A tizenötéves háború elhúzódó harcai hadszíntérré változtatták a környéket. Ez végleg gátat vetett a falu fejlődésének, sőt a kereskedelem elakadása, a szállítás bizonytalansága megpecsételte a sorsát. Aki tehette elmenekült, sokan Révkomáromban települtek át és csak a 18. század elején költöztek vissza. Akik itt maradtak, a Duna árterében kerestek menedéket, hogy a harcok megszűntével visszaköltözzenek elhagyott hajlékaiba.. A hagyományok szerint 6 bátai család vészelte át ezt az időszakot az erdőkben.
Az 1600-as évek végén a bátai apátság ura Jány Jakab nem csekély kedvezmények ígéretével igyekezett benépesíteni a falut, de a Rákóczi szabadságharc alatt a rácok ismét felégették, mindezt tetézte még a pestisjárvány is. Az 1700-as évek elején telepednek be a reformátusok, a falu alsó részére az Alszögbe.
Az 1711-es összeíráson már 75 jobbágy és 6 zsellér családfőt neveztek meg. Kollonich Zsigmond bécsi érsek és bátai apát támogatásával épült alszögi katolikus templomot 1741-ben szentelték fel. Ezt követő években építik a reformátusok első imaházát. Valamint megépül az alszegi iskola 1805-ben, két tanteremmel.
Az 1828-as országos összeírás szerint tiszta magyar nemzet lakja a falut, 427 házban 2658 ember élt. Katolikus 2143, református csak 515 lélek. Iskolába 204 gyermek járt. A lakosság összetétele 212 jobbágy, 251 zsellér, 26 mesterember, főként takácsok, molnárok, kisebb számban kovács, fazekas, mészáros, szabó, csizmadia, halász, egy kereskedő.
A 19. század elején a gyakori árvízkárok miatt egyre gyakrabban sürgetik a bátaiak a Duna szabályozását, melyet 1820-ban kezdődik meg és 1872-ben fejeződik be a védgáttöltés elkészültével.
Forrás: www.bata.hu
Cím: Fő u. 147.
Tel: +36 (74) 490-558
E-mail: [email protected]
Web: www.bata.hu
