Csuka
A Velencei-tó korábbi jelentős nádas fedettsége, alacsonyvizű sekély partszakaszai igencsak kedveztek a csukának, ebben az időszakban e halfaj volt a domináns ragadozó. A kotrások következtében csökkentek a nádasok és szinte eltünt a sekély, növényzettel benőtt parti öv, és ezáltal a csukaállomány is. Nagyobb ivadékok telepítésével az elmúlt évtizedekben sikerült állományát szinten tartani és a vízbő években fejleszteni. Manapság úgy a nádasok szélén, mint a nádasokhoz közeli nyílt vizeken és a kikötők környéken is számíthatunk kapására. Az átlagosan 1-3 kg-os állománya mellett jó néhány 5-12 kg közötti rafinált öreg csuka is elejtőjére vár.
Horgászata bár egész évben eredményes lehetne, elsősorban a késő őszi időszakra, illetve a téli lék-horgászatra koncentrálódik. Horgászati módszerei között az élőhalas csukázást egyre gyakrabban a műcsalis pergető, kereső horgászat váltja fel. A tavon évente átlagosan több mint 4.000 kg csukát fognak a horgászok.
Harcsa
A tavon különösen rejtett életet él a harcsa. Előszeretettel tölti az év legnagyobb részét az úszó nádszigetek u.n. „szakadtak” alatt, természetesen zsákmányszerzési céllal ki-kilátogat és ma már egyre több harcsát fognak a kotrások által visszamaradt mélyebb gödrök környékén is. Sajnos nagyon kevesen horgásznak harcsára, bár állománya évről-évre növekszik, a horgászzsákmányban évente összesen mintegy 500 kg körüli mennyiségben szerepel. Pedig sok a nagy súlyú (20-50 kg-os) harcsa él a tóban és egyre számosabb a növendék harcsák (1-3 kg-os) állománya is. Kapitális -70-90 kg-os – vén harcsák is előfordulnak.
Májustól szeptemberig eredményes lehet a horgászata, a nagyobb példányok esetén komolyabb felkészültséget igényel a horgászata más vizekkel szemben, mivel ha betör az úszó szigetek alá eléggé nehéz onnan visszafordulásra kényszeríteni. A tavon igazán bevált módszerek még nincsenek fogására, néhány harcsaspecialista már van, aki féltve őrzi titkát. Legtöbbször pergetős és élő csalis horgászatnál akadnak horogra a kisebb és nagyobb harcsák. Horgászatát ösztönözve a 20 kg egyedsúly felett fogott és a Mohosz Velencei-tavi kirendeltségén bemutatott példányai esetén az országos szövetség ingyenes éves területi engedélyt biztosít a szerencsés horgász részére a következő évre.
Balin
Különösen erős és nagy létszámú állománya él a tóban. A korábbi évtizedek tudatos telepítése hatására mára szinte a tó valamennyi vízszakaszán észlelhetjük rablásait. A balinozást kedvelők és értők elsősorban pergetéssel zsákmányolják az 1-3 kg-os példányokat, de jó néhány nagyobb rekordméretű 4-6 kg-os balin is üldözi táplálékhalait a tóban. Sok horgász csak rácsodálkozik pontyozás közben a nagy rablásokra, de csak keveseknek jut eszébe félretenni a pontyozó botot és kezébe venni egy pergető botot néhány dobás erejéig. A balin éves átlagfogása a tavon nem haladja meg az 1.500 kg-ot, bár ez ennek a mennyiségnek bármikor a két-háromszorosa is lehetne, ha horgásznának rá.
Angolna
A múlt század 70-es éveinek elején telepítette az akkori hasznosító halászati szövetkezet a tóba halászati-gazdasági célból. Mivel a tó vizéből ritkán történik vízeresztés, ezért az angolna nem tud elvándorolni és még mindig tömegesen fordul elő. Megtalálható a kisebb súlyú, hegyes fejű típus (ezek általában hímek), és széles fejű, nagyobb súlyú nőstény példányai, melyek nemegyszer a 2-3 kg-ot is elérhetik.
Szeles, hullámos, zavaros víz esetén nappal is, de általában szürkülettől az éjszakai időszakban számíthatunk biztosan a fogására. Kisebb egyedei zömmel élő csalira (giliszta, stb.), míg nagyobb példányai általában csalihalra, halszeletre kapnak. Kimondottan angolnára kevesen horgásznak, általában más ragadozó halak horgászatánál kerül horogra. Az angolnára nincs méretkorlátozás, napi fogható mennyisége sincs korlátozva, csak az egyéb mérettel nem védett halak naponta meghatározott 10 kg-os mennyisége határolja be fogását. Évente a tavi horgászzsákmányban 1.400 kg körüli alakul a fogása.
Amur
A múlt század 70-es éveinek elején szintén a halászati szövetkezeti időszakban a vízinövényzet visszaszorításának céljából és gazdasági halászati céllal telepítették tömegesen. Az egyik legkedveltebb nagy testű horgászhallá vált. Nem ritka még me sem a 20-30 kg körüli példányok fogása. Állománya csökkenőben van, mivel a törvényi szabályozások következtében természetes vizekbe 1996-tól nem lehet amurt telepíteni. Ettől függetlenül még jó néhány évig sikeresen horgászhatnak a tavon amurra, melynek nagyobb példányait zsákmányul ejteni különleges élmény, és jó horgásztudást igényel. Az utóbbi évek átlagában még évi 2,2 tonna amurt fognak a Velencei-tavon.
Forrás: http://www.mohosz.hu/velencei_to.html
Cím: –
Tel:
E-mail:
Web: –
