Süldő szakácsként kerültem először külföldre, magyar konyhát népszerűsíteni. Nem volt egy ingerszegény környezet. Német nyelvterületen kezdődött karrierem, de utána bebarangoltam egész Európát és próbáltam magamévá tenni a látottakat, hallottakat és főzötteket.
Élményeim közül most azokat osztanám meg olvasóimmal – akik kedvelik a meghökkentő ételneveket –, amelyek pikáns nevükkel, szokatlan szóösszetételükkel érdeklődésükre tarthatnak számot.
Három alkalommal főztem Malmőben, a Városháza pincéjében működő, minden technikai igényt kielégítő konyháján. Ott hallottam először a kifejezést: pit i panna. Ez azt jelenti konkrétan, hogy a sütőmester a grillsütőlapra vállmagasságból ráköpött, ellenőrizendő, forró-e már. Gusztustalan volt, de nagyon hatásos.
Később ismertem meg egy svéd ételt, amelynek a neve: pytti i panna. Azt jelenti, aprólékok a serpenyőben. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a gondos háziasszony körülnéz a hűtőmaradékok tárgyában, a még alkalmas ételmaradékokat hagymás olajon lepirítja, főtt krumplival dúsítja, főtt virslivel komplettálja és a végén az egészet letakarja egy tükörtojással. Ha még nem káprázna a szemük, azt is hozzáteszem, hogy tormás céklával és tekintélyes magvas kenyérrel fogyasztják.
No, nézzünk valami egészségesebbet:
Ennek az ételnek a neve: Himmel und Erde, ég és föld. A hozzávalók között a legtekintélyesebb komponens a nagyon finom véres hurka, kísérő köretként pedig szokásos módon készített burgonyapüré, valamint vörösborban és ecetben főtt egész hagyma, barna cukorban karamellizált alma és körte kerül még hozzá. Igen komplett egy étel.
Kissé frivol a következő passzus, legalábbis a neve alapján annak tarthatnánk: Nonnenfürle. Akárhogy is szépítjük: apácafing. Éspedig nincs másról szó, minthogy egy-egy rész zsiradékkal, vízzel és liszttel égetett tésztát készítünk és forró kókuszzsírban kis labdacsokat sütünk belőle. Még melegen kristálycukorba hempergetjük, majd az egészet lelocsoljuk juharsziruppal.
A végére tartogatnék egy egészen szokatlant, a Chakalaka (sakalaka). Ez egész pontosan a vörös csőrű szürke erdei tyúk neve, de Dél-Afrikában egy, az ott termett mindenféle zöldségekből készült és rafinált afrikai fűszerekkel ízesített, leginkább nálunk a becsináltra hasonlító étel. Tarka-barka színekben pompázik és illatozik. Kevés főtt rizzsel nagy kedvenc.
Házi feladatként adnám, tessék utána olvasni a dél-afrikai fűszereknek.
Lenne egy találós kérdésem (megfejtés a cikk végén): hány tyúk egy pár?
Amíg gondolkodnak ezen, megosztanék még egy könnyű desszertet, melynek neve magyar fordításban szegény lovag, de érdekes módon Svájc német nyelvterületén vak halnak nevezik. Elkészítése roppant egyszerű. Hétfőn felszeleteljük a hétvégéről maradt kalácsot, rumos tejben igen rövid ideig megáztatjuk, két szeletet jóféle lekvárral összeragasztunk, és úgy sütjük meg, mint a bundás kenyeret. Sütés után azonnal porcukorral hintjük.
Megfejtés: egy kakas, meg egy tyúk az egy pár.
Várom érdeklődő hozzászólásaikat: Olgyai András
Forrás: Olgyai András
