet elfogadja. Ez elég kétséges, de ha figyelembe vesszük, hogy közel 200 ország van a világon, ez még mindig az országok egynegyede.
Nógrádi György következetesen felhívja a figyelmet arra, hogy most rengeteg a változás. Egymillió tüzérségi lőszer leszállítását ígérte meg ingyen az Európai Unió az ukránoknak, ez elkezdődött. Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy senki nem válogathatja meg a szomszédait, így ő sem Lengyelországot. Görögország szintén vasárnap jelentette be, hogy ő a 14. ország, amely hajlandó biztonsági garanciát nyújtani Ukrajnának. A Rheinmetall pedig bejelentette, hogy a legújabb LUNA nevű pilóta nélküli repülőeszközöket hajlandó Ukrajnának leszállítani. Ezek 12 órán keresztül képesek repülni, és 100 kilométeren keresztül információk átadására képesek.
Milyen eredménnyel zárult a dzsiddai találkozó?
Nógrádi György leszögezte: most ott tartunk, hogy a dzsiddai csúcstalálkozónak rengeteg következménye van. Részint orosz-ukrán kapcsolatokban nincs fejlemény. A csecsenek bejelentették, hogy 29 ezer csecsen harcol a fronton, amely óriási szám. Az ukránok az elmúlt napokban kaptak újabb 50 Leopard 1-es harckocsit, aminek a szépséghibája csak az, hogy ezeket Belgiumtól a német állam vette meg, és ezek közül 35-öt lehet használni, mert a többségük csak alkatrésznek jó, ugyanis elavultak.
Nógrádi György elmondta, hogy Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetője bejelentette, hogy két dologban nem tudtak megállapodni ezen a találkozón: a háború felelősségében, másrészt az orosz jóvátételben.
A dzsiddai találkozón szakértők tárgyaltak, és megállapodtak abban, hogy két újabb szakértői tanácskozást fognak tartani, de a kínai delegáció már a távozás után beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és mindenről beszámoltak, ami ott történt. Tehát a dzsiddai találkozó után Oroszország pontosan ugyanúgy képbe került, mintha ott lett volna.
Svájc valóban semleges?
Korábban orosz hackerek tettek nyilvánossá bizalmas svájci iratokat. A dokumentum forgatókönyveket vázol fel arra vonatkozóan, hogyan nyújthatna az ország katonai segítséget Ukrajnának anélkül, hogy semlegessége sérülne. Arról, hogy ez tulajdonképpen mit jelent, és ha ez valóban így van, az mit mutat, a szakértő azt válaszolta, hogy
Svájc egész történelme során ezt csinálta: tehát ebben semmi újdonság nincsen!
Emlékeztetett: a bécsi kongresszuson 1814-1815-ben elfogadták Svájc semlegességét, és nagyon kifizetődő volt ez számára.
Mondok néhány példát. Az afrikai diktátorok döntő része svájci bankokban tartotta a pénzét, és ahogyan a diktátor meghalt, valahogyan a pénzek Svájcban eltűntek. Erre egyik jó példa Kadhafi esete. Az pedig, hogy egy ilyen kiszivárgott? Svájcban rengeteg hadiipari cég van, és nyilvánvalóan volt olyan cég, amely ezt a játékot űzi, ugyanakkor azt is látni kell, hogy Svájc nagyon sok mindenhez nem járult hozzá még az elmúlt napokban sem.
Nógrádi György elmondta, hogy például ahhoz sem, hogy olyan fegyvereket adjanak át Ukrajnának, amelyekben svájci alkatrész van.
Tehát nem lehet Svájcról feketén-fehéren beszélni, a svájci politika, ha úgy tetszik, „mindig pöttyös volt”. A II. világháborúban szovjet menekültek átjutottak a hitleri Németországból – ez a háború vége felé történt –, ahol Svájc, ahogyan a jogszabály előírta, internálta őket, mire a szovjet parancsnokság közölte, hogy ha 24 órán belül nem engedik szabadon a foglyokat, abban a pillanatban a szovjet hadsereg bevonul Németországon keresztül Svájcba. Erre azonnal szabadon engedték a foglyokat. Tehát a svájci politika mindig a svájci érdekeket szolgálta, ez így volt a múltban, és így lesz a jövőben is.
