Egy indiai cég alig egy év alatt vált az olajpiac meghatározó szereplőjévé. A Gatik Ship Management flottája szinte teljes kapacitásával orosz olajat szállít Indiába. A szankciók következményeként folyamatosan csökken a nyugati blokk rálátása a globális olajpiacra.
Az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók hatására egy korábban ismeretlen indiai cég a világ legnagyobb olajszállítói közé emelkedett. Az elmúlt egy évben a legtöbb globálisan értékesített olajszállító hajót a Gatik Ship Management vásárolta meg – derült ki a Financial Times és a Kpler elemző cég információiból. Az összesen 1,6 milliárd dollár értékű beszerzésnek köszönhetően az indiai cég hajóflottája kettőről ötvennyolcra bővült. A hírre Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán.
A világon mindössze húsz olyan vállalat tevékenykedik, amely ötven vagy annál több hajót birtokol. Ez azt jelenti, hogy a Gatik egy év alatt az olajpiac meghatározó szereplőjévé vált. A tartályhajók nyomonkövetési adatai alapján a flotta szinte teljes kapacitásával orosz olajat szállít Indiába.
A szóban forgó ország korábban nem szorult jelentős mennyiségű olajimportra, de a szankciók következményeként fontos közvetítővé vált Oroszország és Európa között. Erről lapunk is írt a minap. Jeleztük, miszerint az embargó legális megkerülésének módja, hogy az orosz olajat egy harmadik országba szállítják, ott finomítják, majd üzemanyagként értékesítik az Európai Unióban. India orosz olajimportja mindössze néhány hónap alatt a többszörösére növekedett. Jelenleg körülbelül egymillió hordó naponta. Áprilisra már India vált a huszonhét tagú közösség legnagyobb üzemanyag-beszállítójává. Európa tehát továbbra is orosz energiát vásárol, csak hosszabb szállítási útvonalon és közvetítőkön keresztül, ami növeli a költségeit, ráadásul új piacot teremt a Gatikhoz hasonló vállalatoknak.
A legfrissebb hírek itt!
Ömlik Európába az orosz olaj
A szankciók miatt hosszabb útvonalon és drágábban szerzi be a közösség az energiahordozót.
A Kpler elemzője a Financial Times cikkében úgy nyilatkozott, miszerint a nyugati szankciók után elkerülhetetlenné vált, hogy az orosz olajtársaságok beszálljanak a hajózásba.
A Gatikról szinte semmit nem lehet tudni, a tulajdonosi háttere ismeretlen. A szállítmányokról is egyre kevesebb információ áll rendelkezésre: míg márciusban az ötvennyolc hajóból harmincötöt biztosított nyugati cég, áprilisra a szám – a G7-ek (a legfejlettebb ipari országok) árplafonja miatt – nullára csökkent.
Hortay Olivér mindezek fényében kiemelte: a szankciók átrendezik a globális energiapiacot, és a folyamatok nem túl biztatók.
A Magyar Nemzet korábban már beszámolt arról, hogy csökken a nyugati blokk rálátása a globális olajpiacra. Egyre több olajszállító csatlakozik ugyanis ahhoz az „árnyékflottához”, amivel a piaci szereplők a szankciókat kijátsszák, és amiről a nyugati országoknak alig van információja. Egyes becslések szerint mára a globális szállítási kapacitás tíz százaléka – a nyugati blokk szempontjából – szürkének vagy feketének tekinthető, és az arány folyamatosan növekszik.
A Világgazdaság korábban arról írt, hogy katasztrófaveszélyesek az ócskavasként értékesített, orosz olajat szállító tartályhajók, sokszor ugyanis a legalapvetőbb biztonsági ellenőrzések sem teljesülnek. Mindezt jól példázza a Turba nevű tanker helyzete. A cikk emlékeztetett: a huszonhat éves hajót 2017 óta egyáltalán nem ellenőrizték, a papírjai sincsenek rendben. Hiányoznak a megfelelő biztosítások, és olyan ország lobogója alatt hajózik, amelynek a tengeri biztonsági felügyelete köztudottan „röhejes szinten van”. Ahelyett, hogy a kameruni zászló alatt hajózó óriást „szétflexelték” volna, a szentpétervári kikötőből indulva több ezer tonna olajat szállít.
Az 1997-ben épült hajó használata jól bizonyítja, hogy a G7-ek és az európai uniós szankciók komoly biztonsági kockázatokat is hordoznak – írta az internetes portál.
Borítókép: Hozzák az orosz olajat Európába (Fotó: Getty Images)
