ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE
Ártánd község a Bihari síkságon található „Sík vidéki több utcás útifalu” a 42. számú főútvonal mentén, közúti határátkelőhely Románia felé. A határátkelő nagy forgalmú, ezért a bővítését már elkezdték. Árpádkori település, a megye egyik legrégebbi faluja, 1075-ben I. Géza király írásos adományozó levele szerint a garamszentbenedeki apátságnak adta 120 háznépével együtt. Kötelességük volt évente tizenkét ötéves disznót adni, s e szolgáltatásból ered a falu neve. 1209-ben a pápa megerősítette az apátságot a falu birtokában. Említik 1291-94-ben és 1332-34-ben is. Az apátság kezéből a Sártványvecse nemzetség birtokába került, majd ezek kihaltával 1500 táján az Ártándyakra szállt. 1552-ben tizenöt telekkel írták össze. Viszonylagos jelentéktelenségének oka az, hogy a különben tragikus véget ért família nem helyben, hanem a szomszédos Kereki várában székelt, amely egyben uradalmi központ is volt. Tárgyi leleteket Kr. e. a VI. századból találunk a területen: szkíta sír és spártai bronz hüdria. A Déri Múzeum 1965-ös leletmentő ásatások alkalmával az emlékeket 8 korszakra osztotta: 1. Neolitikus kerámiák 2. Rézkori tűzhely 3. Koravaskori edénytörmelék 4. Kelta temetőből származó kerámiák 5. I. u. 240-260-as év körüli Szarmata lakosság nyomai 6. IV. századi germán temető 7. A Tamota partján avar kori leletek 8. Árpád-kori temető Ártánd Árpád-kori település, első írásos bizonyíték egy adományozó levél, mely szerint 1075-ben I. Géza a garamszentbenedeki apátságnak adományozta „Rikachi Ártánd”-ot a szigettel együtt, 120 házzal. A váradi püspökség történetírója, Bunyitai Vince az eredeti oklevél alapján a következőkben írja le a XI. századi falu képét: „Nagy erdőségek között látunk 120 házat, melyek körül szántóföldnek, földművelésnek nyoma sincs. A lakosok méhészetből és sertéstartásból élnek” Sert isznak, melyet komlóból maguk főznek, de a komlót nem termesztik, mert az magától terem, csak le kell szedni az erdei fákra futott indákról. Lovakat azonban tartnak.” A pápa az apátságot megerősítette a falu birtokába 1209, 1291, 1924, 1232-34-ben. A tatárjárás idején elpusztult a falu (1241), de csakhamar újratelepült; mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a XIII. század végén püspöki tizede 13 kepe. 1332-ben pápai tizedet, 8 garast fizetett a lelkész. 1334 után az apátság kezéből a Sártványvecse nemzetség birtokába került a község. 1500 táján már az Ártándy család tulajdona, amikor is 1526-ban újra elpusztult a falu, de 1552-ben az összeírás alkalmával már megint 15 portát találtak. Az 1660-as években a törökök tették földdel egyenlővé a községet a XVIII. században már újra benépesedett a község. Ártánd egyházas hely (1291-94). Lakói a XVI. század második felében a református hitre tértek át. Műemlék jellegű református temploma klasszicista. Építésének körülményeiről olvashatunk az 1809. május 6. keltezésű presbiteri jegyzőkönyvből, amelyet összeírásra készítettek ( – mely a Tiszántúli Református Egyházközség Levéltárában található – ), miszerint „10 Vagyon egy téglából 1803dik Esztendőben kezdődött fél épületben levő Templomunk, hozzá ragasztott és három Bétsi ölnyi magasra fel is vitt, ugyan tsak téglából kezdett Tornyunk, jó bőv tágasságú helyen kerítés nélkül.” A templom végül is felépület 1822-ben. Ebben az összeírásban utal a régi (1775) református templom maradványaira („portikussá”-ra, melyet „Granariumnak” (magtárnak) hagytak meg. A Hodossy-kastélyban melyet többször átalakítottak, és mára csak egy része maradt meg ma óvoda működik. 1849. augusztusában a debreceni csata után főhadiszállás volt, ahol Rüdiger orosz tábornok tárgyalt a magyar honvédsereg fegyverletételéről Pöltenberg Ernő magyar tábornokkal. A kastély falára a Bihar Vármegyei Múzeumi Emlékbizottság 1929-ben a 80. évforduló alkalmával emléktáblát helyezett el, melyen feltüntették 8 ártándi katona nevét, kik a szabadságharcban haltak meg. 1808-ban a templom szomszédságában napnyugatról a „Rectori Parochiális Ház”-ban lakott az iskolamester, és itt volt a tanítás fiú és lánygyermekekkel. 1863-ból az egyházi krónika említi az iskola felszerelését és 1873-ban a presbiteri jegyzőkönyv szerint a természetbeni fűtő és szalma helyett fűtő- és szalmapénzt kellett befizetni a tanulóknak. 1911-ben Hodossy Miklós által adományozott telken leányiskolát kezdtek építeni az építőanyag szállításához az igát a falu gazdái adták. Az iskola 1915-ben épült fel. A másik iskola 1927-ben állami támogatással épült fel a református egyház számára. Egészen 1969-ig a 8 osztályos iskola osztott tanítási módszerekkel működött, majd 1974-től az iskolaközpontosítási program folyamataként végleg megszűnt, és a gyerekek a mai napig Biharkeresztesre járnak iskolába. Az egyik iskola épületét megvette a biharkeresztesi ÁFÉSZ, benne élelmiszer ABC-t alakított ki. A másik iskola épületében 6700 kötetből álló Községi Könyvtár működik. 1989-ben az I. világháborús emlékművet felújították, és kibővítették a II. világháború hősi halottainak nevével. 1971-ig Ártánd önálló közigazgatási község. Majd a nagyközségi szerveződés alkalmával közigazgatásilag egészen 1990-ig Biharkeresztes nagyközséghez tartozott. 1990-től újra önálló a közigazgatás, polgármesterrel, önkormányzati testülettel, a biharkeresztesi körjegyzőség tagjaként. Az utóbbi 4-5 évben a község fejlődésnek indult. 1992-ben új Polgármesteri Hivatal épület, az utcákat aszfaltozták, a közintézmények épületeit felújították, és biztosított a működésük, (egészségház, óvoda, könyvtár kultúrház). A Kultúrházban a Tamota néptáncegyüttes működik, és minden hétvégén diszkó van. A községben két élelmiszerbolt, két italbolt és egy tápbolt működik. A bányatóból tófürdő létesült, ahol tizenegyedik éve minden júliusban háromnapos Határmenti Nemzetközi Ifjúsági Találkozót rendeznek, a szomszédos romániai magyar és román fiatalok részvételével. A 3 nap alatt nonstop műsorok biztosítják a barátkozás és szórakozás lehetőségeit. Magyar és román folklór együttesek, könnyűzenei koncertek tűzijáték és kabaréműsor váltják egymást. A falu lakossága főleg földműveléssel, állattartással foglalkozik. Működik a Nádudvari Termelőszövetkezet 4. számú Üzemegységének utódja, az ÁNT-KER Kft. a román határ mentén az Ártándi Kavicsbánya Kft. üzemel, több mint százmillió m3 sóder várja még a kitermelést. A bányató horgászparadicsom. A 42. számú út mentén található a Szoli-Mix Beton-, Műkőgyártó Kft. A községtől a határátkelőig az utazókat kiszolgáló vendéglátó egységek működnek. Ártánd község megközelíthető vonattal Biharkeresztesig, onnan autóbusszal Ártándig.
A község címerének története:
Ártánd község címere pajzs alakú, a pajzson belül három mezőre oszlik. Az egyes mezők tartalmi leírása: A pajzs jobb felső része vízszintes piros és ezüst sávokból áll: az úgynevezett Árpád-sáv kifejezi a községnév Árpád-kori eredetét. (Az 1075. évi Garamszentbenedeki Apátság alapító okirata említi először a község nevét.) A pajzs bal felső része zöld alapon két aranyszínű búzakalászt ábrázol, mely a község évszázados megélhetési forrását, a mezőgazdasági termékek termelését és az ahhoz kapcsolódó állattartást, állattenyésztést jelképezi. A pajzs alsó része vörös mezőben egy fehér főnixmadarat ábrázol, amely kifejezi a község mindenkori újjászületését, élni akarását. Ugyanis a község történelme folyamán három alkalommal pusztult el (tatárjárás, 2 alkalommal a török hódítás, hódoltság idején). A pajzs felső részén középen (a pajzson kívül) arany kelyhet ábrázol, mely a község református vallási elkötelezettségét jelenti. A pajzsnak a felső részét, valamint a tetejét díszítő zöld ág zárja körül, így mutat egységes képet.
Nevezetességei
* 1953-ban innen került elő egy i. e. 6. századból származó, feltehetően szkíta sírból származó régészeti leletegyüttes (ártándi lelet). A kincs fegyverekből, ékszerekből és bronz víztartó edényből áll, melyek a Budapesti Történeti Múzeumban találhatóak.
* Platthy-kúria
* Református templom (1822-ben épült, klasszicista stílusú)
Cím: 4115 Rákóczi u. 28.
Tel: 54/431-826
E-mail: [email protected]
Web: http://artandph.fw.hu/
