Agyagosszergény két kisebb település, Agyagos és Fertőszergény egyesítéséből alakult ki 1927-ben. Amikor tehát a falu történetével foglalkozunk, akkor két falu, Agyagos és Szergény történetéről kell beszélni. Mennyire különbözők, azt mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy a két falunak csak 1558-ban volt először közös ura, mégpedig Nádasdy Tamás nádor személyében.
Agyagos Árpádkori település, jobbágytelep. A legelső okiratban /1256/, amelyben szerepel, neve még Ogegus, és csak évtizedek elmúltával változik Agagus-sá. Birtokosai hosszú időn keresztül az előkelő Osl-nemből származó Gur-ok voltak. Azonban úgy látszik, jogtalanul jutottak a jobbágytelep birtokába, mert egy 1256-ból származó okirat tanulsága szerint az Etlen falu béli Hada és társai jogtalan birtoklás címén perbe fogták őket. Ez szolgáltatta ezt az alkalmat, hogy Agyagos nevét 1256-ból származó okiratban megörökítsék.
A fent említett okirat szerint Agyagos határai 1256-ban a következők: északon a Fertő, keleten a Répce, délen egy ásott árok és Vitnyéd, nyugaton pedig Chama Facha fiának birtoka.
A következő tudósítás Károly Róbert idejéből való. A feudális anarchia következtében zavarossá váló országban véres harc folyt a birtokokért. Ezt a helyzetet használja ki Petyek Péter németi nemes, aki elfoglalja a Guroktól a községet. Azonban nem sokáig marad birtokában, mert kénytelen elzálogosítani az osl nemzetségből származó Imre fiának Lőrincnek. Ügyüket a győri Káptalan elé terjesztették 1315-ben, ahol 10 bécsi márka dénárban egyeztek meg.
Az Osl nemzetség nem sokáig maradt a jobbágytelepülés birtokosa. 1322-ben még ő a birtokos, de rövid idő múlva a szalavári Konvent előtt a Kanizsayaknak adja. A Kanizsayaknak sok küzdelmébe került a birtok megtartása. Már 1324-ben megindult a testvérek között a küzdelem, hogy meddig marad Agyagos a Kanizsayak kezén, pontosan megállapítani nem tudjuk.
A következő adat 1391-ből szól, amikor már nem a Kanizsayak a birtokosok, hanem Agyagosi Zenre Antal Hidegség, Horpács, Homok stb. ura. Mindezideig az okiratok Ogegus és Agagus nevet használták. 1391 az első , amikor már a mai nevével jelölik a községet. Valószínű, hogy maga Zenre nem bírta a birtokot, hanem inkább fiát Zenre Andrást tette jogos örökössé. Zenre András fiát Jánost ill. özvegyét elmozdították a javak élvezéséből, nem tudjuk, milyen okból, mert 1405-ben visszaszerzésére törekszik Gyórói László fiaival szemben. A visszaszerzés Vathi István és neje segítségével hamarosan sikerül is, azonban a csornai Konvent visszautalta a jogos birtokosoknak, a Gyóróiaknak.
A Gyórói család helyébe ismét új földesúr lép: Asszonyfalvi Ostfi Gergely. 1428 ban találkozunk vele, amikor mint végrendelkező jelenik meg a csornai Konvent magas személyisége előtt, ahol, miután Molnár Kelemen nevű győri püspököt és testvéreit Domonkost és Istvánt testvéreivé fogadta, összes vagyonát rájuk ruházta. Nem tudjuk, hogy a három testvér közül melyik birtokolta Agyagost. A következő években is sűrűn váltják egymást a földesurak. 1430-ban már ismét új birtokosa van Mérgesi Miklós személyében. 1436-ban pedig már fiai nevében is lemond a birtokjogról a rokon Somosi Elek fiai javára. 17 év múlva, 1453-ban újra gazdát cserél, Miháli Ugron János veszi a birtokába V. László adománya folytán. Időközben azonban még Cziráky János is birtokosa lehetett Agyagosnak, mert a birtokra vonatkozó okiratok hatalmában voltak, és nem akarta azokat kiszolgáltatni Ugron Jánosnak. Ugron csak per utján tudja megszerezni az okleveleket. Fiúutódai nem voltak éppen ezért leányai Zsuzsanna, Borbála, Zsófia és Krisztina lettek az örökösök. ők azonban jogaikat elismertetni nem tudták. Így történhetett meg, hogy 1458. augusztus 9-én Mátyás király a fehérvári káptalannal beiktatta Saki Koczor Györgyöt és Mérgesi Poki Mátyást Agyagos javaiba anélkül, hogy Ugron özvegyét és leányait megkérdezték volna. Három év múlva 1461-ben azonban mégis sikerült Ugron leányainak visszaváltani a birtokot. Ugron János özvegye Veronika úrnő később új házasságra lépve részt követel mind a maga, mind az előző házasságából született Katalin leánya számára. A lányok ez ellen tiltakoztak, s mikor a bírósághoz kerül az ügy, a bíróság is helyt ad a lányok jogos tiltakozásának. Ilyenformán az Ugron- leányok továbbra is megmaradtak Agyagos birtokosainak. Férjeik azonban úgy látszik elég vagyonnal rendelkeztek, mert a helybéli jobbágyoknak: Balla Miklósnak, Jánosnak, Imrének, Márton Jánosnak, Kálmán Miklósnak, Ambrus Gergelynek, és Német Jánosnak adták. Néhány év múlva visszaveszik és mint Kapuvár tartozékát 1558-ban Nádasdy Tamás nádor kapja meg. Nádasdy Tamás Szergénynek is birtokosa, s végre a két iker-község találkozott egymással.
Szergénnyel az első feljegyzésekben Zerghen néven találkozunk. Később Szergénynek írják, 1906-tól pedig a Vas megyében található Szergénytől való megkülönböztetésül Fertőszergény nevet kap. Első neve nem tudjuk honnan származik. Ha megvizsgáljuk a szomszéd községek neveit /Endréd, Petőháza, Süttör, Osli stb./, azt találjuk, hogy nevüket majdnem kivétel nélkül földesuraiktól nyerték. Nem lehetetlen, hogy Szergény nevének eredetét is itt kell keresnünk, bár az a körülmény, hogy ilyen nevű földesúrral nem találkozunk, a következtetés helyességének valószínűségéből sokat levon. Mikor ugyanis a község 1364-ben felbukkan az okiratokban, már Nyéky Lőrinc a földesura. Mások a Zerghen szóban ősi avar szót látnak. A helység földesura, Nyéky Lőrinc, nem sokáig lehetett ura a községnek. A szomszédos helységnek, Endrédnek birtokosa Endrédy Gergely a bíróság előtt vádat emel a Nyékyek ellen jogtalan birtoklás címén. Azt állítja, hogy a Nyékyek elődei az Endrédy családnak adták zálogba a birtokot. A birtokot tehát Endrédy Péter és László kapja meg 73 és fél márka dénár fejében. Hogy a jövőben esetleg előforduló viszálykodásoknak is elejét vegyék, a Nyéky család két fi-örökösének, Péternek és Lászlónak fenntartanak egy birtokrészt és az Endrédyek megígérik, hogy őket békés megélhetésükben nem zavarják. 1425-ben ismét új birtokosa van Szergény községnek Athiany Zsigmond Lánzsér várának és a hozzátartozó községeknek az ura, ő Fraknói Vilmossal kerül összetűzésbe, azért Szergény fölött való tulajdonjogát Garay Miklós nádorra ruházza. Azonban csakhamar még bonyolultabb helyzet következett be. A birtokot ugyanis a Kanizsay család is magáénak vallotta és így egy időre két ura is volt a községnek. 1429-ben Kanizsay László és Imre a bíróság előtt megesküsznek, hogy a birtokot atyjuk szerezte, csak a szerzés módját nem ismerik. A bíróság nekik ítéli a birtokot. A Kanizsay család ebben az időben a leghatalmasabb családok közé tartozott. Ura volt Kapuvárnak, Szil mezővárosnak, 18 községnek Bősárkánytól egészen Pápócig, és 12 pusztának. Ettől kezdve hosszú időn keresztül ők az urak Szergény község birtokában. A nyugodt birtoklásban rövid időre Rozgonyi János zavarja meg őket, aki pusztítva vonul végig a környéken és erőszakos úton igyekszik hatalmába keríteni a felgyújtott községeket. 1536-ban új fordulat áll be a jobbágyfalu történetébe. A Kanizsay család férfiága ugyanis kihalt és a 14 éves Kanizsay Orsolya kezével Nádasdy Tamás kapta meg a szergényi birtokot, amelyet a kapuvári birtokhoz soroltak. Itt találkozik egymással Agyagos és Szergény története, és ettől kezdve párhuzamosan halad a legújabb időkig. Mikor Nádasdy Ferencet 1671-ben Bécsben váratlanul vérpadra hurcolták, a többi birtokával együtt Szergényre is a királyi kamara tette rá a kezét, majd 10 év múlva Lipót király Esterházy Pál grófnak adományozta. A környékkel egyetemben Agyagosszergény is az Eszterházyak kezében maradt egészen 1945.-ig.
A 750 éves évfordulót Agyagosszergény méltó módon kívánja megünnepelni. Világtalálkozót szeretnének 2006 nyarán a településről elszármazottak részvételével. Az ünnepi eseménysorozat programjai lehetőséget biztosítanak a helyi óvódások, iskolások, civil szervezetek bemutatkozására, valamint folyamatban van egy könyv megjelentetése „Sáros Szergény, zsuppos Agyagos” címmel. Az önkormányzat a 2 napos ünnepségsorozatot úgy tervezi, hogy a programok között a település apraja-nagyja megtalálja az őt érdeklő műsort. A település törekszik arra, hogy a falukép is hűen tükrözze az itt élők szorgos munkáját, gondozzák, ápolják a parkokat, zöld területeket, ügyelnek a rendre, tisztaságra, hogy Agyagosszergény méltó legyen 750 éves múltjára.
Látnivalók
Nepomuki Szent János-szobor
Klasszicista stílusú alkotás 1831-ből.
Mária-szobor
Jón fejezetű, rokokódíszes pilléren álló rokokó stílusú szobor 1762-ből.
Római katolikus templom (19. század vége)
Népi parasztházak
Cím: Kossuth u. 16
Tel: +36 (99) 544 – 130
E-mail: [email protected]
Web: http://www.agyagosszergeny.hu/
