A James Webb Űrteleszkóp ismét egy rendkívül furcsa exobolygóra hívta fel a figyelmet: kutatók egy úgynevezett „szuperpuffadt” – a szaknyelvben super-puff – planétát vizsgáltak, amely annyira könnyű és annyira laza szerkezetű, hogy sűrűsége szinte a habszerű anyagokréhoz hasonlítható. A bolygó ráadásul olyan közel kering a csillagához, hogy a hatalmas hő és sugárzás folyamatosan letépi róla a légkört, amely hosszú, színes gázcsóvaként húzódik mögötte a világűrben. A kutatók szerint a bolygó szó szerint „üldözi a saját atmoszféráját”, miközben folyamatosan veszít a tömegéből.
A megfigyelt égitest egy forró gázóriás, amely tömegében a Szaturnuszhoz, méretében viszont a Jupiterhez áll közel, mégis olyan alacsony a sűrűsége, hogy a tudomány egyik legkülönösebb kategóriájába került. A „szuperpuffadt” bolygók abban különböznek a megszokott gázóriásoktól, hogy belső szerkezetük rendkívül ritka, gázaik pedig sokkal lazábban kötődnek a gravitációjukhoz. Ez önmagában is ritkaság, ám a most vizsgált planéta extrém közelsége anyacsillagához tovább fokozza ezt a hatást.
A James Webb érzékeny infravörös műszerei nemcsak magát a bolygót, hanem a körülötte kanyargó, folyamatosan elszökő gázréteget is megfigyelték. Az adatokat elemző tudósok szerint a bolygó atmoszférája olyan gyorsan távozik a felszínről, hogy geológiai időskálán akár teljesen el is tűnhet. A csillag felől érkező sugárzás ionizálja és felfűti a gázokat, amelyek hosszú, vörös-rózsaszín fényű csóvát alkotnak – a látvány leginkább egy kozmikus üstököshöz hasonlítható, csak éppen az „üstökös” egy bolygó maga.
A kutatók azt is megjegyzik, hogy az ilyen extrém égitestek segítenek jobban megérteni, miként alakulnak ki a gázóriások a csillagok körül, hogyan veszíthetik el légkörüket, és milyen folyamatok játszanak szerepet a hosszú távú fejlődésükben. Az új eredmények alapján a bolygó valószínűleg nem marad meg sokáig jelenlegi formájában, hiszen a folyamatos légkörvesztés lassan, de elkerülhetetlenül „leborotválja” külső rétegeit.
A James Webb Űrteleszkóp a jövőben további célzott méréseket végez a hasonló, instabil atmoszférájú bolygókon, hogy jobban megértsük, miként viselkednek ezek a különleges kozmikus objektumok szélsőséges környezetben, és milyen hatások határozzák meg végső sorsukat.
Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Szerinted mennyi ideig maradhat meg egy ilyen bolygó a saját csillaga extrém közelségében?
