Az Európai Parlament elfogadta az Európai Unió munkavállalói számára biztosítandó megfelelő minimálbérről szóló jogszabályt.
A tervezetet 505 igen és 92 nem szavazattal fogadták el, 44 tartózkodás mellett. A jogszabály értelmében a minimálbérnek minden uniós tagállamban lehetővé kell tennie a tisztességes élet- és munkakörülményeket. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a kollektív bértárgyalásokat.
Döntött az Európai Parlament (EP) szerdán az uniós munkavállalók számára nyújtandó megfelelő minimálbérről – olvasható az Európai Parlament honlapján.
A jogszabálytervezetet 505 igen és 92 nem szavazattal fogadták el, 44 tartózkodás mellett.
A tanácsban júniusban elfogadott uniós jogszabály
célja az Európai Unióban dolgozó összes munkavállaló munka- és életkörülményeinek javítása, valamint a gazdasági és társadalmi haladás előmozdítása.
Ebből a célból az uniós jogalkotó minimumkövetelményeket állapít meg a kötelező minimálbér megfelelőségére vonatkozóan. Az uniós jogszabályt a tagállamoknak össze kell hangolniuk a nemzeti joggal és a kollektív szerződésekkel. Mindemellett biztosítani kell a munkavállalók számára, hogy ténylegesen részt vehessenek a minimálbér védelmében.
Az új irányelv minden uniós munkavállalóra vonatkozik majd, aki munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik.
A parlament döntése értelmében azokban az államokban, ahol a minimálbért már kizárólag kollektív szerződések védik, nem lesz kötelező a frissen elfogadott irányelvet beépíteni a nemzeti jogba, illetve nem lesz kötelező a szabályokat általánosan alkalmazni.
Mi számít megfelelő minimálbérnek?
A minimálbér szintjének meghatározása továbbra is nemzeti hatáskörben marad, de a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy minimálbéreik lehetővé teszik a munkavállalók számára a tisztességes életet, figyelembe véve a megélhetési költségeket és a szélesebb fizetési szintet.
Annak érdekében, hogy a tagállamok megbizonyosodhassanak arról, hogy minimálbéreik megfelelnek az unió által elvártnak, létre kell hozniuk egy reáláras áru- és szolgáltatáskosarat, amelyhez hozzámérhetik a legalacsonyabb kötelező fizetés mértékét. Emellett arra is lehetőség lesz, hogy
a minimálbért a mindenkori bruttó mediánbér 60 százalékában vagy a bruttó átlagbér 50 százalékában határozzák meg.
A munkáltató is segíthet az áremelkedésektől félő dolgozójánakA fogyasztói árak emelkedése és a rezsiszabályok szigorítása miatt minden segítség jól jön, amivel az emberek spórolni tudnak. Néhány dologban a cégek is támogathatják a munkavállalóikat. |
A kollektív tárgyalások előmozdítása
Az ágazati és ágazatközi szintű kollektív szerződések elengedhetetlen tényezők a megfelelő minimálbér eléréséhez. Emiatt az EP fontosnak tartja, hogy a tagállamokban előmozdítsák a kollektív szerződések elterjedését. Ennek érdekében az új irányelv előírja, hogy
azokban a tagállamokban, ahol a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékára vonatkozik kollektív szerződés, egy akciótervet kell készíteni a lefedettség növelése érdekében.
Ehhez szociális partnerek bevonására is szükség lesz.
Szélesíteni kell a jogorvoslathoz való jogot
A szerdán elfogadott jogszabály bevezeti az Európai Unió tagállamainak azt a kötelezettségét, hogy megbízható nyomon követést, ellenőrzéseket és helyszíni ellenőrzéseket is magában foglaló végrehajtási rendszert hozzanak létre a megfelelőség biztosítása és a visszaélésszerű alvállalkozási szerződések, a színlelt önfoglalkoztatás, a nem nyilvántartott túlórák vagy a megnövekedett munkaintenzitás kezelése érdekében.
Az élelmiszerek, az energiaszámlák és a lakhatás árai robbanásszerűen emelkednek. Az emberek valóban küzdenek a megélhetésért. Nincs vesztegetni való időnk, a munkát újra meg kell fizetni. Ez az irányelv meghatározza a mércét arra vonatkozóan, hogy milyennek kell lennie egy megfelelő minimálbérnek. Ezzel egyidejűleg lendületet adunk a kollektív tárgyalásoknak, így több munkavállaló kaphat jobb védelmet
– mondta a szavazás után a holland Agnes Jongerius, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének tagja.
Nincs mese, emelni kell a béreketTavaly még nem tervezett bónusszal, a meglévő juttatások mértékének, körének bővítésével és a hároméves bérmegállapodás 2023-as részének megvizsgálásával, ritkábban alapbéremeléssel is reagálnak a vállalatok arra, hogy az infláció miatt és alkalmazottaik megtartása érdekében növelniük kell a jövedelmeket. A munkavállalók elvárása egyszerűbb: inflációkövető bérrendezést szeretnének. A VG megkérdezett több nagyvállalatot is arról, hogyan kezeli a kiélezett helyzetet |
vg
