Olyan rossz kiskereskedelmi adatot közölt a KSH, amilyenre a Covid óta nem volt példa.
Az Aldi meg is elégelte, hogy elmaradnak a vásárlók, és durva árcsökkentést hirdetett. A legfontosabb kérdés, hogy kinél landol a tetemes élelmiszer-áremelkedés fűtötte profit. Könnyen lehet, hogy mindenki lecsippent magának egy darabot. Románia ezúttal bezzeg gyerek, Európa egésze viszont nyögi a drágulást.
Hivatalosan is véget ért egy korszak: a lábukkal szavaztak a vásárlók a drágulásról, durván beszakadt a boltok forgalma – írtuk reggeli cikkünkben annak kapcsán, hogy a KSH nyilvánosságra hozta a decemberi kiskereskedelmi forgalmi adatokat. Évek óta nem érkezett hasonlóan gyenge statisztika: éves alapon 4,8 százalékkal csökkent decemberben az országos kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint, a naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékos volt a mínusz.
A legutóbbi, 2022. novemberi adat még minimális, 0,6 százalékos növekedést mutatott, ezért is brutális a trendváltozás. Egészen 2021. februárig, a Covid-járványig kell visszamenni az időben, hogy hasonló statisztikát találjunk. Vagyis egy korszak ezzel lezárult a hazai kiskereskedelemben.
A legfrissebb hírek itt!
A trendben a 480 forintos hatósági üzemanyagár december eleji kivezetése vastagon benne van. Mindenesetre 2022 egészét nézve a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 5,3 százalékkal haladta meg a 2021-es eredményt. Igaz, a 2022. január–novemberi időszakban a 2021-es hasonló periódushoz viszonyítva még 6,4 százalékos volt a plusz. A KSH külön kiemelte, hogy
az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 11 százalékkal – ez novemberben még csak 8,6 volt – lett kisebb decemberben,
míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké lényegében nem változott. Mindez nem meglepő, tekintve a bőven 40 százalék fölötti élelmiszer-inflációt.
Egy dolog a forgalom csökkenése, egy másik a bevétel
A magyar adat kapcsán az elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy bár a forgalom esett, de a boltok bevételei mégis az egekben vannak.
A kiskereskedelmi forgalom tényleg durván beszakadt, de ez a drágulás miatt nem okoz veszteséget a kereskedőknek. Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője arról írt, hogy a decemberi fejlemény nem számít meglepetésnek, hiszen a forgalomváltozást eddig is csak az üzemanyag-forgalom bővülése tartotta a pozitív tartományban. Az üzemanyagár-sapkák eltörlésével azonban az üzemanyag-forgalom az előző havi 27,7 százalékos volumenbővülés után már csak 1,3 százalékkal növekedett.
Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza szerint rendkívül gyenge teljesítménnyel zárta az évet a kiskereskedelmi szektor 2022-ben, a nyers adat pedig a piaci konszenzustól drámaian elmarad. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az extrém inflációs környezetben a háztartások egyre nagyobb mértékben fogják vissza az élelmiszerre fordított kiadásaikat. A vásárlóerő csökkenése tehát már nagyon komoly visszaesést okoz a fogyasztásban.
Az Aldi megtörte a trendet, és látványos árcsökkenést jelentett be
Kardot rántott az Aldi, és párbajra hívja a boltokat – meghirdette az árcsökkentés szezonját – ezzel a címmel írtunk arról a némiképp meglepő fordulatról, hogy az Aldi 20 százalékos csökkentést jelentett be a kínálatában szereplő vajak esetében. Kérdés, hogy mit lép a Lidl, a SPAR vagy a Tesco. Az Aldi Magyarország a döntést azzal indokolta, hogy a nemzetközi tej- és beszerzési piacon az utóbbi napokban árcsökkenés alakult ki, és erre reagál. A 20 százalékos árcsökkentés a kínálatban legkeresettebb vajakat érinti. A cég felhívta a figyelmet, hogy az alacsonyabb árak a nemzetközi és a magyar forrásból érkező vajak esetében egyaránt érvényesülnek, és nem akciós, hanem tartósan alacsony árak lesznek.
A legfrissebb hírek itt!
De ki keres az élelmiszerárak berobbanásán, hol a profit?
Egyértelmű jövedelemátrendeződés zajlott le tavaly, ami látszik a GDP-adatokban is: míg a keresetek súlya csökkent, addig a vállalati jövedelmek részaránya emelkedett – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A statisztikából nem látszik pontosan, hogy a termelőnél, a gyártónál vagy a kereskedőnél keletkezik a profit, de szerinte
valószínűsíthető, hogy mindhárom szereplő valamekkora arányban részesül belőle.
Tehát létező jelenség az, amiről a Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentésében is említést tesz, azaz a költségnövekedés fölött emelnek árat a vállalatok, emiatt pedig a profitráták a korábbi időszak átlagánál is magasabb szintre emelkedtek.
Mi történt Romániában a kiskereskedelemmel?
Miközben itthon beszakadt a kiskereskedelem, Románia valahogy kimaradt a bolti forgalom európai zuhanásából. Magyarországon erősen visszafogták magukat a vásárlók, Romániában viszont ennek semmi jele: a román statisztikai hivatal szerint 2022 egészében 4,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adatok szerint a 2021-es évhez mérten, tavaly decemberben pedig a nyers adatok szerint 3,6 százalékos volt a növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. A kiigazított érték szerint a bővülés 3,8 százalék volt. De növekedés látszik havi bázison is, hiszen novemberhez képest a kiskereskedelmi forgalom a nyers adatok szerint 7,5, a kiigazított érték szerint pedig 1,4 százalékkal emelkedett.
Ugyanaz történik Európában a kiskereskedelemben, mint Magyarországon
A kiskereskedelmi forgalom, amely a fogyasztói keresletet jelzi, a 19 tagállamot magában foglaló eurózónában 2,7, míg a teljes Európai Unióban 2,6 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. A legnagyobb esést az élelmiszerek, az italok és a dohánytermékek esetén mérték – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. Havi szinten a tagállamok közül Hollandiában (mínusz 6,3) Németországban (mínusz 5,3) és Luxemburgban (mínusz 3,8) tapasztalták a legnagyobb százalékos csökkenést, míg növekedés szempontjából Szlovákia (plusz 2,3), Ausztria (plusz 1,6) és Románia (plusz 1,3) járt az élen. Éves szinten a legnagyobbat Belgiumban (mínusz 9,2), Dániában (mínusz 8,4) és Svédországban (mínusz 7,1) zuhant a forgalom, míg Máltán (plusz 5,7), Romániában (plusz 5,3) és Spanyolországban (plusz 4,6) regisztrálták a legnagyobb százalékos növekedést.
Nyitókép: Bodnár Boglárka / MTI