Az IDEA Intézet kutatásában egy árnyékkormány szükségességéről, valamint a válságkezelésre legalkalmasabbnak tartott politikusról is kérdezték az ellenzéki szavazókat.
Az IDEA Intézet szeptember elején készített reprezentatív adatfelvétele többek között arra kereste a választ, hogy az ellenzéki szavazók – beleértve a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatóit, de kivéve a Mi Hazánk bázisát – hogyan vélekednek egy ellenzéki árnyékkormány megalakításának szükségéről és az azzal szemben támasztott elvárásokról. Vizsgálták azt is, hogy az ellenzéki szavazók szerint a vezető ellenzéki politikusok közül ki lenne a legalkalmasabb a jelenlegi gazdasági válság kezelésére.
Közleményükben jelezték, hogy a tárgyalt kérdésblokk az IDEA Intézet havi omnibuszkutatásának részeként került felvételre a Demokratikus Koalíció külön megrendelésére.
Szükség van árnyékkormányra?
Az IDEA Intézet elemzésében a kutatás eredményei mellett arról is olvashatunk, hogy az egyik legrégebben működő példát az árnyékkormány megszervezésére az Egyesült Királyság politikai rendszeréből ismerjük – hétfői beszédében Dobrev Klára is a brit példát említette –, a szigetországban az árnyékkabinet a fő ellenzéki párt magas rangú tagjaiból áll, akik az ellenzék szóvivőiként járnak el az egyes szakpolitikai területeken.
Az árnyékminisztereket az ellenzék vezetője nevezi ki, és általában olyan szerepeket töltenek be, amelyek az aktuális kormány szerkezetét tükrözik. Feladatuk elsősorban, hogy felmutassák a regnáló kormánnyal szembeni szakpolitikai alternatívákat, és ezeket a nyilvánosság előtt rendszeresen szembe is állítsák a kormányzati hatalom teljesítményével. Az árnyékkormány lehetőség az ellenzéki alternatíva rendezett, egyértelmű és idővel akár számonkérhető bemutatására, noha Magyarországon ez az intézmény éppúgy előzmény nélküli, mint az előválasztás volt – részletezte az intézet.
Az IDEA úgy összegzett, hogy a kutatás alapján „annak ellenére hogy a magyar politikatörténetben a ciklus közbeni árnyékkormánynak nincs hagyománya, a választók jelentős része érti, hogy elviekben milyen jelentősége lehet egy folyamatosan működő árnyékkormánynak”.
„Ön szerint az Orbán-kormánnyal szemben alternatíva felmutatására alkalmas lenne egy ellenzéki árnyékkormány létrehozása?” – így szólt a kutatás egyik kérdése.
AZ ELLENZÉKI SZAVAZÓK MAJDNEM HÁROMNEGYEDE VÉLI ÚGY, HOGY EGY ÁRNYÉKKORMÁNY SEGÍTSÉGÉVEL AZ ELLENZÉK FEL TUDJA MUTATNI ALTERNATÍV VÁLSÁGKEZELŐ PROGRAMJÁT (74 SZÁZALÉK).
A legnagyobb arányban a DK (86 százalék) és a Momentum (78 százalék) támogatói látnák hasznát az ellenzéki árnyékkormány létrehozásának. A jobbikos szavazók 67 százaléka, az MSZP támogatóinak 73 százaléka ért egyet azzal, hogy az ellenzék képes lehet így alternatív program felmutatására.
Azzal a válaszadók több mint kilencven százaléka egyetért, hogy szükség van az Orbán-kormánnyal szemben személyi alternatívák felmutatására. Ezen belül 49 százalék úgy látja, hogy szükség volna rá, mert „jó lenne tudni, kik kormányoznának, ha az ellenzék vagy bármely ellenzéki párt kezelné a válságot”, 44 százalék úgy hiszi, hogy az Orbán-kormány nagy eséllyel belebukik a gazdasági válságba.
Kit tartanak a legalkalmasabbnak?
„Ön szerint az alábbi politikusok közül ki lenne a legalkalmasabb a jelenlegi gazdasági válság kezelésére?” – tette fel a kérdést az IDEA Intézet a következő válaszlehetőségekkel: Jakab Péter, Márki-Zay Péter, Kunhalmi Ágnes, Toroczkai László, Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Ungár Péter, Gyöngyösi Márton, Gelencsér Ferenc, egyik sem, nem tudom.
A megkérdezett ellenzékiek 43 százaléka Dobrev Klárát tartja a legalkalmasabbnak erre a feladatra, a politikusok közül Márki-Zay Péter zárt a második helyen tíz százalékkal, Jakab Péter a harmadik hat százalékkal, miközben az egyik sem válaszlehetőség 21 százalékot kapott.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2022. augusztus 31. – szeptember 9. között vette fel közösségimédia-alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook-felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
(Borítókép: Dobrev Klára. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
