És volt a bácsinak erekciója? – Gyerekek tanúvallomáson

forrás: hirado.hu

Hiába a játékokkal felszerelt, kedves, színes képekkel díszített, megnyugtató hatású gyermekbarát meghallgatószobák, ha a helyiségekben a kiskorúakkal beszélgető hivatalos személyek gyakran nincsenek tisztában azzal, hogyan és mit kérdezhetnek egy gyerektől. A jogász- és a rendőrképzésnek sem része ugyanis, hogy miként kell bánni egy eljárásban érintett gyerekkel, hogyan kell őt a korának megfelelően kérdezni, tájékoztatni – ismertette Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő.

Felnőttlogika, felnőttszavak

Ez különösen akkor probléma, ha szexuális erőszak áldozatairól van szó, miközben a meghallgatószobák éppen az erőszakos, szexuális indíttatású bűncselekmények áldozatainak kihallgatását könnyíthetik meg. E helyiségek kialakításának a célja, hogy a gyermeket korának, fejlettségi szintjének megfelelő, speciális körülmények között, a lehető legkíméletesebben lehessen meghallgatni.

Ehhez képest előfordult, hogy egy négyéves kislánytól azt tudakolta a gyereket meghallgató rendőr, volt-e erekciója a bugyijába benyúló vízvezeték-szerelő bácsinak. Gyurkó Szilvia hangsúlyozta, ez az eset is azt mutatja, hogy felnőttlogikával, felnőtti szóhasználattal közelítenek egy kisgyerekhez, ráadásul ilyen esetben azt is tudni kellene, hogy nem egy férfi rendőrnek​ kell​ene​ beszélgetnie a ​kislány áldozattal. A megoldás kiképzett szakembergárda biztosítása lenne a hasonló helyzetekre – hangsúlyozta.

Gyermekmeghallgató szoba egy fővárosi rendőrkapitányságon. (MTI-fotó: Kovács Tamás)

Nem biztos, hogy elég egyszer elmondani

A meghallgatószobákban nemcsak hangulatos faliképek és plüssállatok találhatók, hanem kép- és hangrögzítésre alkalmas technikai felszerelés is. Ezek beépítésének indoka, hogy a beszélgetésekről készült felvételeket a későbbiekben, a tárgyalás során is fel lehessen használni, és így a gyereknek ne kelljen többször elmesélnie a történteket. A fő cél, hogy minél kevesebb trauma érje a kiskorút az eljárás során.

A gyerekjogi szakértő szerint ezzel szemben az a jellemző, hogy a bűncselekmények gyerekkorú áldozatai az igazságszolgáltatás során további komoly sérüléseket szereznek, és az eljárásokban nem a gyerek érdeke az első. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a szexuális erőszakot szenvedett kiskorúak ügyében az eljárás – a feljelentéstől a jogerős döntésig – átlagban öt évig tart. Ez alatt pedig nem feltétlenül csak a gyerekkel folytatott első beszélgetés felvételeit elemzik a bírák, ügyészek, ügyvédek, szakértők – főleg, hogy ilyen felvétel általában nem is készül. ​Ezért a hosszú eljárás alatt​ megvan az esélye, hogy a gyereknek újra és újra fel kelljen elevenítenie a történteket idegenek előtt, ami nagyon hosszú idő, főleg egy gyerek életében – hangoztatta.

Százból egyszer büntetik meg az elkövetőt

Gyurkó Szilvia szerint azért is nagyon fontos lenne változtatni a gyakorlaton, mert a gyerekek ellen elkövetett szexuális erőszak az esetek csak rendkívül kis hányadában kerül bíróság elé. Becslések szerint Magyarországon százból csupán tíz szexuális abúzus derül ki a gyerek környezetében, és csak egy ügyben indul eljárás. Mivel utóbbi esetek száma évente 450, a rejtve maradók száma több ezer. Ráadásul a hatóságok elé kerülő ügyek közül sem mindegyik végződik az elkövető elítélésével, például mert a gyereket a meghallgatása során nem tudják megfelelően megszólaltatni, és így bizonyíthatatlan marad az erőszak.

A kiskorúak elleni szexuális erőszak látenciája is épp azért nagyon magas, mert a gyerekek gyakran nem tudják kifejezni azt, ami velük történt, vagy ha erre kísérletet tesznek, a beavatott személy – általában valamely közeli hozzátartozó, szülő – ijedt, dühös reakciója bűntudatot, önvádat kelt bennük, és nem képesek feltárni az abúzust.

Nem kellene, hogy forró téma legyen a szex a tanároknak

A gyerekjogi szakértő szerint a látencia csökkentésében, illetve a gyerekek önvédelmi lehetőségeinek javításában sokat segíthetne a szexuális edukáció erősítése, a szexualitásról való beszédhez kötődő tabuk leépítése, mert még mindig jellemző a nemiségről való beszéd társadalmi elutasítottsága.

Korábban hasonlóan nyilatkozott a hitado.hu-nak Séllei Györgyi szexológus tanácsadó, aki azt mondta, az iskolákban a nevelőmunka során alig esik szó a szexualitásról. A tanárok részéről gyakorta tapasztalható ellenállás oka, hogy „forró” témának tekintik a nemiséget, minthogy az intézményi környezet sem feltétlenül támogató, illetve nincsenek módszertani eszközeik a téma tárgyalásához.

Bugyiszabály

Gyurkó Szilvia szerint a szexuális edukáció hiányában a gyerek sokszor nem tud különbséget tenni jó és rossz érintés között, jó és rossz titok között, erőszak esetén nincs tisztában azzal, hogy mi történt vele, így nem tudja, hogy beszélnie kellene róla. Ha a korának megfelelő szinten tisztában lenne a határokkal, azzal sok későbbi, a kimondatlanságból is fakadó traumát lehetne megelőzni – véli a szakértő.

Gyurkó Szilvia azt is megemlítette, hogy például Nagy-Britanniában a gyerekek elleni szexuális erőszak visszaszorítására bevezették az úgynevezett bugyiszabályt. A gyerekekben a szülők közreműködésével tudatosítják, hogy azokat a testrészeit, amelyek az alsónemű alatt vannak, más nem tapogathatja. A szigetországban még az orvos is engedélyt kér a gyerektől, illetve elmagyarázza, mit, miért fog tenni, ha egy vizsgálathoz meztelenre kell vetkőzni.

Nem nyomoznia kell a tanárnak, hanem szólnia

Az ugyancsak csökkenthetné a titokban maradó esetek számát, ha a pedagógusok, szociális munkások, gyámok és az egyéb kapcsolódó szakmákban dolgozó felnőttek minden esetben jeleznék a hatóságoknak, ha azt gyanítják, hogy egy gyereket szexuális erőszak ért. Manapság azonban inkább az a jellemző, hogy – mivel súlyos bűncselekményről van szó – a tanár bizonytalanná válik, nem mer egyből szólni, hanem nyomozóként kezd viselkedni, megpróbálja saját maga igazolni vagy cáfolni a gyanút.

Az is előfordul, hogy a vád súlya és a várható hosszadalmas eljárástól való ódzkodás miatt inkább hallgat vagy megpróbálja elbagatellizálni az ügyet. Ezek helyett azonnal jeleznie kellene, ha felvetődik az abúzus lehetősége, mert az ügy tisztázása nem a tanár feladata. Inkább legyen több olyan eset, amikor nem igazolódik be a gyanú, mint hogy a mostanihoz hasonló mértékű maradjon a látencia.

A megalapozatlan gyanúsítások elkerülése végett is mindenképpen szükséges lenne a gyerekkel kapcsolatba kerülő szakemberek képzése, felkészítése a szexuális erőszak, gyerekbántalmazás tüneteire ​– tette hozzá Gyurkó Szilvia.