Budafa nevével először 1310-ben találkozhatunk írásos formában, mint Budafaluus. Az elnevezés feltehetően szláv eredetű. A terület a XV. századtól a Zichy család birtoka volt egészen a XX. század elejéig.
1924-ben Beivel István intéző vadászkastély építését kezdte el, amely 1926-ban készült el. A kastély körül Beivel megbízásából parkot ültettek, ahol kavicsos sétautakat, a völgyben pedig kis tavat alakítottak ki. A parkot 10-12 fő állandóan gondozta, idegenek nem látogathatták. A vadászkastélyt leginkább ősszel, szarvasvadászat idején használták. Ilyenkor a báró családtagjai, vendégei tartózkodtak itt.
Az 1930-as évek elején a terület birtokosa, báró Rubidó Zichy Iván, adósságait törlesztendő, a vadászház környékén levő szép bükkösöket, tölgyeseket letaroltatta. Ekkor alakultak ki nagyrészt sarj eredetű gyertyános és cseres rontott erdők. Az 1959-ben kialakított arborétum ilyen állományok helyén létesült.
A háborús években a budafai vadászkastélyt már nem látogatta a báró és családja. A II. világháború után a Budafapuszta környéki erdők állami tulajdonba kerültek.
1959-ben merült fel annak gondolata, hogy a Délzalai Állami Erdőgazdaság területén gyakorlati (egzóta, vagyis hazánkban nem őshonos, más országból betelepített fafajok különböző erdészeti szempontból való vizsgálata), tudományos (kutatások) és közjóléti (kikapcsolódás, pihenés) célokat szolgáló arborétum létesüljön.
A közeli surdi csemetekertben Pagony Károly nagyszerű hagyatékaként megmaradó sok egzóta fa, valamint a surdi és liszói erdőkben talált egzóta fenyőcsoportok adták az ötletet az arborétum létesítéséhez.
Elhelyezéséhez adva volt Budafapusztán az Erdőgazdaság kezelésében a vadászkastély és az azt övező park, mely a göcseji bükktájban fekszik, és így a fenyőtermesztés szempontjából igen kedvező adottságokkal bír. A kastéllyal szemben található idős lucfenyő állományt jól fel lehetett használni az arborétum kialakítása során. Az ehhez csatlakozó sarj eredetű – zömében gyertyán – rontott erdők átalakítása pedig mindenképpen szükséges volt.
Az arborétum létesítése során állományszerű telepítéseket és kisebb egzóta csoportokat ültettek. Az állományszerű telepítések esetében az egzóta fafajokat vagy elegyetlenül, vagy lehetőleg természetes elegyfáikkal, vagy nálunk őshonos (bükk, gyertyán) elegyfákkal tervezték. A telepítés többnyire 50×50 m-es, négyzet alakú parcellákba történt.
Az arborétum területe 48 ha, fellelhető fás fajok száma mintegy 220 db, melyből 132 db fenyő és 88 db lombos fa illetve cserje.
Forrás: http://cosmos.kee.hu/disznoveny/mabosz/arbor/a10.htm
Cím: külterület
Tel: +36 (93) 544-900
E-mail: [email protected]
Web: www.zalaerdo.hu
