Ajka és vidéke kevés dokumentumot szolgáltatott a honfoglalás eseménytörténetéhez, mégis minden lényeges momentumhoz kapcsolódunk: átviharzott rajtunk ezeregyszáz év minden fontos történése.
A honfoglalás előzményeiben kiemelkedő szerepe volt az avaroknak és a szlávoknak. Az avarok 568-ban érkeztek a Dunántúlra, második hullámuk pedig 670 körül jött a Kárpát-medencébe.
A honfoglalás előtt szláv alapnépesség színezi a Kárpát-medence etnikumi képét, amelyhez Árpád népével keleti szláv töredékek is érkeznek, akik ugyanúgy rettegtek a besenyőktől, mint a magyarok. A honfoglalás időszakában a bajorok, morvák uralma ellen lázadozó szlávok szívesen ajánlották szolgálatukat az érkező magyaroknak, akiknek még a hajviseletét is átvették.
A szláv, magyar kölcsönhatás nyelvi emlékei békés együttélésükről tanúskodnak, amelynek eredményeképpen a korabeli Európának megfelelő művelődés alakult ki a Dunántúlon is.
A szlávok elterjedt földművelési módszeréhez tartozott az erdő felégetésével biztosított szántóföld. (Csékút, Ajka, Berénd földrajzi nevei őrzik emlékét.) A Torna patak neve szláv névadással maradt fenn. A Marcal, Bittva, Rába, Cuha, Zala folyók neve is környékünk szláv lakottságát bizonyítja. Devecser szláv neve: ?”kilencedszedő”, ..Szőc „kis falu”, Polány „fennsík”, cseh eredetű Nagyalásony, Noszlop, Somlóvecse, Ganna neve, amelyek aláhúzzák, hogy vidékünk a szláv-magyar kölcsönhatás jegyében változott, fejlődött.
893-ban a Közép-Ázsiából menekülő úzok a Volgánál tanyázó besenyőkre támadtak, akik Nyugat felé tértek ki előlük, s fenyegették az etelközi magyarságot. A bolgárokkal kialakult viszály miatt 895-ben Árpád Erdélyben a bolgárokra támadt, közben a besenyők a védtelenül hagyott etelközi magyarokat lepték meg, akik kénytelenek voltak előlük kitérni, s az Erdélyben tanyázó fősereghez menekülni. 899-ig birtokba vették Erdélyt, az Alföldet, a Felvidéket, de a Dunántúlt nem. Erre akkor került sor, amikor Arnulf keleti frank király segítségül hívta őket az itáliai Berengár ellen, Berengárt megverték, békeszerződést kötöttek vele. Közben Arnulf meghalt, s így Itáliából visszajövet elfoglalták a Dunántúlt 900-ban. 902-ig további harcokban megszerezték a morvákból a Kis-Kárpátoktól a Garam folyóig húzódó területet, s így az egész Kárpát-medence a kezükre került. Ezzel a honfoglalás tulajdonképpen befejeződött, bár harcokra még utána is sor került. (pl: a bajorok ellen, akik Kurszánt megölték).
A törzsek nemzetségek letelepedése a vizekhez, folyókhoz igazodva történik, akárcsak a nomádoknál. A Bakonynak a letelepedés szempontjából kicsi a jelentősége, legeltetésre, földművelésre nem alkalmas, inkább vadászati célra szolgál sok évszázadon át.
Árpád fiai közül területünkön Jutas és Fajsz foglal, a veszprémi várat Ösbő szerzi meg.
Később Jutas birtokába jut, aki hercegi szálláshellyé teszi.
Anonymus szerint közvetlenebb térségünk ura Szalók, de őt Jutas innen északabbra szorította. Árpád egyik unokája, Tevel is foglal ebben a térségben (Adásztevel, Nagytevel). A Szák nemzetség Tolna megyei, de később erre a tájra is elszármaznak. Utódaik a Bene nevet is viselik.
A régészeti lelőhelyek közül emeljük ki Halimbát, ahol az avar sírok mellett 932 síros magyar, honfoglalás kori temetőt is feltártak.
A honfoglalás letelepedés után sorsforduló elé nézett a magyarság. Széthullik-e, mint a hun, avar birodalom, vagy rátalál-e a megmaradás utjára? Belső harcok, a kalandozások bizonytalanná tették a kibontakozást, Árpád után a fejedelmi hatalom is meggyengült.
Utódai közül Taksony próbálkozott, de nem tudott erős, központi hatalmat teremteni. Az előkelők egy része megőrizte önállóságát. Erdélyben Gyula, a Dunántúlon pedig a karcha/horka/Bulcsu hatalma volt erős. A kalandozásokra is az ő szállásterületéről indultak, főleg előkelők és a katonai kíséretük tagjai.
955-ben súlyos vereséget szenvedtek a német-római császártól, 4 vezérük közül 3 ottveszett. (Bulcsu, Lél-Lehel, Sur). A negyedik Taksony volt, aki megmenekült. Fejedelemmé választása után a nyugat felé irányuló kalandozásokat leállította, megerősítette a határvédelmet. Dél felé még folytak a zsákmányszerző hadjáratok, amelyeket Taksony utóda fia, Géza (igazi nevén Gyeücsa) szüntetett be, megtette a lépést, amely megmaradásunkhoz elengedhetetlen volt, megerősítette hatalmát, kibékült szomszédaival, jó viszonyt ápolt a nagyhatalmakkal, s világossá vált számára, hogy a keresztény hit felvétele nélkül nem törnek meg bennünket a keresztény államok.
Térítő papokat hív: Szt. Bruno, Szt. Wolfgang, Szt. Adalbert végzi a térítés nehéz, de sikeres munkáját. A fejedelmi központot Esztergomba helyezi, felépíti palotáját, templomot emel ugyanitt. Megalapítja a Pannonhalmi Apátságot, a veszprémi püspökséget, s görög rítusú apácakolostort is szervez (szintén Veszprémben). Tetteivel lerakja azokat az alapokat, amelyekre fia, István fejedelem, majd király felépítheti fő művét, a keresztény egyházszervezetet, az állam intézményrendszerét, s beilleszti országát az európai keresztény államok sorában. 2 érsekséget, 8 püspökséget alapít. Megkezdődnek a templomépítések, kolostorok sora áll fel. A bakonybéli, zalavári, s a somlóvásárhelyi a környékünkön. A somlóvásárhelyit még Arnulf alapította, s a salzburgi érsekséghez tartozott. Később elnéptelenedett, s István király szervezte ujjá Szt. Lambert tiszteletére.
Leánytestvérét, a testi hibás Scholasztikát tette meg apátnőnek az élére. Innen a falu egyik névváltozata is: Apácavásárhely. Apja alapítását, a veszprémi görög zárdát megtartja, sőt, adományokkal erősíti. Padragot, 9 faluval együtt szolgálatára rendeli.
A Bakonyt erdőispánsággá, királyi uradalommá teszi. Hölgykő várából igazgatja az erdőispán (első ispánja Gug).
Feleségével Gizellával érkezik testőrként Heiko, akit a későbbi Ajka területével adományoz meg szolgálataiért. ő ad nevet falunknak, ő a népes Ajka-család megalapítója.
Közülük érseki nádor, sok főnemes (comes) királyi hivatalnok kerül ki a későbbiekben, ez azonban már más történet, más kor. Itt egyelőre álljunk meg, s adózzunk a honfoglalók emlékének, az államalapító uralkodóknak, s adjon tartást nekünk, mai magyaroknak, hogy a történelem legnagyobb kihívásának méltón feleltünk meg 1100 évvel ezelőtt.
Látnivalók
A település legszebb része a Városliget. Ezen a területen található a Csónakázó-tó. A szép, ligetes rész, üdítő színfoltja az iparvárosnak, mely kedvelt tartózkodási helye a városlakóknak és az idelátogatóknak egyaránt. A sportlétesítmények között egy 33 m-es fedett uszoda is található a ligetben. A tó szigetén áll az író, Fekete István bronz mellszobra, Borsos Miklós alkotása. A szobor körül láthatók az író állattörténeteinek szereplői, közülük Kele, Csí, Hu, Bogáncs, Samu Katalin szobrai. Fekete István 1928 és 1941 között Ajkán élt és dolgozott, A Fő út 1. Számú ház előtt látható emléktábla, egykori lakóhelyét jelzi. A tó mellett találjuk a kórházat, előcsarnokában láthatjuk a dr. Magyar Imrére, a neves orvos-íróra emlékező domborművet; a kórház 1990-től viseli az ő nevét.
A Korányi utcáról balra kanyarodva a Kórház utcán, majd jobbra fordulva a Fő úton végighaladva jutunk el a Szabadság térre, ez a város központja. Ajkán feltűnően sok a köztéri szobor, ezen a téren áll R. Kiss Lenke Gea című alkotása és Borsos miklós Díszkútja és Flóra-szobra. A város katolikus plébániatemploma is itt magasodik.
A Szabadság tér 4. szám alatt a Templomdombon találjuk a Városi Múzeumot és Fotógalériát. A helytörténeti gyűjtemény mellett megtekinthetjük a Borsos Miklós emlékkiállítást, a Fekete István-gyűjteményt és van egy Molnár Gábor-emlékszoba is. A kiváló tudós-író gyakran megfordult nagyapjánál Csingervölgyön; síremléke az alsócsingervölgyi temetőben van. Molnár Gábornak szobra is van Ajkán a róla elnevezett általános iskolában. A térről nyílik a Kossuth Lajos utca, itt áll az 1783-ban épült barokk református templom. A közelben a Hősök terén pedig az evangélikus templomot kereshetjük fel; 1789-ben fejezték be építését.
A város legértékesebb műemlékét a tósokberéndi városrészben találjuk A Szent István úton álló 1808-ban befejezett késő barokk stílusú plébániatemplom már impozáns méreteivel is meglepi a látogatót. A 30×23 méteres templom oltárképén, Vinzenz Fischer alkotásán Szent István Máriának ajánlja fel a koronát. A templom melletti emlékkertben 9 kopjafa emlékeztet azokra a tósokberéndi hősökre, akik az első világháborúban vesztették életüket.
Ajka egyik nagy büszkesége az üveggyár, ami nevén Ajka Kristály Üvegipari Kft. Úgyközelíthetjük meg, hogy a Szabadság térről haladunk a Csingeri utcán, majd balra fordulunk az Alkotmány utcába. Itt az utca elején találjuk a gyárat. A bejáratánál látjuk Marton László Üvegfúvók szoborcsoportját. A gyár 1878-ban kezdett el Ajkán dolgozni, amikor az úrkúti üveghutát ide telepítették a Zichyek. Az üzem az első világháború végén leállt, de 1921-ben újkra működni kezdett. Ma több mint másfél ezer embernek ad munkát, termékei az ország, sőt Európa határain túl is ismertek. A gyárban ma is alkalmazzák az ősi, szájfúvásos technológiát, ennek köszönhetően szép, egyedi darabokat és csiszolt, színes üvegtárgyakat készítenek.
Ha a Csingeri úton haladunk tovább, a városon kívül, a Parkerdőben megtalálhatjuk a Bányászati Múzeumot, az Erőmű Jubileumi Emlékházat és az őslény- és Kőzettárat.
Nyitva: Kedd – Péntek: 11 – 16 óráig
Szombat – Vasárnap: 10 – 16 óráig
Cím: Szabadság tér 12.
Tel: +36 (88) 521 100
E-mail: [email protected]
Web: www.ajka.hu
