A szegedi klinikáról eltűnt főorvosnő keresése kimerítő és embert próbáló feladat volt. A mentésben több szervezet – köztük a D.O.R.T. Mentőcsapat, a Fido Kutyaiskola és a K9 Kutyás Egység – is részt vett. Végül ők találtak rá dr. Kett Antónia főorvosnő holttestére szombaton, a kórház melletti elhagyatott garázssor közelében – írja a TEOL.hu.
„Minden erőnkkel azon voltunk, hogy élve találjuk meg. Az idő azonban ellenünk dolgozott, a hideg és a párás levegő komoly veszélyt jelentett. Azt hittük, még lehet remény. Nagyon nehéz ezt feldolgozni, de sajnos el kell fogadnunk” – mondta a Délmagyarnak a főorvosnőt kereső mentőcsapat vezetője, aki hozzátette: a helyszín, ahol rábukkantak, olyan volt, „mint egy szellemváros – elhagyatott, benőtt, hideg és nyomasztó”.
Vizsgálat deríti ki, mi okozhatta a főorvosnő halálát
A halál pontos okát csak a hatósági boncolás tisztázhatja. A rendőrség közlése szerint egyelőre nem merült fel idegenkezűség gyanúja, de a vizsgálat továbbra is folyamatban van.
Az Origo beszámolója szerint Barát László, szegedi kutató-mentő több kérdést is felvetett az ügy kapcsán. Mint mondta: „Érthetetlen, hogy miért csak órákkal az eltűnés észlelése után vetettek be nyomkövető kutyákat, és az is, hogy a főorvosnőt órákig nem találták meg, pedig a tragikus helyszín alig húsz percre van a klinikától.”
A Hirmagazin.eu megkérdezett több szakembert az ügyben: Szakemberek azonos állásfoglalása alapján egy ilyen beavatkozást követően az önálló járás fizikailag szinte kizárt, a betegek csak segítséggel, orvosi felügyelet mellett tudnak mozogni. Éppen ezért a tragédia egyik legmegdöbbentőbb eleme, hogy hogyan tudta elhagyni a klinikát a doktornő – ráadásul alulöltözötten, papucsban, kora hajnalban. (Hirmagazin.eu: Itt álljunk meg egy szóra, hogy az olvasók is értsék az „idegenkezűség” társadalmi – és kriminalisztikai különbözőségét!
A hétköznapi nyelv és a büntetőjogi-kriminalisztikai értelmezés között itt van egy árnyalatnyi, de fontos különbség!
A „klasszikus” idegenkezűség a bűnügyi helyszínelés során fizikai beavatkozást jelent (pl. valakit megütnek, megfojtanak, lelőnek stb.), azonban tágabb értelemben – és a Be. értelmezési körében, különösen ha a halál okát, szándékosságot vagy okozati összefüggést vizsgálják – idegenkezűnek minősülhet minden olyan eset is, amikor egy másik személy tevőleges vagy mulasztásos magatartása idézi elő a sértett halálát, akkor is, ha közvetett módon történik.
Tehát például:
- ha valakit rávesznek vagy megtévesztenek, hogy olyan cselekedetet tegyen, ami a halálához vezet (pl. „nem kell gyógyszert szedned”, „ugorj le, nem lesz baj”) – idegenkezűség áll fenn, mert más személy szándékos, befolyásoló cselekménye váltotta ki a tragédiát;
- vagy ha valaki tudatosan elmulaszt segítséget nyújtani, és ebből következik be a halál – ez is idegenkezűség, mivel a halál oka más személy magatartására vezethető vissza.
Jogilag tehát:
Idegenkezűség minden olyan eset, amikor a halál vagy sérülés nem kizárólag a sértett saját cselekedetének, hanem mások tevőleges vagy mulasztásos magatartásának a következménye.
A rendőrség a nyomozási (nyomozati) szakban ilyenkor általában emberölés gyanúja miatt indít eljárást (Btk. 160. §), amíg nem tisztázott, hogy a befolyásolás, ráhatás vagy megtévesztés milyen mértékű és szándékú volt.)
Hirmagazin.eu: Tisztázatlan körülmények és megválaszolatlan kérdések más ügyben:
Sajnos a Hirmagazin.eu álláspontja szerint a Kaszás Nikolett halálával kapcsolatos ügyben továbbra is több olyan kérdés maradt, amelyre a hatósági vizsgálatok során nem született egyértelmű, nyilvánosan is megnyugtató válasz.
Az eset körülményei között a mai napig több, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés maradt nyitva.
A hatóságok – köztük a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság, a BRFK, és az ORFK – a rendelkezésükre álló eszközökkel és adatokkal a lehető legszakszerűbben vizsgálták az ügyet.
Ugyanakkor a történtek összetettsége miatt néhány részlet máig nem kapott teljesen egyértelmű magyarázatot, így továbbra is kérdések övezik, hogy:
– az események láncolata pontosan miként vezethetett a tragédiához;
– milyen körülmények között és milyen hatásokra dönthetett úgy az áldozat, hogy eltér a tervezett útvonalától;
– és hogy voltak-e olyan külső tényezők, emberi kapcsolatok vagy kommunikációs félreértések, amelyek közvetve szerepet játszhattak a történtek alakulásában.
Az idegenkezűség tágabb értelmezése:
A Hirmagazin.eu álláspontja szerint az idegenkezűség fogalmát a közvélemény gyakran szűken, kizárólag fizikai erőszakra vonatkoztatva értelmezi, pedig az idegenkezűség társadalmi- és erkölcsi értelme magában foglalhat minden olyan esetet is, amikor valakit megtévesztenek, befolyásolnak, elcsalnak, becsapnak vagy magára hagynak, és e cselekmények közvetve a halálához vezetnek.
Amikor valaki nem önszántából tér le egy biztonságos útról, ha külső nyomás, pszichés befolyás vagy fondorlat hatására kerül veszélyhelyzetbe, akkor az idegenkezűség nem zárható ki pusztán azért, mert közvetlen fizikai erőszak nem történt. „Ezért a Hirmagazin.eu szerint a Kaszás Nikolett-ügyben – és minden hasonló tragédiában – az ilyen közvetett emberi befolyás, megtévesztés, pszichés befolyásolás vagy elhagyás lehetősége is fennállhat.”
(Hirmagazin.eu: „…the common notion that circumstantial evidence is inferior to direct evidence… is utterly impracticable to apply to matters of belief.”
(Henry Marshall Furman, amerikai bíró, 1910 körül)
Magyarul:
„Az a közkeletű nézet, miszerint a közvetett bizonyítékok kevesebbet érnek, mint a közvetlenek, teljesen alkalmatlan megközelítés, ha az igazság megismeréséről van szó.”
Értelmezés:
Furman bíró e gondolata több mint egy évszázada fogalmazza meg azt az elvet, amely ma is alapja a kriminalisztikának: minden bizonyítékot azonos súllyal, összefüggéseiben kell értékelni, hiszen az igazság nem mindig egyetlen nyomvonalon, hanem a részletek összességében rajzolódik ki.)
A szakember szerint az is nehezen magyarázható, hogyan tudott a frissen műtött orvosnő felöltözni és észrevétlenül elhagyni a klinikát a műtét utáni megfigyelés idején. „Az, hogy kora hajnalban ment el, azt feltételezi, nem tervezte előre, hogy önkényesen távozik” – tette hozzá Barát László. Úgy véli, az ügyben egyértelműen felmerül az emberi felelősség és hanyagság kérdése, amelyre a vizsgálatoknak választ kell adniuk.
Régóta gyötörte a betegsége
A tragédia hátterében az is közrejátszhatott, hogy a főorvosnő hosszú ideje komoly egészségügyi problémákkal küzdött. Évek óta gerincbántalmak gyötörték, állapotán különféle terápiákkal – például denevérpaddal – próbált enyhíteni, de panaszai nem múltak. Közeli ismerősei szerint a tartós fájdalom és a betegség lelki terhe súlyosan megviselte: az egykor életvidám, energikus orvosnő az utóbbi években egyre zárkózottabb és szomorkásabb lett.
A tragikus esemény sokakat megrázott Szekszárdon és Szegeden egyaránt. A kollégák, barátok és tanítványok fájdalommal emlékeznek a nagy tudású és elhivatott szakemberre, aki évtizedeken át segítette betegeit és kollégáit.
Hirmagazin.eu: Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Szerinted a Kaszás Nikolett-ügy és a dr. Kett Antónia tragikus halálának körülményei valaha teljesen tisztázódhatnak, vagy maradnak olyan kérdések, amelyekre az idő múlásával sem születik megnyugtató válasz?
A cikkben szereplő tények és nyilatkozatok több hiteles forrás – köztük a rendőrségi és sajtóközlések – alapján kerültek feldolgozásra.
Köszönet és tisztelet illeti mindazokat – rendőröket, ügyészeket, bírókat, mentőket, tűzoltókat, katasztrófavédelmi szakembereket, hivatásos és polgári alkalmazottakat, önkéntes segítőket –, akik mindennapos áldozatvállalásukkal és kitartó munkájukkal az eltűnt személyek felkutatását, a lakosság biztonságát, életének védelmét, a közrend fenntartását és az igazság érvényesülését szolgálják. – Hirmagazin.eu
