Elképesztően megdrágult a méz Magyarországon az elmúlt években – vagy űgy is fogalmazhatunk, hogy ami nagyon jó, az drága!
Amíg 2002-ben még átlagosan 878 forintért vehetett az ember egy kiló mézet, ez 2021-re közel a háromszorosára emelkedett. 2022-ben sem állt meg a méz árának emelkedése, amelyet most már az egyéb tényezők – így például az aszály, az üzemanyagköltségek és az energiaárak – is befolyásolnak. Mindeközben a felvásárlási árak növekedése sem maradt el, bár ennek mértéke elmaradni látszik a fogyasztói árakétól.
A statisztikák azt mutatják, hogy az akácméznek kiemelkedő éve lesz a mostani, egészen konkrétan 10 éve nem született olyan jó akácméztermés, mint idén, de jól mézelt a repce és az ezüst hárs is. Azonban a forró és aszályos időszak miatt a nyári méhlegelők – köztük a facélia, a szelídgesztenye, az olajretek vagy a selyemkóró – szinte egyáltalán nem adtak nektárt. Ugyanez volt a helyzet a július elején virágzó, az országban a legnagyobb területen termesztett mézelő növénynél, a napraforgónál is, ami az aszály miatt szintén alig adott mézet, így az idei termés csak a harmada-negyede lehet annak a mennyiségnek, amennyit egy átlagos éviben lepergetnek a méhészek. Ez pedig az idei árakban is nyomon követhető.
Ha mézre vagy mézfogyasztásra gondolunk, a legtöbbünknek a maci formájú csomagolás jut eszünkbe először, mivel sok éven át, ez a termék a legtöbb család kamrájában fellelhető volt. Manapság már az áruházak és boltok polcain viszont számtalan méztermék megtalálható. Viszont nem mindegy, hogy mit választunk. Cikkünkben most utána jártunk annak, hogy mi a különbség a bolti és a termelői mézek között, illetve, hogy mire számíthatunk, ha ilyen termékeket vásárolunk. De kiderítettük azt is, hogy egyes mézeknek, milyen jótékony hatásai vannak. Lássuk!
Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az egy főre jutó éves átlagos mézfogyasztás az országban: míg 2010-ben egy ember átlagosan 30 dekagramm, addig 2019-ben már közel 1 kilogramm mézet fogyasztott.
Érdekesség, hogy a magyar méztermelés általában nemcsak a teljes hazai fogyasztást fedezi, hanem jelentős, 17,5-23,5 ezer tonna körüli mennyiségben exportálnak is. Egy átlagos évben az Európai Unió össztermésének 10 százalékát Magyarország adja. Nem csoda, hazánkban népszerű tevékenységnek számít a méhészet, ezt igazolja az is, hogy az országban mintegy 1,2 millió méhcsalád van, az ágazat pedig több mint 20 ezer magyar család megélhetéséhez járul hozzá.
Az időjárási körülmények viszont nem csak a méztermés mennyiségét, de annak árát is befolyásolhatják. Tavaly januárban még 1874 Ft/kg volt a méz termelői-piaci átlagára, novemberre viszont már 2197 Ft/kg-ra emelkedett. Szakemberek már ekkor azt jósolták, hogy minimum 50%-kal, de inkább 70%-kal fog emelkedni majd tovább a méz ára, ugyanis nagyon rossz év volt 2020 a termelők számára. Év elején ez beigazolódni látszott, hiszen ahogy arról beszámoltunk, január közepére megcsappant a mézkészlet, így a rendszeres mézfogyasztóknak azt javasolták, hogy jól teszik, ha bespájzolnak a kedvenc fajtákból.
A kevesebb méz egyes esetekben 20-30 százalékos áremelkedéshez vezetett. Az akác kilója 2020 januárban 1900-2000 forint volt a piacokon, most nagyjából 2500-2900 forint, s az 1800 forintos hárs legalább 2300 forintra drágult, egyes helyeken 2800 forintot is kérnek érte. A vegyes, a repce- és a napraforgóméznél is legalább 20 százalékos áremelkedés figyelhető meg. A mostani helyzetet figyelembe véve előfordulhat, hogy a vásárlók kedvenc portékájukból áprilisban már alig találnak a piacokon. Lesz méz, ám könnyen bekövetkezhet, hogy az akácból a mostaninál is lényegesen kevesebb
Hogy megértsük miért, nézzük meg gyorsan, hogyan kerül a méz a polcra:
- A mézelő méhek virágnektárt gyűjtenek, és visszahozzák a kaptárukba.
- A pollent szájon át juttatják el a dolgozó méhhez, és mindegyik fontos enzimet ad hozzá, amelyek lebontják a nektárt, és gomba-, gyulladáscsökkentő és antibakteriális tulajdonságokat adnak hozzá.
- Ezután egyszerű cukorként (elsősorban fruktózként és glükózként) tárolják a méhsejtben, ahol a munkaméhek szárnyaikkal legyezgetik. A légkeringés és a természetes hő hatására a vegyületben lévő víz nagy része elpárolog, az anyag fésűs mézzé válik, és a méhek méhviaszal borítják be.
- A méhészek vagy a feldolgozók kivonják a mézet, és enyhén leszűrik, hogy eltávolítsák a méhviasz vagy szennyeződések darabjait (beleértve a rovarrészeket is).
Itt válnak rendkívül fontossá a méztermelés részletei
- Néhány gyártó ezután elveszi a mézet, csomagolja, és vagy eladja, vagy eladóknak szállítja. Ez a termék nyers, szűretlen méz.
- A legtöbb termelő azonban pasztörizálja a mézet, hogy elpusztítsa a benne lévő élesztőt, simábbá és hosszabb eltarthatóságot biztosítva. Ezután leszűrik a mézet, hogy eltávolítsák a légbuborékokat és a kisebb törmelékeket, amelyeket a szűrés során nem távolítottak el; ezáltal a méz tisztábbá és vonzóbbá válik a vásárlók számára, és segít megelőzni a kristályosodást az üzlet vagy a vásárló polcain. Ez a termék a feldolgozott méz, amelyet a legtöbb üzletben láthat. A pasztőrözés és a szűrés azonban gyakran eltávolítja a méh pollent is a mézből – és mivel a pollen felelős a méz legtöbb egészségügyi előnyéért, ezek az előnyök elvesznek, ha a méz nem nyers és szűretlen.
- Sok gyártó az egész folyamatot egy lépéssel előrébb viszi, és az úgynevezett „ultraszűrést” használja, ami még simábbá teszi a mézet, miközben szinte az összes pollent és a méz tápanyagát eltávolítja. Az etikátlan vállalatok akár magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot vagy más édesítőszereket is adhatnak hozzá, hogy növeljék a hozamukat és csökkentsék költségeiket. Lehet, hogy ezt a terméket méz címkével látják el, de valójában csak mézízű édesítőszer .
Mi a helyzet a biomézekkel?
„Mi van a biomézzel?” Teszik fel sokan a kérdést. Valójában szinte lehetetlen, hogy bármelyik méztermelő garantálja, hogy méze organikus, mert a méhek – mint azt valószínűleg tudjátok – repülnek. Lehet, hogy a méhész gazdaságának tele van organikusan nevelt virágokkal és növényekkel, de nincs mód arra, hogy megtudják, méhei túlrepültek-e az ingatlanvonalán, hogy nektárt gyűjtsenek egy nem ökológiai növényből.
Nincs semmi baj a bioméz vásárlásával, és minősége valószínűleg jobb, mint bármelyik polcról vásárolt méz. Csak ne legyünk túlságosan lenyűgözve a címkén szereplő „organikus” szó láttán.
Mézfajták és jótékony hatásaik
A mézfajtákat elsősorban a virág típusa szerint osztályozzák, amelyből a nektárt gyűjtötték. Amikor például egy „eukaliptusz-méz” vagy „lucerna-méz” feliratú üvegcsét látunk, az azt jelenti, hogy a nektárforrás az azonos nevű virág volt. A csak egy forrásból származó mézet „egyvirágú” vagy „fajtamézes” méznek nevezik, míg „többvirágú” méznek nevezik, ha egynél több virágfajta nektárjából állították elő.
A méz állaga, édessége és gyógyászati/gyógyító tulajdonságai nagymértékben függenek virágforrásaitól. Néhány méznek enyhe íze van, míg mások meglehetősen erősek. Némelyik tökéletesen alkalmas pékárukhoz, míg mások a legfinomabb fajták, amelyeket közvetlenül az üvegből lehet enni. Néhány a legjobb a sebgyógyulásra vagy a fertőzés elleni küzdelemre, míg mások a magas vérnyomás vagy a torokfájás kezelésére hasznosabbak.
Az egyetlen módja annak, hogy megtudjuk, melyik a legjobb: ha megkóstoljuk őket!
Akácméz:
Világos, borostyánsárga színű szirupos anyag nagyon édes, virágos és tiszta mézízzel, amely nem változtatja meg a tea vagy a zabpehely ízét. Az akác népszerű méz: magas a fruktózszintje és alacsony a glükózszintje, így lassan kristályosodik a polcon, és egyike azon kevés mézeknek, amelyet a cukorbetegek többsége gond nélkül élvezhet. Az akácméz magas flavonoidtartalommal rendelkezik. Az antioxidánsokról úgy gondolják, hogy segítenek küzdeni a szívbetegségek és még a rák egyes formái ellen is. Kutatások szerint, számos rezisztens baktérium ellen is hatékony, mivel összetevői lassan hidrogén-peroxidot szabadítanak fel, amely sav lebontja a baktériumok sejtfalait. Néhány ember az akácmézet pattanások és más bőrbetegségek kezelésére vagy megelőzésére is használja, antibakteriális hatása miatt.
Vadvirág méz:
Sokféle vadvirág nektárjából készíthető. Színe, íze és intenzitása az évszakoktól függően eltérő nektárforrásoktól függően jelentősen változhat, de leggyakrabban gyümölcsös és könnyű. E fajta egészségügyi előnyei is változhatnak, de elsősorban a legtöbb mézfajtához kapcsolódó alapvető antioxidáns és köhögéscsillapító hatások. A vadvirágméznek azonban van egy előnye; sokan úgy vélik, hogy ennek fogyasztása jó módszer a lokalizált, szezonális allergiák elleni küzdelemre, amelyeket gyakran a vadvirágok váltanak ki, amelyekből a méz származik.
Hársméz:
A hársméz rendelkezik a legerősebb gyulladásgátló hatással, gátolja az érelmeszesedést, enyhíti a lázas betegségek tüneteit. Köhögés, hörghurut, stresszes állapot, álmatlanság esetén is jótékony hatással van a szervezetre, görcsoldó hatású. Mézes arcpakolásokhoz is ezt ajánlják. Kellemes ízű, fűszeres méz.
Repceméz:
Gyomorsav-túltengés esetében hatásos lehet. Gyorsan kristályosodó világos színű méz.
Levendula méz:
A levendulaméz nagyon világos sárga színű, virágos fás illatú. Ez az egyik legkönnyebb ízű méz, amelynek egyedülálló tulajdonságai vannak. Ennek a méznek van egy aminosav-típusa, amelyet tirozinnak neveznek, amely hozzájárul az agy megfelelő működéséhez. Ez a méz képes fokozni a hangulatot, miközben csökkenti a depressziót.
Fenyőméz:
A fenyőméz az édesharmatméz egyik fajtája, amelyet a fenyőfák zsenge rügyeinek édes nedvéből és a tűleveleken található édes harmatból gyűjtenek össze a méhek. Sötét színű, kellemes illatú és ízű. A legnagyobb ásványianyag-tartalommal rendelkezik az összes méz közül.
