forrás: hirado.hu
A független magyar filmes csapat által jegyzet film saját és közösségi finanszírozásból készül, jelenleg az utómunkálatok folynak. A rendezők, Elekes Gergő és Gallai József szerint lenne igény Magyarországon zsánerfilmekre, de inkább külföldi piacra szánják az alkotást, mert alig van hagyománya nálunk ennek a filmtípusnak és a horror műfajának.
Nincs hiteles fénykép a Molyemberről, a látványától halálra rémültek beszámolói szerint egy világító szemű, több mint két méter magas, szárnyas lényt láttak a repülni a magasban Nyugat-Virginia egén. Mások szerint a molylepkeszerű valaminek nincs is feje, szürkés mellkasán helyezkedik el az izzó szempár. A leghírhedtebb eset Molyemberrel kapcsolatban a Silver Bridge híd leomlása. A híd két városkát kötött össze egészen addig, amíg váratlanul le nem omlott a legnagyobb forgalom idején, sokan meghaltak. A tragédia előtti évben a környékbeliek sokszor látták feltűnni a Molyember alakját a híd környékén…
„Az igazság mindig félelmetesebb”
„Mindig is vonzódtunk Józsival a misztikushoz, az ismeretlenhez, így jutottunk el a Molyember legendájához is” – avatta be Elekes Gergő a hirado.hu-t. Az igazság mindig félelmetesebb, ez látható a film plakátján is. Az előzetesben vázoltak egy lelkes egyetemi tanár és segédje a Molyember legendáját kutatva érkeznek Európába, és kénytelenek lesznek a túlélésükért küzdeni. „Terveink szerint egy olyan hangulatfilmmel tudjuk majd szórakoztatni a ránk kíváncsiakat, amely nem olcsó horrorpanelek révén lesz izgalmas” – tette hozzá Gallai József, aki egyben a mű forgatókönyvírója is. A hazai filmekhez képest is alacsony költségvetésből készülő mű atmoszféráját a bakonyi erdők teszik misztikussá, de Londonban is készültek jelenetek – árulta el Elekes Gergő társrendező.
Lelkes filmkészítők
Nem ez az első horrorfilmes próbálkozása a 2010-ben megalakult Elekes Pictures független filmes csapatnak. Egy éve készítették el a Bodom című, hasonló műfajú alkotást. „A film többek érdeklődését felkeltette, így jutottak el hozzánk külföldi, elsősorban egyesült államokbeli befektetők. Ismerték a korábbi munkáinkat, és úgy gondolták, hogy megéri velünk együtt dolgozni. A minőségi szórakoztatásnak hasznot sem árt termelnie” – mondják az alkotók, akik nagyon hiányolják ezt a fajta szemléletet a hazai filmgyártásból.
A zsánerfilmek hazai hagyományának hiánya mellett ez a másik ok, amiért a film angol nyelven játszódik, hiszen így szélesebb piacon vetíthetik a tervek szerint januárra elkészülő filmet. Az angolszász segítség ráadásul nemcsak a finanszírozásnál jött jól, hanem a forgatókönyv nyelvi „lektorálásánál” is. Szimpatikus ez a fajta magabiztosság, de nem szálltak el: büszkén vállalják, hogy nem profik, nem a filmes világból érkeztek, nem tanulták a szakmát. „Lelkes filmkészítőkként” határozzák meg magukat.
Nem feledkeznek meg a magyar közönségről
Arra a kérdésre, hogy nem tervezték-e ötletükkel megkeresni a Magyar Nemzeti Filmalapot, azt válaszolták: „nem értik ezt a forgatókönyv-fejlesztési mizériát, köszönik szépen, de bíznak annyira magukban, hogy megoldják”. A film forgatókönyvét egyébként Gallai József tavaly augusztusban kezdte el írni, a végleges verzió idén március-áprilisra lett meg. A forgatás körülbelül 10 nap alatt zajlott le, a bakonyi „díszlet” mellett londoni jelenetek is láthatóak lesznek majd a műben.
A színészi gárda korábbi ismeretségek révén alakult ki, nagyon jónak tartják a szereplők hozzáállását. Ezt Gallai József nem csak azért mondja, mert ő is főszerepet visz a filmben – jegyzi meg viccesen a forgatókönyvíró. A tervek szerint tehát jövő év elején debütál A Molyember-incidens, először fesztiválokon szeretnék megfuttatni, aztán jöhet a forgalmazás – árulták el. Mint ahogy azt is, hogy azért a magyar közönségről sem fognak megfeledkezni, itthon is terveznek vetítést.
