forrás: FA/hirado.hu
A DNS buktatta le a gyilkost – hallhattuk már sokat a híradásokban. Utánajártunk, kik és hogyan végzik ezeket a vizsgálatokat, miként és mi alapján oldják meg a bűnügyeket.
2012. július 7-én éjjel az egyik pécsi szórakozóhelyről indult el az akkor 25 éves Bándy Kata. Haza azonban már soha nem ért. Holttestét négy nappal később három gyerek találta meg a pécsi Ledina városrészben. A gyilkosság felderítésére külön nyomozócsoport alakult. A holttesten és környezetében talált DNS-minták alapján fogták el a 26 éves Péntek Lászlót, aki beismerte tettét.
DNS vizsgálatra előkészített vérminta látható a Bűnügyi Szakértői Kutatóintézet (BSZKI) Genetikai Osztályának preparáló laboratóriumában. MTI Fotó: Manek Attila
Az ügy kapcsán szerencsénk is volt – mesélte a hirado.hu-nak dr. Füredi Sándor, a BSZKI Genetikai Szakértői Osztály osztályvezető-helyettese. Hozzátette, az elkövető DNS -profilja nyilvántartott volt. Ez volt az első olyan sikeresen felderített gyilkossági ügy Magyarországon, amikor az elkövető személyét DNS-vizsgálattal lehetett megállapítani már a nyomozás kezdeti szakaszában. A gyilkos több nyomot hagyott a helyszínen: az áldozat körme alatt hámszövetet, míg a táskáján ondót találtak, így a viszonylag nagy mennyiségű biológiai anyag vizsgálatával nem volt kétséges az eredmény – magyarázta. Pár nap alatt sikerült lezárni az ügyet.
A budapesti labor 1992 óta végez genetikai szakértői vizsgálatot különböző bűnügyekben, lefedve az ország egész területét. Az első eset, ahol biológiai maradványokat DNS-szinten is vizsgáltak ’92 szeptemberében történt: különös kegyetlenséggel megöltek egy etióp orvostanhallgató-nőt Debrecenben. Akkor még összesen két DNS-csoportot vizsgáltak a bűneset felderítése érdekében, ma már ez alapesetben 16, de szükség esetén a negyvenet is meghaladhatja – mondta dr. Füredi Sándor.
A szakértők a vér, a nyál, az ondó vagy egyéb emberi eredetű biológiai maradványból megállapított DNS-marker tulajdonságokból meghatározzák a DNS-profilt, majd elvégzik az összehasonlításokat. Ezzel a módszerrel nem csak a biológiai nyomok személyi származása, hanem a rokonság is kimutatható. A szakértői csoport polgári perekben rutinszerűen nem végez apasági teszteket – szögezte le az osztályvezető-helyettes. Ismeretlen holttestek személyazonosítása során vagy szexuális erőszakoknál azonban sokszor apasági vizsgálatokra is sor kerül – tette hozzá.
A Genetikai Szakértői Osztályon jelenleg aktívan negyvenegyen dolgoznak. Vannak, akik a DNS-profil nyilvántartást kezelik, míg mások a rutin szakértői elemzéseket végzik illetve nagyobb fajsúlyú (pl. emberölés) ügyekben segítik a nyomozók munkáját. Egy speciális csoport foglalkozik az alacsony DNS-tartalmú biológiai anyagmaradványokkal, amelyek egyre gyakoribbak, hisz a bűnözők is haladnak a korral és egyre inkább vigyáznak arra, hogy ne hagyjanak nyomot maguk után – mondta a szakértő honlapunknak. Nagy kihívást jelentő feladat ez és gyakran nem vezet eredményre, nehéz egy összeégett holttestet vagy egy ajtókilincsen talált nyomot – amit az elkövető csak egyszer érintett meg – hatékonyan kielemezni – fűzte hozzá.
MTI Fotó: Manek Attila
Egy gombostűfejnyi szövetmaradvány, vagy akár néhány százsejtnyi állomány is elegendő ahhoz, hogy biztonsággal vizsgálható legyen – magyarázta dr. Füredi Sándor. Egyébként steril körülmények között molekulárbiológiai eljárással akár egyetlen sejt genetikai állománya is megsokszorozható annyira, hogy műszerekkel már detektálható DNS-mennyiséget kapjunk – tette hozzá. E molekuláris sokszorozás segítségével végezhető el a személyazonosítás, pl. egy terrorcselekményben felrobbant elkövetőt vagy egy tömegszerencsétlenségben meghalt áldozatot is így lehet azonosítani. Az eljárás alkalmazható akár több száz éves csontmaradványok analíziséhez.
A szakember eloszlatta azokat a feltételezéseket, amelyek a televízióban is futó ismert sorozatok okoznak az emberekben: a DNS-labor munkatársai nem járnak – csak kifejezetten indokolt esetekben, kérésre – helyszínen, az osztály szakértői általában hozott anyagból dolgoznak. A szakember hangsúlyozta, hogy az a nyom, amit nem találnak meg a helyszínelők, az elvész az igazságszolgáltatás számára. Az eljáró hatóságok évente 1000-2000 bűnügyben kérik az osztály segítségét, amelyek döntő többsége vagyon elleni bűncselekmény és csak kisebb – bár mintaszában elég jelentős – szelete a kiemelt, főként erőszakos bűncselekmények köre (pl. rablás, szexuális erőszak, emberölés). Egy átlagos ügyben általában 2-3 bűnjelet elemeznek, 5-6 minta alapján – mondta az osztályvezető-helyettes. Az EU kötelező érvényű ajánlása szerint legalább 12 alapmarkert kell vizsgálni, az osztályon jelenleg alapesetben 16-on végzik el a teszteket. 7 marker feletti egyezésre a szakértők által adott statisztikai valószínűsítés általában már jogilag is elfogadott bizonyítékot szolgáltat a nyom személyi származására vonatkozóan.
