Több mint egy hete már, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében két újabb termékkel egészül ki a hatósági áras élelmiszerek köre.
Mint ismeretes kormány február elsejétől a 2021. október közepi szinten rögzítette a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej legmagasabb árát, azóta pedig folyamatosan meghosszabbítja az intézkedés hatályát.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a november 9-i kormányinfón jelentette be, hogy bővülni fog az élelmiszerárstoppal érintett termékek köre. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej mellé bekerült a friss tojás és az étkezési burgonya valamennyi fajtája is, amelyek árát – a korábbi termékektől eltérően – nem a 2021. október közepi szinten, hanem az 2022. szeptember 30-án érvényes árakhoz szabták.
A legfrissebb hírek itt!
Bár a tojás és a burgonya ára is jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, két olyan termékkörről van szó, amelyekből Magyarország nem önellátó, a lakossági igények kielégítése érdekében komoly behozatalra van szükség mindkét élelmiszerből. Éppen ezért óriási a bizonytalanság az érintett ágazatokon belül, hiszen nem lehet tudni, meddig lesznek elegendőek a hazai készletek, és hogy lesz-e külföldi utánpótlás, de ezek ára is kérdéses lehet. Az Agrárszektor ennek tisztázása érdekében arról kérdezte az agrárközgazdászt, hogy hogyan lehet értékelni ezt az intézkedést, illetve, hogy mi várható a következő időszakban.
Raskó György elmondta, hogy a tojás esetében azokat a nagy termelőket, akik beszállítanak a különféle élelmiszerláncokhoz és független boltokhoz, az intézkedéssel mintegy 5-10 forintos termelői árcsökkentésre kényszerítették. A lényeg ugyanis az, hogy a kereskedők nem nyelik le az ársapka miatti veszteségeket, hanem valamilyen formában visszaterhelik azt a termelőkre, így azok is közvetlenül elszenvedő alanyai a hatósági ár okozta bevételikesésnek. Az agrárközgazdász elmondta, hogy azok a termelők, akikkel ő beszélt, arról számoltak be, hogy az L-es tojások esetében 10 forinttal, az M-es tojásoknál pedig 5 forinttal csökkentek az átvételi árak. Ez azonban, ahogy arra Raskó György felhívta a figyelmet, még elviselhető, ha nem tart tovább december 31-nél. Ha azonban további hosszú hónapokig, vagy akár egészen nyárig is kitart az árstop, az már olyan masszív veszteséget okozna a termelőknek, amelyet azok nem szeretnének magukra venni.
Karácsonyig egészen biztosan nem lesz tojáshiány karácsonyig, addig fognak szállítani a termelők, valamint import is van még elfogadható áron. A hiányszindróma csak azért fordulhat elő, mert az emberek bepánikoltak, és sokkal több tojást vesznek, mint amennyit ebben az évszakban szoktak, lévén a tojás hideg időben akár egy hónapig is eláll, még hűtő sem kell hozzá. A nagy tojásfelhalmozások épp ezért teljességgel szükségtelenek.
Lesz-e hiány idén tojásból és burgonyából?
Az agrárközgazdász a burgonyát illetően kifejtette, hogy mivel abból a hazai és az import még kellő mennyiségben rendelkezésre áll, ezért ennél az élelmiszernél semmiféle hiány nem várható az elkövetkező hónapokban, tavasszal viszont importburgonyára – jellemzően francia és lengyel termelésűre – lesz szükség, ezek fognak nagy tételben megjelenni. Raskó György szerint ez fogja eldönteni azt, hogy meddig marad az ársapka, a kormány látni fogja, hogy a megfelelő áron beszerezhető lesz-e az import burgonya, vagy sem. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy ebben az esetben az sem fog különösebb problémát jelenteni, ha tovább gyengülne a forint, ugyanis az árak ebben a valutában vannak meghatározva.
Az agrárközgazdász korábban, amikor még csak annyit lehetett tudni, hogy a kormány a hatósági áras termékek körének bővítésén gondolkodik, úgy vélte, hogy a tojás hatósági árassá válása öngyilkos lépés lenne, mivel Magyarország a hazai fogyasztása mintegy 20%-át fedezi import tojásból. Mégis ez a termék lett árstopos, valamint az a burgonya, amelynek 50%-át importáljuk, és amiből épp egész Európában kevés van. Raskó György ennek kapcsán kifejtette, hogy értelmetlennek tartja ezeknek a termékeknek az ársapka alá vételét, amelyek mögött nem sok gazdasági racionalitás van. A tojás ársapkája miatti havi megtakarítás egy átlagos magyar családnál mindössze 800-900 forint lehet, a burgonyánál pedig csupán 500-600 forint. Az előbbi egy kiló kenyér árával megegyező tétel, az utóbbi pedig jóformán elhanyagolható. Az intézkedés hatása az élelmiszertermelésre azonban jóval súlyosabb: mind a tojás, mind a burgonya esetében veszélyezteti a termelést a hatósági ár.
A legfrissebb hírek itt!
Raskó György rámutatott, hogy a hazai tojástermelés az ársapkától függetlenül is évről évre egyre csökken, az pedig, hogy a termelőknek csökkenteniük kellett az átvételi árakat, tovább rombolja a termelői kedvet rombolja, méghozzá szükségtelen mértékben. A szakember szerint ez az intézkedés nemzetgazdasági szinten nagyobb kárt okoz, mint amekkora előnyt a családoknak jelenthet. A burgonya esetében hasonló a helyzet: noha 2010-ig még önellátóak voltunk ebből a növényből, mostanra már a hazai igények alig 50%-át tudjuk csak megtermelni, az pedig, hogy ilyen körülmények közepette maximalizálták a burgonya árát, egészen biztosan nem fogja javítani a termelői kedvet.
A kormány a mezőgazdasági termelés visszafogására ösztönző lépései nemzetgazdasági szempontból észszerűek..
A szakember szerint a kormány lehetetlen helyzetbe manőverezte magát, mivel az árakkal együtt az infláció is elég drasztikusan emelkedik, és egyre nagyobb a különbség a piaci árak és az árstopos árak között. Raskó György vélekedése szerint egészen biztos, hogy nem fog bejönni az a várakozás, hogy a fogyasztói árak maguktól is elkezdenek majd csökkenni. Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a kormány nem számította ki, hogy az árstop egészen pontosan milyen terhet ró az élelmiszergazdaság szereplőire.
Miért jó az, ha ekkora veszteségeket okozunk a termelőknek?
A szakember szerint az év végéig mintegy 250 milliárd forint lesz az élelmiszeripar (termelők és feldolgozók) vesztesége. A kereskedőknél azonban jellemzően nem jelentkezett komolyabb veszteség, mivel azok eddig is a fogyasztókra, illetve a termelőkre hárították át a veszteségeiket. A kereskedőknek csak egy csoportja veszít ebben a helyzetben: a magyar tulajdonú, független kisboltok, a falusi kisboltok, valamint a magyar láncok elképesztő piacvesztésen mennek keresztül, miközben a diszkontláncok térnyerése döbbenetes mértékű: 34%-ról 40%-ra nőtt a piaci részesedésük Magyarországon – mutatott rá az agrárközgazdász.
A legnagyobb diszkontláncnak az idei nyeresége semmivel se lesz kevesebb, mint ami tavaly volt. A kormány azt mondta, hogy majd a kereskedőknek kell viselnie az ársapka okozta veszteségeket, de a gyakorlatban a termelők, a fogyasztók és a kisboltok viselik ezeket a terheket..
Egy darabig még emelkedni fognak az élelmiszerárak a magyar boltokban
Arra a kérdésre, hogy várhatóan meddig tart még az élelmiszerárak emelkedése Magyarországon, az agrárközgazdász úgy felelt, hogy decemberben még egészen biztosan nőni fognak az árak, ám januárban be fog következni egy hatalmas fogyasztáscsökkenés. Ennek oka egyszerű: a lakosságnak el fog fogyni a szabadon elkölthető pénze, és a megemelt rezsi kifizetése olyan nehézségeket fog okozni az emberek egy jó részének, hogy kénytelenek lesznek minden más fogyasztási cikken takarékoskodni. Raskó György szerint az élelmiszerek értékesítésének volumene április-május óta eddig is jelentősen csökkent, nyáron megállt, augusztus óta pedig egyenesen zuhan az élelmiszer-volumenindex.
A legfrissebb hírek itt!
Várhatóan januárban fog bekövetkezni a nagy bezuhanás, ugyanis az élelmiszerek nem lesznek már eladhatóak azon az áron, amin a kereskedők amúgy adnák őket. Ez a lakosság számára akár jó hír is lehetne, a termelők és az élelmiszeripar számára azonban ez egy hidegzuhany lesz, ami legkésőbb tavasszal fog bekövetkezni
– figyelmeztetett Raskó György.
Nyitókép: hellovidek
agrarszektor nyomán
