ÁGFALVA község nemrég ünnepelte fennállásának 810. évfordulóját. A falu nevének első írásos említése 1194-ből származik, Dág néven a borsmonostori ciszter apátság birtoka volt. A ciszterciek telepítettek először német parasztokat a megyébe. A falu neve 1207-ben Dagendorf, majd 1278-ban Agendorf. Különböző viszályok után a Dági birtok Sopron város kezébe került, így Agendorf 1848-ig Sopron jobbágyfalva volt.
Sopron földesurasága alá tartozó falvak reformációja a városéval egy időben az 1550-es években indult. A bécsi békekötés (1606) után Ágfalva ismét evangélikus lelkészt hívott. Az egymást követő tanult prédikátorok meghatározói voltak az Ágfalviak lelki-szellemi életének.
A vegyes vallású úrbéli falvakban, így Ágfalván is lutheránus és katolikus bírák váltották egymást. 1832-ben kolerajárvány pusztított 92 halálos áldozattal, 1873-ban a járvány megismétlődött 83 áldozattal.
A századfordulón a község lakossága: 1816 fő, melyből 1760 német, 47 fő magyar anyanyelvű. A jómódú nemzetiségi településen fejlett háziipar volt, a paraszti gazdaságok mellett sokan a bányában dolgoztak.
Az 1890-es években sok család kivándorolt Ausztriába, Amerikába. Az I. világháború ágfalvi hősi halottainak száma 51 fő, emlékművet emeltek tiszteletükre. A Trianoni békeszerződés után 1921-ben az osztrákok elfoglalták Ágfalvát, az ellenük felkelők áldozata Baracsi László önkéntes.
A II. világháborúban bombatámadás érte a községet 23 áldozattal, a harcterekről 116 katona nem tért vissza, emlékmű őrzi nevüket. Hadikórházat telepítettek Ágfalvára, munkaszolgálatosok tábora működött, sok áldozattal.
1946. áprilisában került sor a német lakosság kitelepítsésre, 1954 fő összeírtból 1185 fő került Németországba, mindent hátrahagyva. A kitelepítés meghatározó történelmi esemény a település életében, hatása napjainkig tart.
Nevezetességei
* Római katolikus templom (késő barokk)
* Evangélikus templom (késő barokk)
Cím: Soproni u. 3.
Tel: +36 (99) 330-012
E-mail: [email protected]
Web: http://www.agfalva.hu/
