Brüsszeli értesülések szerint lehet, hogy elnapolják EU-pénzügyminiszterek keddi tanácsülésén várt döntést arról a bizottsági javaslatról, amelyik a Magyarországnak szánt közösségi kohéziós pénzek mintegy 65 százalékának felfüggesztését kezdeményezte.
Még az sem kizárt, hogy a decemberi EU-csúcs elé kerül az ügy.
Miután az Európai Bizottság november utolsó napján előterjesztette javaslatát a Magyarországnak szánt felzárkóztatási pénzek egy jelentős részének (3000 milliárd forintnyi összegnek) további zárolásáról – valamint a helyreállítási terv jóváhagyásáról –, az általános várakozás az volt, hogy a javaslat végső elfogadásáról formálisan határozó EU-pénzügyminiszteri tanács az ez évi utolsó ülésén, december 6-án dönt majd.
Az ülés napirendjéért felelős féléves cseh EU-elnökség is még úgy állította össze a tagállami tárcavezetők brüsszeli tanácskozásának napirendjét, hogy azon a „magyar pénzek” kapcsán beterjesztett bizottsági javaslatról esedékes szavazás is szerepelt. (Az elfogadáshoz amúgy minimum 15 olyan tagállamnak az egyetértése szükséges, amelyek együttesen legalább az EU-népesség 65 százalékát képviselik.)
A legfrissebb hírek itt!
Tudnivaló volt az is, hogy a cseh elnökség csak azt követően készült a „magyar napirendet” sorra venni, ha már megtörtént az ugyancsak a keddi pénzügyminiszteritől várt döntés az Ukrajna leendő (18 milliárd eurós) támogatásának finanszírozására javasolt közös pénzpiaci hitelfelvétel lehetőségéről, valamint a társasági adók globális harmonizálása keretében a 15 százalékos minimáladószintről.
Pillanatnyilag mindkét döntést a magyar kormány blokkolja, és szakértők szerint a tervbe vett szavazási sorrend valahol azt is kívánta jelezni, hogy „magyar ügyben” már annak ismeretében határozhatnak a tagállami tárcavezetők, hogy addigra tudni lehet, a magyar fél továbbra is ragaszkodik-e az eddigi elutasításhoz. (Korábban a nemzetközi sajtóban éppen az ellenkezője számított visszatérő vélekedésnek, hogy ugyanis a magyar fél azért blokkolja az említett két – közösségi költségvetési források elérhetőségétől amúgy független – dossziét, hogy mintegy kiprovokálja a „magyar források” felszabadítását. Az említett cseh forgatókönyv sorrendisége ezt a fajta témaösszekapcsolást immár eleve lehetetlenné tenné.)
A hétvégére azonban
ismertté váltak olyan tagállami kezdeményezések, amelyek most inkább kivennék a keddi pénzügyminiszteri ülés napirendjéről a magyar kérdést,
arra hivatkozva, hogy a novemberi európai bizottsági vélemény kifejezett egyfajta magyarországi helyzetet a várt intézményi és szabályozási reformok kapcsán, a tanácsi végső döntéshez azonban ismerne kellene az időközben hozott további magyar intézkedések tényleges tartalmát és teljességét is.
A legfrissebb hírek itt!
Ennek mérlegeléséhez azonban a december 6-i dátum szerintük „túl korai”, további időre volna még szükség, miért is a brüsszeli Politico szerint időközben már megkezdődött annak előzetes felmérése, vajon lehetséges volna-e egy rendkívüli EU-pénzügyminiszteri összehívása, kizárólag a magyar dosszié megítélésről, december 12-re.
Egy másik, szintén „megszellőztetett” lehetőség az volna, hogy a „magyar pénzek” ügye végül
egyenesen az Európai Tanács (EU-csúcs) december közepén esedékes ülésén kerülne esetleg terítékre.
Eljárástechnikailag nem lenne ugyan szükségszerű egy ilyen lépés, a függőben lévő döntés példátlan jellege és erőteljes politikai töltete azonban e vélemények szerint megmagyarázhatóvá tennék, ha a legfelsőbb politikai szint is véleményt alkotna a kérdésről.
A leendő döntés súlyát különösen fokozhatja, hogy a bizottsági ajánlás nemcsak a felzárkóztatás szolgáló kohéziós pénzek további sorsára vonatkozóan tett javaslatot, hanem az ugyancsak magyar felhasználásra váró 5,8 milliárd eurós (2400 ezer milliárd forintnyi) leendő részesedésről is, amit a Covid-válság okozta gazdasági károk kompenzálására intézményesített helyreállítási (vagy új generációs) alapból kapna az ország. Ez utóbbi esetében a bizottság elviekben „elengedte” az említett magyar keretet, azzal a megszorítással, hogy a majdani magyar pénzlehívást 27, zömében folyamatban lévő különböző magyar reformintézkedés tényleges végrehajtásától tennék függővé.
A legfrissebb hírek itt!
A tagállamoknak ezt a brüsszeli javaslatot is még formálisan el kell fogadniuk. Megítélésükre azonban előre látható módon jelentős befolyással lehet az, ha a többségi tagállami vélemény a kohéziós pénzek felszabadításához már eleve elégtelennek minősítené az eddigi magyarországi korrupcióellenes intézkedések körét, tartalmát, és megvalósulásukat.
Említett jelentésében a brüsszeli Politico úgy véli, hogy a
keddi halasztás, ha valóban sor kerül rá, még előnyére is válhat a magyar helyzetnek, lévén alkalmat adhat további intézkedések magyar bemutatására,
amelyek fényében a tagállamok például olyan köztes megoldást is javasolhatnak, hogy a bizottság csökkentsen a visszatartásra javasolt kohéziós források tényleges mértékén.
A keddi ülésnek azonban szakértők szerint így is jelentőséget adhat annak nyilvánvalóvá válásával, vajon a magyar álláspont elutasító marad-e az európai uniós ukrán támogatáshoz tervbe vett közös hitelfelvétellel, valamint a társasági minimáladó elfogadásával szemben. Sokan úgy vélik ugyanis, hogy a leendő magyar álláspont hatással lehet majd a „magyar ügyben” képviselt egyes tagországi vélemények alakulásához.
Annyi biztos, hogy a legutóbbi, felfüggesztést javasló bizottsági álláspont EU-tanácsi megállításához az EU népességének legalább 35 százalékát képviselő minimum 4 ország blokkoló kisebbségére volna szükség. Ehhez képest, ha mondjuk a „visegrádi négyek”, valamint az olasz kormány a javaslat ellen szavazna, ez még kevés volna ennek eléréséhez.
A legfrissebb hírek itt!
Az Európai Parlament középpárti többségének frakcióvezetői mindenesetre eközben újabb közös, írásos állásfoglalásban szorgalmazták, hogy a szükséges tagállami többség tartson ki a „magyar pénzek” befagyasztása mellett. Mint fogalmaztak, megítélésük szerint a leendő döntés „nemcsak Magyarországról szól, hanem arról is, vajon az EU képes-e megvédeni alapvető demokratikus normáit”, miközben úgymond az adófizetők pénzének a megóvása sem mellékes szempont.
