A C/2022 E3 (ZTF) jelenleg még túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel megpillanthassuk.
A legfrissebb hírek itt!
Az üstökös most január 12-én lesz perihéliumban, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi szakaszán,
A PERIGEUMOT, TEHÁT A LEGNAGYOBB FÖLDKÖZELSÉGÉT PEDIG FEBRUÁR ELSEJÉN FOGJA ELÉRI.
A hónap utolsó napjaitól, illetve február elején ezért már szabad szemmel is láthatóvá válik az előzetes becslések szerint.
A legfrissebb hírek itt!
Az üstökös földközelsége idején 44 – 36,6 millió kilométerre fogja megközelíteni a bolygónkat, így tehát biztonságos távolságra lesz tőlünk.
Ezek a Naprendszer leglátványosabb égitestjei
Az üstökösök a Naprendszer olyan égitestjei, amelyek jellemzően igen elnyúlt pályán keringenek a központi csillagunk körül. Az üstökösöknek rendkívül változó a keringési ideje: néhány évtől több tízezer évig terjedhet az az idő, ami alatt egyszer megkerülik a Napot.
Akadnak olyan üstökösök is, amelyeknek olyan elnyúlt a pályájuk,
HOGY CSUPÁN CSAK EGYSZER KERÜLIK MEG A NAPOT,
és utána annyira eltávolodnak a központi csillagtól, hogy egyszerűen kilökődnek a csillagközi térbe. Az úgynevezett rövidperiódusú üstökösökről azt tartják a csillagászok, hogy ezek a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygózónából, a Kuiper-övből érkeznek.
Ezekkel szemben a hosszúperiódusú üstökösök jóval távolabbról, a Naprendszer legkülső zónájából, az úgynevezett Oort-felhőből jönnek a Nap közelébe.
A legfrissebb hírek itt!
A napközelbe érkezett üstökösöket a szilárd kőzetmag körül kialakult por és gázfelhő, a kóma, valamint a hosszú csóva különbözteti meg az aszteroidáktól. Ha az üstökös pályája keresztezi a földpályát, azon a ponton ahol a Föld áthalad a csóva törmelékhalmazán, meteorzápor alakulhat ki.
AZ ÜSTÖKÖS KŐZETMAGJÁT JÉG CEMENTÁLJA ÖSSZE.
Amikor a kométa megközelíti a Napot, a megnövekedett hőmérséklet miatt a fagyott gázok és vízjég párologni kezdenek és kiáramlanak a magból, magukkal rántva a beléjük fagyott szilikátokat és szulfidokat.
Ezekből alakul ki a szabálytalan üstökösmagot körülvevő „légkör”, a kóma. A kiszabadult porrészecskék hamar elszakadnak a gázoktól és a Nap sugárnyomásának, illetve a napszélnek a hatására kialakul
EGY ÓRIÁSI, AKÁR TÖBB SZÁZEZER, MILLIÓ KILOMÉTER HOSSZÚSÁGÚ CSÓVA,
ami mindig a Nappal ellentétes irányba mutat. Az üstökösmagok mérete is rendkívül szélsőséges; 100 métertől akár 40 kilométerig terjedhet az átmérőjük.
Az eddig felfedezett és katalogizált több ezer üstökös csupán a töredéke a Kuiper-övben és a külső Oort-felhőben lévő kométáknak, amelyek száma milliárdos nagyságrendű is lehet.
(Forrás: IlfScience)
