A szolnoki Városháza a Kossuth téren található.
Szolnok főterén már 1881-ben állt egy földszintes épület, mai formáját 1884-ben nyerte el. Az épület eklektikus stílusban épült, és a 19. század vége óta ad otthont a Városházának. Falán emléktábla van, Kossuth Lajos látogatásának emlékére, a Városháza erkélyéről mondta toborzóbeszédét, 1848. szeptember 27-én. A Városháza földszinti részén, még a múlt század elején is üzlethelyiségek voltak. Az előtte lévő tér adott helyett a piacnak.
Kossuth Lajos(Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.)
jogász, államférfi
Kossuth László és Wéber Karolina gyermekeként protestáns, függetlenségi hagyományokat őrző köznemesi-értelmiségi családba született, szülőháza ma emlékmúzeum. Tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és a sárospataki főiskolán végezte, 1823-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten, némi gyakorlat után Sátoraljaújhely városi ügyésszé fogadta.
1832-től 36-ig szerkesztette a kéziratos Országgyűlési Tudósításokat. Tevékenysége miatt 1837. május 5-én letartóztatták, 1840-ben az országgyűlés nyomására nyerte vissza szabadságát. Ezután jelentette meg a Pesti Hírlapot, amelyben fellépett a feudális kiváltságok ellen, és polgári szabadságjogokat, az ország alkotmányos függetlenségét követelte. Nem vette azonban figyelembe a nemzetiségek követeléseit; ezért összeütközésbe került Széchenyi Istvánnal. 1844 derekán a kormányzat eltávolította a Pesti Hírlaptól.
Ő szervezte meg az első hazai Iparműkiállítást, kezdeményezője lett a Magyar Kereskedelmi Társaság, majd a Gyáralapító Társaság megalakításának és a vámkedvezménnyel az országra zúdított osztrák iparcikkek ellen bojkottot hirdető Védegyletnek. Az Ellenzéki Párt hivatalos programjául fogadta el az általa szerkesztett Ellenzéki Nyilatkozatot. Az utolsó rendi országgyűlésen (1847) Pest megye követévé választották.
1848-ban döntő szerepe volt az áprilisi törvények megfogalmazásában és megszavaztatásában. Kossuth volt az első felelős magyar kormány pénzügyminisztere. A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely Kossuthot választotta elnökévé. A Magyarország különállását és területi egységét semmibevevő alkotmányra válaszul 1849. április 14-én javasolta a Habsburg-ház trónfosztását, amit az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. Kossuthot kormányzó elnökké választották.
A világosi fegyverletétel után emigrált, Angliában és Amerikában népszerűsítette a független polgári Magyarország ügyét, majd halálig turini (Torino) remeteségben élt. Ott dolgozta ki a Duna-konföderációjára vonatkozó terveit is. Hazaküldött leveleiben intett a nemzeti érdekek következetesebb védelmére, a demokratikus törekvések támogatására. 1889-ben a magyar kormány által életbe léptetett intézkedés folytán elvesztette magyar állampolgárságát, ami felháborodást váltott ki; a városok és községek hosszú sora díszpolgárrá választotta.
Budapesti temetése a megrendült nemzet gyászünnepe volt, síremléke a Kerepesi temetőben áll.
Forrás: Wikipédia
Az épületnél állítottak emléket a jeles eseménynek: Kossuth szolnoki toborzóbeszédének.
Cím: Kossuth tér
Tel: +36 (56) 420-704
E-mail: [email protected]
Web: www.szolnok.hu
