Oroszország megpróbálja magához csatolni a megszállt ukrán területeket

A cél azonban minden bizonnyal nem is az, hogy érvényes és demokratikus népszavazást tartsanak az elfoglalt területeken. Az orosz befolyás alatt álló Donyecki Népköztársaság vezetője, Gyenisz Pusilin a bejelentéskor ki is hangsúlyozta, hogy nincs kétsége a pozitív végkifejlet felől.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren reagált a hírekre. A politikus azt írta, hogy az álnépszavazások nem változtatnak a helyzeten, továbbra is Oroszország az agresszor, az ukrán erők pedig folytatják a meghódított területek visszafoglalását.

A referendumok hírére már a nemzetközi közösség fontos tagjaitól is elkezdtek érkezni a reakciók. Emmanuel Macron francia elnök sürgős telefonbeszélgetést kért Vlagyimir Putyintól, Az amerikai igazságügyi minisztérium pedig arra kérte a Kongresszust, hogy tegye lehetővé a befagyasztott orosz vagyontárgyak átadását Ukrajnának. Nagyjából 300 milliárd dollárnyi vagyonról lehet szó.

Ha valóban megtartják a népszavazásokat, és kimondják, hogy az érintett megyék Oroszország részei, annak óriási következménye lesz a háború alakulására. Innentől kezdve ugyanis az orosz hadsereg már a „saját” területét védené, legalábbis orosz értelmezésben, ami lehetőséget nyújtana arra, hogy Moszkva elszakadjon a különleges katonai művelet mantrázásától, és másképp keretezze a konfliktust.

Aggodalomra ad okot, hogy kedden az orosz parlament elfogadott egy törvényt, amely szigorítja a katonai mozgósítás idején a parancsmegtagadókra és a dezertálókra kiszabható büntetéseket. A félelem a háború felpörgetésétől az orosz tőzsdén is jól látszik: az árfolyamok zuhanni kezdtek, a tőzsdeindex június óta nem látott mélyrepülésbe kezdett.

A helyzetet bonyolítja, hogy a négy érintett ukrán megye közül jelenleg csupán egy, Luhanszk áll teljes mértékben orosz ellenőrzés alatt – illetve már ez a megye sem, az ukránok ugyanis épp a napokban foglalták el a donyecki határhoz közel, de már Luhanszkban található falut, Bilohorivkát.

A népszavazások ügye a szeptember első felében lezajlott ukrán ellentámadást is új fénybe helyezi. Az ukrán előrenyomulás hatására az oroszok teljesen kivonultak Harkiv megyéből, ahol most nem is jelentettek be népszavazást.

A legfontosabb – és legérdekesebb hírek itt! Kattints és szólj hozzá, ha tetszik, osztd meg a legérdekesebb – és legizgalmasabb tartalmakat!

A front állása

Az Institute for the Study of War agytröszt szerint a referendumok sürgetése arra utal, hogy az ukrán ellentámadás pánikba ejti az orosz erőket és a Kreml egyes döntéshozóit. Az elemzők az elmúlt hetek történései alapján arra számítottak, hogy a népszavazásokat a harcok miatt egyelőre nem tudják megtartani a megszállt területek orosz hatóságai.

Több hírforrás szerint Vlagyimir Putyin beszédre készül a keddi fejlemények kapcsán, ezt azonban a Kreml egyelőre nem erősítette meg.