Retardált, gusztustalan, testvérba**ó – az inkognitójához ragaszkodó férfit ehhez hasonló kedves szavakkal illették világ életében. A Tom álnevet viselő ausztriai férfi a Vice-nak beszélt, milyen nehezen viselte, hogy nem a megfelelő lányba szerelmes, a testvéréhez vonzódik.
Általában az ilyen történetektől a többség igenis undorodik, joggal, nem normális és veszélyes, a közös gyerek sérülten születhet. Tom sokáig próbálkozott elnyomni magában az érzéseit, hogy ne nézzék rögtön aberráltnak, aki perverz módon az édestestvérébe szerelmes.
– Félek, hogy az emberek undorodni fognak tőlem. Nincs olyan, amit már ne hallottam volna, voltam már testvérba**ó vagy egyszerűen csak retardált. És ezek a szavak mind olyanok száját hagyta el, akiket korábban a barátaimnak hittem. Igenis létezünk, többen mind sokan gondolnák, még akkor is, ha a társadalom nem vesz rólunk tudomást – kezdte Tom.
A húgával, Lenával egy csendes ausztriai faluban nőttek fel, anyukájuk háztartásbeli volt, apuka köztisztviselőként dolgozott. A leírtak alapján nem akadt semmi rendkívüli a gyerekkorukban, aztán Tom észrevette, hogy gáz van, egy kicsit máshogy szereti a testvérét.
“Amikor mindketten kamaszodni kezdtünk, komoly érzelmek alakultak ki bennem. […] Néha figyeltem, ahogy felöltözik a szobájában, és mindig szégyelltem magam a tettem után.“
Viszonylag korán kiderült, hogy mind a ketten ugyanúgy éreznek, de azt is tudták, hogy ez nem normális, próbáltak nem törődni a vonzalmaikkal. Lenának 17 évesen volt az első barátja, Tom úgy emlékszik vissza erre a korszakra, hogy szörnyen viselte a helyzetet, de csak később jött rá, hogy szimpla féltékenységről lehetett szó. A lány 3 év után szakított a barátjával, ekkor csattant el az első csók, még mindig szégyellték magukat, undorodtak az egésztől. Pontosan jól tudták, hogy nemcsak erkölcsileg nincs rendben a kettejük kapcsolata, de illegális is. Ennek ellenére lefeküdtek egymással. Később bevallották a másiknak, hogy Tom azért bámulta a meztelen testvérét, mert tetszett neki, a lány meg szándékosan hagyta nyitva az ajtót.
– Szakmai tapasztalataim szerint egyáltalán nem igaz, hogy az emberek nem tartják vonzónak a testvérüket – tette hozzá a férfi pszichoterapeutája, aki éveken át kezelte, és a cikk szerzőjével is összekötötte a degenerált beteget.
A pár már 20 éve él együtt, nem kevés idő után próbálnak minden megjegyezést kizárni, elköltöztek Ausztriából, most Németországban élnek, a barátaik pedig azt hiszik, hogy házasok.
Egy közös gyerekük született. Most biztos mindenki azt a kérdést teszi fel magában, hogy mi a baja a gyereknek? Hiszen tényleg igaz, hogy szoros rokoni kapcsolatból születetteknél fennáll a fogyatékosság veszélye. Akkor beszélhetünk komoly kockázatról, ha mindkét szülő azonos mutáns génekkel rendelkezik. Tomnak és Lenának szerencséjük volt, teljesen egészséges gyereket nevelnek messze a korábbi életüktől. Csak így tudnak normális környezetet teremteni a családjuknak, nyilván minden ember elítélné őket, ha tudná, hogy igazából nemcsak sima házastársi kapcsolat van közöttük, hanem együtt nőttek fel.
Forrás: PinkPencil
