A két folyó találkozásánál a Zagyva hídján áthaladva történelmi emlékhelyen állunk. A fehér carrarai márványból készült szobrot Damjanich János honvédtábornok és katonái, a legendás vörössipkások emlékére készítette Rudnai Béla 1912-ben.
Damjanich János (Staza, 1804. dec. 8. – Arad, 1849. okt. 6.)
honvéd tábornok, volt császári tiszt
Szerb határőrcsaládból származott, a magyar nemzeti törekvések és a radikális polgári reformok híve volt. 1848 nyarán a szegedi 3. honvédzászlóalj őrnagyaként csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki harcok sikerének elismeréseként 1848. december 20-án tábornokká nevezték ki. 1849. január 16-án a bánsági hadtest parancsnoka lett. Kiváló parancsnok volt, katonái, a vörössipkások rajongtak érte. Nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során; Első nagyobb győzelmét a császári csapatok ellen Szolnoknál vívta ki. Diadalt aratott még Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál és Nagysallónál is.
Mivel 1849 tavaszán eltört a lába, a hadműveletekben nem vehetett részt. 1849 augusztusában az aradi vár parancsnoka lett, s csak Világos után, Görgey felhívására tette le a fegyvert a cári csapatok előtt. Haynau vérbírósága 12 tábornoktársával együtt Aradon kivégeztette.
Cím: Gutenberg tér
Tel: +36 (56) 420-704
E-mail: [email protected]
Web: www.szolnok.hu