Magyarország EU-tagságáról, az ukrajnai háborúról, a Nyugat és a kereszténység állapotáról is beszélt Orbán Viktor egy nemzetközi személyiségekből álló társaságnak a Karmelita kolostorban.

A kétórás beszélgetésről Rod Dreher közölt részletes beszámolót, mely szerint Orbán kifejtette: a mostani társadalmi struktúrák össze fognak dőlni, „de reméli, nem fognak armageddont okozni”.

Orbán Viktor „éles eszű, vicces, briliáns és teljesen magabiztos”, egyáltalán nem olyan, ahogy a nyugati média ábrázolja – írja az American Conservative című lapban Rod Dreher amerikai újságíró, a budapesti Danube Institute vendége, aki külföldi újságírók és kutatók kis csoportjának tagjaként csütörtökön részt vett egy beszélgetésen a magyar kormányfővel.

Hozzáteszi: Orbán két órát töltött velük, és még a legkeményebb kérdésekre is tartalmasan válaszolt, köztük egy lengyel kolléga kérdésére is.

Dreher részletes beszámolót adott a magyar EU-tagság kérdésére is kitérő beszélgetésről: a szöveget a publikálás után szerkesztette, a részéről tisztázva, hogy szerinte mit is mondott pontosan Orbán Viktor a magyar EU-tagságról.

Az oroszok romhalmazt csinálnak Ukrajnából

Rod Dreher szerint Orbánról „tévesen állítják, hogy Putyin bábuja”. Ugyanakkor összefoglalója szerint Orbán kifejtette: Putyin nem engedheti meg, hogy veszítsen Ukrajnában, mivel jövőre választások lesznek Oroszországban. Emellett az oroszok nem engedhetik meg maguknak, hogy a NATO-nak szövetségese legyen a szomszédban. A gyors orosz győzelem és ukrajnai kormányváltás lehetetenné vált, ezért az oroszok valószínű célja az, hogy Ukrajnából egy kormányozhatatlan romhalmazt csináljanak, amit a nyugat nem tud győzelemként felmutatni.

Azaz Orbán szerint

„Ukrajna az új Afganisztán, a senki földje”. 

Egy esetleges orosz államcsínyről azt mondta a miniszterelnök: szerinte csak egy még héjább politikus léphetne Putyin helyébe, és egy államcsíny így semmit sem oldana meg.

A NATO egyre közelebb van a háborúhoz

Ha minden így folytatódik, Orbán szerint a tendenciák alapján azzal kell szembenéznie a NATO-nak, hogy küld-e csapatokat Ukrajnába. Dreher szerint

Orbán konkrétan azt mondta: „A nyugat háborúban áll Oroszországgal. Ez a realitás. És minden nappal egyre jobban benne vagyunk.”

A nyugat ugyan azt gondolja, hogy nem áll háborúban az oroszokkal, de de minél több fegyvert küld oda, annál közelebb van a beavatkozás valóságához.

Dreher itt külön hangsúlyozza: természetesen Orbán azt szeretné, ha a nyugat nem vonódna be az ukrajnai konfliktusba, és nem háborúzna.

A beszámoló szerint valaki felvetette, hogy az orosz csapatok rosszul teljesítenek a harcmezőn. Orbán azt válaszolta, hogy ez ugyan így van, de az orosz történelemben ez mindig így volt: gyengén kezdenek, aztán alig lehet őket megállítani.

Különösen veszélyes a magyar kormányfő szerint, hogy az oroszokat Iránnal kényszerítették szövetségre, és ez főleg Izrael szempontjából problémás. Ugyanakkor reményét fejezte ki aziránt, hogy Izrael akár békeközvetítő is lehet a háborúzó felek között – mindezt úgy mondta Orbán, hogy az asztalnál ült Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő fia is.

Az európai vezetők nem tudják, kicsodák

Szóba került az is,

hogy milyen frusztráló egyedül lenni a békepárti állásponttal az EU-ban

De Orbán szerint az uniós és tagállami vezetők nem fogják megtárgyalni, hogy érdemes-e bevonódni a háborúba. Hogy miért nem? „Azért, mert nem tudják, hogy kicsodák.”

Ha a háborúval kapcsolatban megkérdezzük tőlük, kicsodák ők, Orbán szerint azt fogják mondani, hogy „egy ország vezetője vagyok, aki a történelem jó oldalán áll”, ahelyett, hogy a saját hazájuk érdekeit néznék. Álláspontjukat Washington és a liberális média sugallja. Orbán úgy fogja fel szerepét, mint akinek a népe megválasztott vezetőjeként kell segítenie az embereket, hogy megküzdjenek a kihívásokkal.

A magyar miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy

rajta kívül Emmanuel Macron francia elnök az egyetlen európai vezető, akinek vannak víziói.

Orbán hozzátette: ha ő maga azt mondaná, hogy Európának a keresztény gyökereihez kellene visszatérnie a problémákkal való megküzdéshez, Macron nem értene egyet, ő liberális ideológiai stratégiát javasolna. De az összes többi európai vezetőnek ez az egész csak valami butaságnak tűnne.

A németekről is beszélt Orbán: szerinte a németek azért szenvednek, mert tudják, hogy nem érdekük háborúzni Oroszországgal, de nem képesek ezt kimondani, és valamiért nem képesek nemet mondani Washingtonnak.

Orbán azt is elárulta a társaságnak: most többek között Joe Biden életrajzát olvassa, azért, mert becsüli, ahogy az első felesége halálos autóbalesete után megharcolt magáért az amerikai politikus.

Maradunk az EU-ban

Természetesen az európai uniós viták is szóba kerültek, és

Orbán elismerte, hogy a távolság egyre nő Brüsszel és Budapest között.

Az egész mélyén rejlő ok pedig szerinte az, hogy a két fél teljesen másként gondolkodik az emberről és a társadalomról – aminek jó példái a genderideológia és a bevándorlás ügyében elfoglalt, homlok egyenest ellentétes álláspontok.

Itt ért a beszélgetés a magyar EU-tagság témájához.

Orbán Rod Dreher szerint „azt mondta, hogy személy szerint számára fájdalmas, hogy Magyarország az EU-ban van, és alanya az EU zaklatásainak,

de nem kérdés, hogy az ország az EU-ban marad, mert a gazdasági prosperitása ettől függ”.

A beszámoló ezen részét félreértésekre hivatkozva javították, amire Rod Dreher a Twitteren is felhívta a figyelmet. Mint írja,

a baloldali média kiforgatta a kormányfő szavait a beszámolójára hivatkozva,

de Orbán csak a személyes frusztrációjának adott hangot, és egyértelműen az EU-ban képzeli el Magyarország jövőjét.

Dreher szerint Orbán hozzátette: „Az európai történelem elmúlt harminc évének minden rosszát megtestesíti Brüsszel”. Szerinte az EU-ban azért démonizálják Magyarországot, mert ha hazánk sikeres, akkor az alapot szolgáltathat az EU-s politika és ideológia megkérdőjelezéséhez.

Orbán azt is megvallotta: „Nem egyszerű odamennem úgy, hogy én vagyok mindennek elhordva”. Hozzátette: ha valaki olyan politikus lesz, aki képes szembeszállni velük, akkor acélból kell, hogy legyen a gerince,

és jobban kell figyelnie arra, hogy saját szavazói mit mondanak, mintsem arra, hogy az ellenfelei mit gondolnak róla.

A kereszténység reménysége az ortodoxia

Rod Dreher a kereszténységről kérdezte a magyar kormányfőt, aki azt mondta: „a kereszténységet nem lehet a politikával regenerálni”, mivel a hit végső soron a személyes megtérésen alapszik. De ha a keresztények nem ébrednek fel és állnak ellent a mai kulturális trendeknek, akkor a hit el fog tűnni.

Orbán szerint ma a reménységet az ortodoxok jelentik, akik hisznek, és nem vitatkoznak

– a protestánsok és katolikusok viszont állandóan vitatkoznak egymással. Dreher szerint Orbán kifejtette: az ortodoxok a kereszténység legfontosabb bázisa ma, ahonnan elindulhat a nyugati kereszténység megújítása.

A miniszterelnök a beszámoló szerint tisztában van azzal, milyen kevesen járnak Magyarországon templomba, és ezzel kapcsolatban „nincs semmi illúziója”; de szerinte ha Európa meg akar maradni, akkor vissza kell térnie a hithez, amire létrehozta azt a szent rendet, amire a civilizáció épült.

Gyorsan le kell győzni a gender-ideológiát

„Elemzésem szerint az a társadalmi struktúra, ami felépült az előző harminc évben, teljesen ellene van az emberi természetnek

– mondta Orbán. –

És össze fog omlani, remélhetőleg nem okozva armaggedont.”

Ha a gender-ideológia és más progresszív dolgok hatalmát gyorsan meg tudjuk törni, a hagyományhoz való visszatérés is gyorsabb lesz, mint gondoltuk, de először politikailag kell őket legyőzni – fejtegette a kormányfő. Dreher szerint Orbán hozzátette: nem érti, hogyan lehet valaki úgy konzervatív, hogy nincs személyes hite, és szerinte nem véletlen, hogy a harcot Európában azok a közép-európai államok vezetik, amelyeket kevésbé befolyásolt a bomlasztó modernitás. Ugyanakkor a politikusok csak az emberek anyagi jólétét növelhetik, de nem az ő dolguk boldog életet adni.

Nyitókép: Facebook

mandiner

Hirmagazin.eu