Bemutatása, elhelyezkedése
Andornakot 1938-ban egyesítették Kistályával, ekkor kapta mai nevét. Valószínű, hogy mindkét község magját a keleti szélen húzódó – ma is látható – riolittufa dombvonulatba vágott barlanglakások és pincék alkották. Napjainkban a település hosszú főutcája (a Rákóczi Ferenc út) köti össze a két, egykor különálló falut.
Andornaktálya, Heves megye keleti-középső részén, az Egri-Bükkalján, Eger és Maklár között, a megyeszékhelytől alig egy kilométerre déli irányban fekvő település. Egert a 3.sz. főúttal összekötő országos közút mentén helyezkedik el. Mezőkövesdtől 16 km-re, Füzesabonytól 14 km-re található. Autóúton, az M3-as autópályától – a füzesabonyi elágazásánál letérve – 12 kilométerre található. Vonattal az Eger-Füzesabony vasútvonalon közelíthető meg, a település vasúti megállóhellyel rendelkezik.
Andornaktálya az Eger-patak völgyében, és az azt keletről határoló dombokra, a Bükk-hegység legdélebbi nyúlványára épült. Területe hegységelőtéri dombság, tengerszint feletti magassága a 260 métert nem haladja meg. A falu határának magaslatai a Kis-, Kutya-, Szél- és a Rózsa-hegy.
Természetes növényzetét erdőtársulások és sztyepprétek alkotják. Erdői cseres tölgyerdőmaradványok, hárs-kőris ligetek, cserszömörcés karsztbokor-erdők. Az erdőterület 23%, a talaj nagyrészt nyirokszerű csernozjom barna erdőtalaj. A sztyeppréteket pusztai csenkeszek, árvalányhajak, parajfélék jellemzik.
Faunája elsősorban kisvadakból és madárfajokból áll, de ritkán nagyvadak is előfordulhatnak.
A XX. század közepén a település határában kőolajat találtak, de az olajkutak napjainkra kimerültek.
Az állattartás nem terjedt el, viszont a környező dombok vulkáni eredetű riolittufa-kő alapja kiterjedt szőlőtermesztést tesz lehetővé.
A környék réteg- és artézi vízkészlete jelentős, melyek a mögöttes hegyvidék vizeiből táplálkoznak. Ezekre Andornaktályán is több kutat fúrtak. Kémiai jellege szulfátos, kemény.
A gyógy- és ásványvizek bősége (Parád, Bükkszék, Egerszalók, Eger – melyekre már a török korban is gyógyfürdők épültek) jó alapot ad a turizmus bizonyos ágainak.
Andornaktálya külterületén is több 80 C-os hőmérsékletű termálvízlelőhely van, amelyek gyógyvíz jellege nem zárható ki, bár minősítésük nem történt meg.
A gyógyturizmus mellett – a táji adottságok (Bükk-alja, Mátra-alja) által, a környék számos üdülőhelyeit felkeresve (Mátrafüred, Galyatatő, Kékes, Bánkút, Szilvásvárad) – szintén kedvező feltételeket találnak a zöld-, sport-, vízi-, hegyvidéki-, lovas-, bor- és vadászati turizmus kedvelői is.
Eger város pedig önmagában is komplex idegenforgalmi vonzerővel rendelkező helység.
A megyeszékhely közelsége, a kiváló közlekedési adottságok, ugyanakkor a falusi nyugalom mind az itt élőknek, mind az ide látogatóknak egyaránt vonzerőt jelent.
Látnivalói
Római katolikus templom
A kistályai plébánia visszaállítását követően, a Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot Sorger Gergely akkori egervári apát, kisprépost emeltette 1723-ban, amely 40 év után összeomlott. 1767-ben a korábbi összedőlt templom helyébe Hubert Mátyás egervári prépost-kanonok, mint földesúr így új templomot kezdett építtetni, amely csak 1779-ben lett készen. A késő barokk stílusban épült, szabadon álló, keletelt egyhajós Sarlós Boldogasszony templom a falu fölött húzódó domboldalon, lépcsőkön közelíthető meg.
Milleniumi emlékmű
„Sárga Zsidó” kocsma
A Rákóczi út 255. szám alatt lévő telken állt a „Sárga Zsidó féle” kocsma, ahol 1844 februárjában Petőfi Sándor megírta az „Eger mellett” című versét. Időközben az eredeti épületet lebontották és jelenleg két új ház áll itt.
Az I. és II. világháborúban elesettek emléktáblája
A községi temető bejárata mellett az első és második világháborúban elesettek emléktáblája látható.
Kerti Gloriette
Az Eger-Maklár műút és az Eger-patak közti egykori, ma nagyrészben kipusztított parkban áll. Kör alakú építményén nyolc sudaras törzsű toszkán oszlopon, illetve azok lemeztagjain pihenő gyűrűs kőpárkány. A körgyűrű párkánya fölött faragott kövekből épített félgömb alakú kupola. Igen finom vonalú, nemes arányú építmény, klasszicista.
Mocsáry kastély
1836-38 között épült klasszicista stílusban, Az emeletes épület az Eger-Maklár műút mentén, a Rákóczi út 289. szám alatt található. Domboldalon áll, nyugatra néző homlokzattal. Az épület homlokzatán lévő domborműveket az ismert velencei szobrász Marco Casagrande faragta, aki ekkor az egri főszékesegyház szobordíszeinek elkészítése céljából éveken át Egerben lakott. Itt élt a község nevezetes szülötte, Mocsáry Lajos, aki Borsod vármegye alispánja és a Függetlenségi Párt egyik vezére volt. Mocsáry a magyar-román barátság híve és ismert vezéregyénisége volt, a XIX. század végén kastélyában tartották nagy jelentőségű tanácskozásaikat a nemzetiségi vezetők. A kastély falán Király Róbert szobrászművész alkotását helyezték el 1976-ban az „andornaki remete”-ként tisztelt Mocsáry Lajos születésének 150. évfordulóján. Az épületben ma szociális intézmény működik.
Pincesor
Valószínű, hogy Andornak és Kistálya magját is a keleti szélen húzódó riolittufa domborulatba vágott barlanglakások és pincék alkották. Ezen újabb eredetű borospincék mellett, emberemlékezet óta nem használt pincék a szőlők környékén is előfordulnak, legnagyobb ezek között az ún. „Százrejtekű pince”. Méreteiről és a benne rejlő különös dolgokról az emberek sokat beszélnek. A néphit szerint ága még Miskolcra is elvezetet.
Cím: 3399 II. Rákóczi F. út 65.
Tel: +36 (36) 430 527
E-mail: [email protected]
Web: http://www.andornaktalya.hu/
