Három új intézkedésről döntött a kormány – Kormányinfó

Kezdés!

Üdvözöljük olvasóinkat!

Három kormányzati résztvevő

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is itt van.

Új intézkedések

Szankciós infláció van, ez káros, a jegybankkal együtt lép fel a kormány. Maradnak az árstopok, némelyiket már kiterjesztették – közölte Gulyás Gergely, majd felsorolta az új intézkedéseket:

1. A kkv-k is kamatstopot kapnak
2. Széchenyi kártya hitelprogramját meghosszabbítják
3. Gyármentő programot hirdetnek – erről Szijjártó Péter beszélt szombaton.

Nagy Márton jön a részletekkel

Az 1. és 2. intézkedés a recesszió elkerülését is segíti.

1. Kkv-k kamatstopja: a változó kamatozású hitelekre vonatkozik, június 28. a referenciadátum, akkor 7,77 százalék volt a bankközi kamatláb. Ma 16,69 százalék a bubor kamatszint. A 28-i alacsonyabb szintre visszakerülnek a kamatszintek vagy azon maradnak, ha még nem árazódtak át. November 15-től vezetik be a kamatstopot, jövő év július 1-ig marad, mint a lakossági kamatstop. A kkv-s hitelállomány 40-45 százaléka ilyen változó kamatozású, az érintett hitelmennyiség 2000 milliárd forint, közel 60 ezer kkv érintett.

2. Széchenyi Kártya hitelprogramok meghosszabbítása: a lehetőségek jövő év első félévében folytatódnak, 3,5 helyett jövő év január 1-jétől 5 százalékos fix kamattal, ami még mindig nagyon kedvező lesz. A termékek körét szűkítették: beruházási, forgóeszköz, turizmus, agrár, mikrohitel és folyószámlahitel-kártya marad. Fontosnak tartják, hogy a kkv-k a hitelpiacról ne essenek ki a magas kamatkörnyezet miatt.

A bankokat is ösztönzik, hogy ki is helyezzék a hiteleket, hiszen megfelelő marzsokat keresnek:

A bankadót gazdasági ösztönzőként használnák, aki hitelez, kevesebb bankadót fizet, aki nem hitelez, az többet.

A részleteken dolgoznak, a kkv-s kamatstopra vonatkozóan Nagy Márton gyors jogszabály-megjelenést ígért.

Uniós csúcs

Gulyás Gergely elmondása szerint az a veszély fenyegetett az előzetes javaslatok alapján, hogy Magyarországnak nem lesz elég földgáza. Sikerült azonban elkerülni, hogy a hosszú távú gázszerződésünkre ne vonatkozzon az ársapka. Ha az ársapkának lesz előnye, azt viszont mi is élvezni fogjuk.

A piaci árak még mindig magasak, de a nyár második feléhez képest már alacsonyabbak – a kormány reméli, hogy az EU ársapkás döntései hozzájárulnak a további csökkenéshez. Mindezekért eredményesnek tartják az uniós csúcstalálkozót.

Kérdések

Válaszok.

Energiaintenzív kkv-k támogatása

Október 20-tól lehet jelentkezni, várják a vállalkozásokat. Eddig közel 1000 kkv regisztrált a honlapon, de közel 9000 potenciális regisztrálót tartanak nyilván. Idén utolsó három hónapban lényegében rezsitámogatást adnak, jövőre beruházási támogatást. Ez a Széchenyi Kártyával (beruházásösztönzés zöld beruházásra) még jobb, így az önerőt is támogatják 15 százalékig a kkv-knak energiahatékonyság-növelő beruházásra.

Tárgyalások az önkormányzatokkal

Balla György tárgyal a fővároson kívül mindenkivel, Budapesttel pedig Láng Zsolt. Remélik, hogy még idén lefolytathatók a tárgyalások.

Nemzeti konzultáció online formában mikor kezdődik?

Napokon belül.

DK utcára hívta az emereket október 23-ra – mit gondol a kormány?

Gulyás Gergely: „A forradalom rendkívüliségét támasztja alá, hogy november 4-e emberei is már október 23-án ünnepelnek.”

A mostani uniós ársapka hírétől is emelkedtek az árak, mi erről a kormány véleménye?

Gulyás Gergely: a szankciók emelték az egekbe a gázárakat, már azok szándéka is magasra lökte őket. Most adjunk időt az EU-nak, hogy az új intézkedés megtegye hatását.

Széchenyi Kártya 5 százaléka meddig marad?

Nagy Márton: fél évre határoznak meg mindig kamatot, ezért június 30-ig érvényes a KAVOSZ-szal közösen ajánlott konstrukció 5 százaléka. A futamideje a hiteleknek eltérő, de mind a hatféle kártyán fix 5 százalékot határoztak most meg.

Kkv-k kamatstopját kell igényelni?

Nagy Márton: nem, ez automatikusan érvénybe lép. Két dolog kerülhető el a stoppal: a törlesztőrészletek nem nőnek, így emiatt nem emelnek árat a vállalkozások, vagyis az infláció elleni küzdelem része is az intézkedés. A recessziót jövőre el akarják kerülni, van esély egy 1 százalékos gazdasági növekedésre 2023-ban, de csak akkor, ha nem mennek tönkre a vállalkozások – a kkv kamatstop azt is megelőzi, hogy a magas törlesztők miatt „bedobják a kulcsot” a cégek.

Dobrev Klára nagykövetekkel találkozott, azt várja, hogy Brüsszel elutasítja a Magyarországnak járó pénzeket – mi a kormányálláspont?

A magyar baloldal azért dolgozik, hogy ne emelkedjen pedagógusok bére, ne járulhassanak hozzá a gazdaság fejlesztéséhez a nekünk járó uniós pénzek.

Parragh László iparkamarai elnök hitelmoratóriumot is indokoltnak tartott – mit gondol a kormány?

Nagy Márton: ez alternatíva – vagy kamatplafon, vagy moratórium. A probléma a változó kamatozású hiteltermékeknél van (a Növekedési Hhitelprogram vagy a Széchenyi Kártya Program hitelei mind fix és alacsonyabb kamatozásúak, ott nincs baj). Inkább a kamatstophot alkalmazzák mert az sokkal célzottabb.

Mikor jelenik meg a kormányrendelet a napelemes változásokról?

Október 31-ig van lehetőség lakossági igénybejelentésre, a rendelet a változásokról várhatóan hétfőn jelenik meg. 3000 megawatt energia már betáplálódik. 2026-ig további, több mint 5000 megawatt előjegyzés van, többet nem visel el a rendszer. A Mavir még az október 31-ig érkező bejelentéseknél garantálja a betáplálási lehetőséget. Van, ahol nem fejleszthető a hálózat, ott nem lehet több lakossági kapacitást beengedni.

A második körös lakossági napelempályázatot elhalasztják, amíg nem lesz uniós pénz a hálózatfejlesztésre. A vállalkozásokat továbbra is engedik betáplálni. Indok: lakosság rezsicsökkentett árat fizet. Munkahelyvédelem a gyáraknál jelentkezik, azokon keresztül védi a kormány a családok munkahelyeit. Külföldön is támogtják a cégeket, az energiaintenzív vállalatokat.

Az otthonfelújítási pályázatra október 31-ig lehet pályázni, ha van fiatal a családban – marad-e 2023 januárjától?

Nincs még döntés a családtámogatás egyes elemeiről, egy hónapon belül lesz. A kormány ezeken nem kíván spórolni jövőre sem. A költségvetésén tehát nem spórolnak, de annak elosztása még nem ismert. Megvizsgálják, melyik családtámogatási program milyen gazdasági hatással jár, és milyen mértékben járul hozzá a gyerekvállaláshoz.

Orbán Viktor kérte, hogy a pénzügyminiszter és az MNB „felezze meg” az inflációt – hogyan lehet ezt elintézni?

Nagy Márton szerint az infláció ellen küzdeni kell, az rossz dolog. A letörésre, lefelezésre minden esély megvan, és bár a jövő év átlagos inflációja közel lesz az ideihez, az úgy fog alakulni, hogy az év végére egy számjegyű infláció lesz. A jegybank teljes erővel harcol ellene a kamatokkal, a kormány oldaláról az árstopok és a más intézkedések segítenek. Ársapkák addig maradnak, amíg szükség van rájuk – az ársapka általában nem jó piaci beavatkozás, de most kínálati sokkokat kezelnek velük.

Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ügyét az Országgyűlés miért nem tárgyalja?

Az elsődleges feladat az volt, hogy az Országgyűlés fogadja el az uniós pénzekkel kapcsolatos megállapodáshoz szükséges jogszabályokat. Ezt követően jönnek a csatlakozási okmányok tárgyalásai, még az őszi ülésszakban döntenek a NATO-csatlakozási kérelmekről. Az országok szövetségeseink, számíthatnak ránk – jegyezte meg később Gulyás Gergely.

Tanárbéremelés: azonnali és 45 százalékos emelést kérnek a szakszervezetek, ilyen lesz-e? Illetve kineveznek-e a tárgyalásokhoz egy kormánybiztost, ahogy azt kérték a szakszervezetek?

Gulyás Gergely: „a szakszervezetek tavasszal azokkal a baloldali pártokkal kampányoltak, amelyek mindent megtesznek, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós pénzeket. Ezért a szakszervezetek tevékenysége hiteltelen.” A szakszervezetek a kormánypártokkal próbáljanak együttműködni inkább.

Az EB Lengyelországgal szembeni döntéséről mi a kormány véleménye?

Ez jogalap nélküli és csak az EU-t gyengíti. A bizottság az uniós jogszabályokat nem tartja tiszteletben, a tagállamokat megillető pénzeket politikai alapon adja oda vagy tartja vissza.

Ukrajnai, munkácsi turulszobor elbontása

Magyarellenes akciónak tartja a kormány. A kormány támogatja Ukrajnát, az pedig ha európához szeretne közelíteni, tiszteletben kellene tartania a kisebbségi jogokat. Nem most időszerű erről beszélni, de az elmúlt években komoly gondok voltak.

450 milliárdos történet a Dunaferr ügye – van-e előrelépés?

Gulyás Gergely: jogi kérdés, hogy egyáltalán a kormány tud-e segítséget adni, mert a szankciók érintik a Dunaferrt. Kérdés az is, hogy fenntartható-e a működése, mert a kvóták miatt hatalmas tartozása van a cégnek. A kormány szeretné a magyarországi acélipart megmenteni. Ha nem sikerül, akkor csak az állás nélkül maradók munkához segítése marad. Az lehetne opció, hogy az állam megvegye, de ha olyannak kell fizetni, akinek a szankciók miatt tilos, akkor mégsem lehetséges a mentés.

Nagy Márton: a mögötte álló bank az uniós szankciók miatt kihúzta a Dunaferr alól a talajt.

A „bombás”, kormányzati retorikát támogató plakát etikailag rendben van-e?

Szentkirályi Alexandra: borzasztó a háború emberi része, Magyarország humanitárius segítséget nyújt. A békét ezért és azért is szorgalmazzuk, mert a gazdasági hatásai miatt szenvedünk. Utóbbi azonban nem lenne egyértelmű következmény, szankciós nyomás nélkül nem kellene ilyen súlyos pénzbeli árat fizetniük az országoknak a kormány szerint. A plakátok adekvátak, a probléma nem ezekkel van, hanem a szankciókkal, mert azok felrobbantották az energiaárakat, bombaként hatnak az emberek mindennapi életére. Fontos, hogy ezt a kormány tudja tompítani az intézkedéseivel. Személyes véleménye egyezik a kormányéval, adekvát a plakát.

A gödi adatpark a beruházás leállítása miatt mégis torzóként maradhat, pedig nem akart ilyeneket hagyni a kormány; 2018-ban már át akarták adni, uniós pénz is van benne, mi a helyzet?

Gulyás Gergely: a kormány mindent megtesz, hogy ne legyen forrásvesztés és az eddigi beruházás ne menjen kárba. Más formában valósul meg vagy más funkciót fog kapni. Néhány hét-hónap múlva lesznek további információk.

Emmauel Macron és több nyugati politikus is beszélt arról, hogy az USA eljárása energiaügyben nem egészen korrekt. Mi a kormányálláspont?

Nem az USA-t kell bírálni, hanem az EU-t, mert mindenkinek a saját érdekeit kell érvényesítenie, és Európa a sajátjai érvényesítésére nem képes. Ha Amerika elfogad szankciókat, akkor nekünk, védve érdekeinket, nem kellene követni, ha azoknak rossz hatása van a gazdaságainkra.

Számít-e a kormány a jelenleginél is nagyobb migrációs nyomásra az afrikai élelmiszerhiány miatt?

Igen, de már most is ott vagyunk, ahol 2015-ben voltunk, olyan nyomás van a déli határon, annyian indultak Európa felé.

Milyen gazdasági növekedés lesz?

Nagy Márton: éllovasok leszünk az 1 százalékos növekedéssel, Magyarország elkerülheti a recessziót. A költségvetés bevételei viszont csökkenni fognak, ami miatt az a kérdés, hogy miként lehet a pénzeket eljuttatni azokhoz, akik benne vannak a kormány stratégiájában: családok, nyugdíjasok, munkahelyek védelme. A családtámogatásokról egy hónap múlva lesz döntés várhatóan, a vállalkozásoknak már indulnak a támogatási programok, illetve az extraprofitadót pedig már bevezették korábban.

Gyógyszerdrágulás, alapanyagok ára is emelkedik – mit tehet a kormány?

A hatósági árral voltaképp egy árstop van, de a nem támogatott áraknál valóban lehet emelkedés. A kormány ismeri a gondot okozó drágulást, fog foglalkozni ezzel.

Sorsok házával mi lesz?

Nem változott a kormány véleménye. A magyarországi zsidóság gondjait mutatja, hogy nincs egységes álláspontjuk ebben. Ha lenne, a kormány készen állna a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító múzeum létrehozására.

Elhangzott még, hogy az EU Tanácsa felkérte a tagállamokat, hogy legyenek nemzeti stratégiák a zsidók védelmére. Nyugati államokban van kockázata annak, ha valaki ortodox zsidó vagy zsidó – mondta Gulyás Gergely. Nálunk ilyen nincs, de előírás a stratégiakészítés.

Buszhiány (több száz jármű) a fővárosi közlekedési cégnél – segíthet-e a kormány?

Főpolgárhelyettesi múltjára tekintettel Szentkirályi Alexandra közölte: a fővárosi önkormányzatnak kell (alapfeladatként) a tömegközlekedést működtetnie, szerinte tudja úgy allokálnia a forrásait, hogy ez beleférjen.

Gulyás Gergely: három év alatt elintézte a városvezetés, hogy ne lehessen autóval közlekedni Budapesten. Drukkoljunk a fővárosnak, az ottani közlekedésszervezés nem a kormány feladata. Reméli a kormány, hogy nem fognak a gyalogosok a buszmegállókban ácsorogni, ha mégis, a fővároshoz kell fordulni.

A stagfláció rosszabb, mint a recesszió?

Nagy Márton: a stagfláció az, amikor tartósan magas az infláció magas és a növekedés alacsony. Ez rosszabb, mintha csak az infláció lenne magas. Az a kérdés, hogy a kínálati sokkok (energiaválság például) mennyire tartósan maradnak fönn? Ha az energiaválság például megoldódik, megszűnik a stagflációt kiváltó egyik fő ok. Ha marad az energiaválság, fennáll a stagfláció veszélye.

Ha elkerüljük a stagflációt, akkor bár 2023 nehéz év lesz és visszaesés fog bekövetkezni, de a kormány reméli, hogy ez csak átmeneti lesz, 2024-2025-ben erőre kaphat a gazdaság. A remények szerint 4-5 százalékos gazdasági növekedés lehet, az EU-hoz képesti 2-3 százalékos többlet növekedés elvárható lesz.

Elegendőek-e a jegybank eddigi döntései?

Nagy Márton: a jegybank sikeresen küzdött, alapvető céljait elérte. Jól kiegészítik az MNB lépéseit a kormány lépései.

Önkéntes alapú uniós gázársapkára mennyi ország jelentkezett?

Nincs ilyen adat – mondta Gulyás Gergely.

A háborús infláció a kormányzati retorikában átváltozott szankciós retorikává, miért?

Az infláció okát sugallja. Szankciók se lettek volna háború nélkül, és senki se vitatta, hogy a gazdaság újabb felélénkülése a járvány után inflációt okozott, de csak harmada lenne a mostaninak. Az energetikai szankciók sora okozza a nagy részét a mostani két számjegyű inflációnak, azok nélkül a háború nem hozott volna ilyen drágulást a kormány álláspontja szerint. „Pillanatnyilag finanszírozzuk a háborút, mert ilyen magas árak mellett Oroszország már idén megkereste azt, amit jövőre akkor keresett volna, ha változatlanok maradnak az árak” – mondta Gulyás Gergely. Közben az EU lakossága szenved.

Adott-e utasítást a kormány a tankerületek vezetőinek azért, hogy a polgári engedetlenségben való részvétel miatt több tanárt ne rúgjanak ki? Az 5 kölcseys tanár kirúgása után már csak figyelmeztetéseket kaptak pedagógusok.

A kormány nem avatkozik be a minisztérium és a Klebelsberg Központ reagálásaiba.

Törvényjavaslat az állami vagyonelemek értékesítésének megkönnyítéséről – milyen konkrét vagyon elemekről van szó, milyen bevételt vár a kormány? A természetvédelmi területeken álló ingatlanok értékesítését is könnyítenék a javaslattal, a Greenpeace már tiltakozott ez ellen – mit gondolnak a kritikáról?

Nagy Márton: régen nyúltunk a vagyontörvényhez, ezt kellett felülvizsgálni. Az állam által kezelt vagyon évről évre emelkedik. Részben mert az állam feladatai bővülnek, de át is alakulnak. Vannak olyan ingóságai, amelyek hasznosítását meg kell kezdeni, főleg a mostani helyzetben, a költségvetés stabilitása érdekében.

Idénre az általa vezetett Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 5 milliárdos vagyonértékesítés volt előrejelezve, ez most 25 milliárdra emelkedett. Nem kell, hogy bizonyos dolgok az állam kezelésében legyenek, a piac is működtethet olyanokat, amelyek ott jobban hasznosulnak. Az MNV vezetője tesz javaslatot az értékesítési stratégiára.

Autópálya-kisajátítások melletti „maradványtelkeket” is eladnák például. Örökségből gyertyatartók állnak a raktárban (ha nincs örökös, minden „beesik az államhoz”, nem tudnak velük mit kezdeni, többe kerül a raktárköltség, mint ha odaadják karitatív szervezetnek vagy mást kezdenek vele). „Ki kell szórni” ezeket – mondta Nagy Márton. A törvény az értékesítési folyamatot gyorsítja fel.

Gulyás Gergely arról, hogy a természetvédelmi területeknél megfelelő garanciát ad-e, hogy az új tulajdonosnak csak évente egy jelentést kell készítenie, azt mondta, a védelem szintjét természetesen nem lehet csökkenteni. Ám az nem igaz, hogy az állami tulajdonban jobban védve van a természet, mint magánkézben. Az államnak magántulajdon esetén is be kell tartatnia a természetvédelmi jogszabályokat.

A nemzeti konzultáció online változatának védelme egyes kísérletek szerint gyenge, egyszerű programmal tömegesen lehet kitölteni a kérdőívet, ez kérdésessé tette az eredményeket. Kijavítják ezt a gyengeséget?

Szentkirályi Alexandra: amikor már korábban volt tömeges hackelési kísérlet, kiszűrte a rendszer, az ilyeneket nem is számolták bele az eredményekbe. Lesznek fejlesztések, nyugodtan ki lehet tölteni a konzultációs íveket.

Napelemek – az energiahálózat fejlesztésére miért csak most van kormánytervezet, eddig miért nem volt?

Gulyás Gergely: a tervek készen állnak, óriási befektetés, több milliárd eurós. Ilyen nagyságrendű pénzforrás az RRF-hitelben van, most lehet majd hozzáférni. Amíg nem voltak napelemek ilyen mennyiségben, addig a hálózat „megállt” a lábán. A napenergia vártnál nagyobb felfutása, a zöldenergia-használat irányába történő gyorsabb – helyes – lépések következménye a mostani helyzet. Ezermilliárd fölötti költség a hálózatfejlesztés – kérdés, hogy az elmúlt tíz évben jó lett volna-e a korábbinál jóval többet fizetni az áramért és a gázért, hogy a felújítás költségét beszedje az állam?

Emelkedik-e majd a rendszerhasználati díj a hálózatfelújítás miatt?

Gulyás Gergely: az ipari felhasználóknál már volt emelés, de a gazdaság helyzete miatt most nem lehet tovább emelni. Ha az RRF hitelrészét megkapnánk és normális gazdasági helyzet lenne, megfontolható lenne. De most nem akarja a kormány az ipari eneriaárakat tovább emelni egy ilyen intézkedéssel.

A KLIK és a tankerületek vezetői sokkal több támogatást kaptak, mint az ott dolgozó tanárok – jó-e ez így?

Gulyás Gergely: a Klebelsberg Központnak nagyon sok területi egysége van, azok foglalkoznak az oktatás szervezésével. Ha ilyen valahol történt, az nem helyes, de nem lehet kiterjeszteni ezt a KLIK egészére.

Nincs központi 1956-os kormánymegemlékezés, Orbán Viktor vidéken, kisebb létszámú ünnepségen szólal fel – miért?

A kormánypártok tagjai több rendezvényen felszólalnak, a központi rendezvény valóban vidéken, Zalaegerszegen lesz, de „vidéken élnek többen, lehet ott olykor az ilyen központi megemlékezés” – mondta Gulyás Gergely. A „szokásos” műegyetemi rendezvény meg lesz tartva, a kancelláriaminiszter is fel fog szólalni. A zalaegerszegit a tévé közvetíti majd.

Milyen hosszú távú, tiszta energiaforrás áll még Magyarország rendelkezésére, hogyan lehet azt hasznosítani?

A geotermikus energiaforrások tekintetében Magyarország nagyhatalom, de feltárásuk nagyon költséges. Már van viszonylag pontos térkép, ezért már lehet úgy fúrni, hogy az jó eséllyel sikeres legyen. Egy nagyobb projekt kb. 2 évig tart, és még a térkép segítségével próbálkozva is nagyon drága (főleg ilyen gázárak mellett). Jogszabálymódosítást javasoltak, az engedélyezéssel kapcsolatos jogkörök a Bíró Marcell nevével fémjelzett államtitkársághoz kerülnek. A geotermia szélesebb körű alkalmazása helyhez kötött, nem mindenhol lehet, de ahol igen, ott érdemes megcsinálni.

Ki viseli a kkv-kamatstop terheit? (Csökkentett kamatláb vs piaci kamatláb)

Nagy Márton: a bankrendszer viseli. A teljes változó kamatozású kkv-állományra számolva évi 150 milliárdos veszteséget okoz, de mivel a kamatot fél évre határozták meg, ezért januártól július 1-ig kicsit több mint a fele, 80 milliárd forint terheli a bankrendszert. A megnövekedett kamatok ugyanakkor a bankoknak extraprofitot hoznak, ezt adóztatják. Azt gondolják, hogy a bankrendszer ezt könnyedén elviseli. A Bankszövetséget tájékoztatták a kormány döntéséről.

Nem átalányt fizető fogyasztók közül többen nem kaptak számlát – miért van ez? Kapnak-e fizetési könnyítést majd?

Nem tud a kormány arról, hogy nagy számban lennének ilyen esetek. Az MVM-nek kell majd a fizetéssel kapcsolatos problémáról remélhetőleg méltányosan döntenie.

Mekkora nyugdíjemelésre számíthatnak a nyugdíjasok január 1-jétől?

Nagy Márton: az MNB inflációs előrejelzését veszik alapul, a legutóbbi jelentés 13 százalék körüli mértéket említ. Majd a decemberi inflációs jelentés lesz a mérvadó.

Kapnak-e segítséget azok, akik csak villanyárammal fűtenek?

A lakossági piaci villanyár Európában a legkedvezőbb, ez már komoly segítség a kormány szerint. További segítség nem várható, „a kormány ennyire képes”, uniós szinten Magyarország adja a legmagasabb rezsitámogatást a lakosságnak.

Uniós terv és a magyar ársapkák között mi a különbség?

Nagy Márton: ha lenne elegendő gáz az EU-ban, mert mi termelnénk ki, azt lehetne ársapkásítani. Ám ha behozatalra szorulunk és lesz ársapka, akkor nem lesz import, mert ilyen alacsony árért senki se fogja nekünk eladni. Ez így embargó, nem lesz, aki behozza a gázt.

Mi szerepel a hosszú távú szerződésben egy ársapka esetére?

Gulyás Gergely: a Gazprom és a magyar állam cége szerződik, a Gazprom szabályozza, mi nyilvános ebből – ez nem. Általánosságban elmondható, hogy ha a rögzített árnak a felét adjuk, akkor az szerződésszegés, ami okot ad a szerződés felmondására, és akkor nem jön gáz.

„Sorosék képezték ki Magyar György fiát – mit gondol erről?”

Gulyás Gergely: lehet Magyarországgal szemben akár szélsőséges álláspontot is elfoglalni, de hogy a Lisszaboni Bizottságnál a pártatlanságot biztosítani tudja-e egy ilyet valló személy, az kérdéses.

Halasztott fizetés a Gazpromnak a gázért – miért cserébe kapta ezt a lehetőséget Magyarország?

A két cég tárgyalt egymással. A Gazpromnak is az az érdeke, hogy a hosszú távú szerződésben lekötött mennyiséget azon az áron szállíthassa.

Sikeresnek tartja-e a kormány a Krím 2014-es elfoglalása utáni uniós politikát a mostani háború fényében?

Nem jó a gondolatmenet Gulyás Gergely szerint. Úgy látja, hogy nem az EU 2014-es reagálása és politikája vezetett ide. Ismert, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának célját az oroszok nem tolerálták.

Van-e a kormánynak információja vagy álláspontja azzal kapcsolatban, hogy Oroszországnak mi lehet elég, hogy befejezze a háborút?

A magyar álláspontot Berlinben Orbán Viktor miniszterelnök ismertette: olyan békemegállapodást nem lehet elfogadni, amit Ukrajna nem fogad el.

Békemegállapodásra van szükség – ismételte meg Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy az Ukrajna védekezését jó részben finanszírozó USA részvétele nélkül ez nem fog menni.

Mit üzen a kormány azon vállalkozásoknak vagy lakossági hiteleseknek, akik korábban vállalták a magasabb törlesztőrészleteket a fix kamatozásért, az áremelkedési kockázat kiküszöbölése érdekében? „Mit üzen a hangyáknak a tücskökkel szemben?”

A vállalkozói körben a fix kamat alacsonyabb, mint az árstopolt. A lakosságiaknál alig magasabb a kamat, mint a mostani, de aki akarja, kiválthatja a hitelét.

Banki hitelezés és bankadó összekapcsolása – milyen hiteleket vennének itt figyelembe?

Nagy Márton: amelyekhez „közünk” van, vagyis a támogatott hiteleket. De nem tartja kizártnak, hogy a családtámogatási program részeként működő támogatott konstrukciók (csok, falusi csok – lakáshitelezés) is valahogy bekerüljenek ebbe a körbe – fontos, hogy a bankok a hitelezést elősegítsék. A kormányzati logika szerint nagyobb költségvetési bevételt jelent az így elősegített nagyobb gazdasági növekedés, még ha a bankadóból engednek is.

Külföldről érkező választási pénzek nemzetbiztonsági vizsgálata mikor ér véget, bármi tudható-e róla?

Mivel nemrég kezdődött, bíznak benne, hogy egy-két hónapon belül eredménye lehet. Az eddigi nyilatkozatok alapján Gulyás Gergely úgy látja, nyilvánvalóan durva jogszabálysértés történt.

Uniós csúcson milyen összegű gázársapkáról volt szó?

Nagy Márton: nem volt ilyen összeg. A dinamikus gázársakpa technikai részleteit az uniós energiaminiszterek fogják kidolgozni. A holland tőzsdei árról (TTF) van szó. A napon belüli nagyobb kilengéseket is próbálják kezelni.

Stratégiai gázolajtartalékok visszatöltése hogyan fog menni? 47,8 millió liter gázolaj kitől és milyen áron érkezik?

Nagy Márton: a stratégiai készletet korábban felszabadították, főleg az OMV schwechati finomítójában történt, baleset utáni leállás miatt. Az OMV nem tudta ezt visszatölteni időre, márpedig biztonsági tartalék kell, ezért a kormány a Technológiai és Ipari Minisztérium javaslatára döntött lépésekről. Még nincs meg, hogy honnan, mikorra és milyen áron töltik vissza. Mivel Európában gázolajhiány van, gyorsan próbálják, de ez a piactól is függ. A készletező cég fogja bonyolítani a folyamatot.

Vége a Kormányinfónak

Köszönjük megtisztelő figyelmüket!