Alsószölnök gazdasági helyzetére 1989-ig nagy hatással volt periférikus, osztrák határ melletti fekvése is. Az 1960-as évekig az itt élők szinte kizárólag földműveléssel, állattenyésztéssel és kézművesiparral foglalkoztak. Jövedelmüket idénymunkán egészítették ki. Az 1950-es évekig jelentős volt az almatermesztés. Alsószölnökön a környékbeli termést is felvásárolták. Már az 1900-as évek elején volt a faluban uradalmi faiskola. A Szent-Gotthárd című újság 1900. március 4-én megjelent számában található reklám szerint naponta lehetett vásárolni a „kiültetni való nemes fajta alma és körtefa csemetéket.”(2000 db volt belőlük) a gróf Taxis-féle alsószölnöki uradalmi faiskolában.
Az 1960-80-as években egyre több fiatal helyezkedett el a szentgotthárdi ipari üzemekben, ekkor a lakosságára a kétlakiság volt a jellemző. 1960-ban a földek többsége az állami gazdaság tulajdona lett. A részben szórvány-, részben utcás település házai a Rába jobb partján elterülő völgybe és a dombok oldalába épültek. A Fő út mellett fekvő faluközpontban található a templom, a plébániaház, a tűzoltószerház, a vegyesbolt, a vendéglő, a körzeti orvosi rendelő, a kultúrház és az önkormányzati hivatal.
Kezdetben faragott gerendákból összecsapolt boronafalú házakat építettek Alsószölnökön. Kívülről betapasztották, majd bevakolták őket. A 19. sz. elejétől jelennek meg a földből döngölt vagy földlabdákból összerakott, ún. fecskerakásos falú házak. Téglából az 1930-as évek óta építkeznek. Az utolsó boronafalú házat 1956-ban bontották le, 1988-ban még volt füstöskonyhás ház a faluban. A két világháború között – májustól augusztusig – az egészséges levegő és a szép táj sok nyaralót vonzott a Fenyveslak elnevezésű Götz-féle nyaralótelepre. A ma már lakatlan Götz-major területe és a Tanya nevezetű falurész közigazgatásilag ma is Alsószölnökhöz tartozik. A tizenöt ház lakóinak többsége Felsőszölnökről származik. Ez a házcsoport közvetlenül érintkezik az utolsó felsőszölnökivel. A következő alsószölnöki pedig három-négy kilométerre van. Ezért a „tanyasiak” Felsőszölnökre járnak boltba, kocsmába, templomba és ott is temetkeznek.
A második világháború végéig határátkelő is volt itt az ausztriai Neumarkt (Farkasdifalva, Zenavci ) és Mogersdorf (Nagyfalva, Modinci) felé. A települési önkormányzat kezdeményezésére 1991 óta ezeket többször ideiglenesen megnyitják.
Forrás: http://www.alsoszolnok.hu/pages/telepules_al.aspx?id=1521735
Cím: Fő út 24.
Tel: +36 (94) 534 006
E-mail: [email protected]
Web: http://www.alsoszolnok.hu/
