Orbán Viktor: új európai politika kell

forrás: hirado.hu/M1/MTI,

Németországban letartóztattak egy menedékkérőt

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy menedékkérőt a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Arnsbergben, mert felmerült a gyanú, hogy tudhat valamit a párizsi terrortámadásokról – jelentette egy regionális napilap online kiadása. A beszámoló szerint az algériai férfi napokkal a merényletek előtt azt mondta két szíriai lakótársának, hogy „valami szörnyűség” történik majd Párizsban. A szíriaiak először nem vették komolyan szavait, a támadások után viszont értesítették a menedékkérőket befogadó állomás vezetőjét, aki tájékoztatta a rendőrséget.

G20: nem elég a katonai út

Nem csak katonai úton kell fellépni a terrorizmus ellen, hanem több intézkedés kombinációjára van szükség – ismertette a G20-csoport álláspontját a német kancellár. A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Uniót tömörítő szervezet törökországi találkozóján Angela Merkel közölte: a hírszerzési együttműködés és az online kommunikáció megfigyelése mellett azt is meg kell akadályozni, hogy a terroristák pénzhez jussanak. A tanácskozás után Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet összesen 40 országtól kap forrásokat, és ezek között szerinte megtalálható a G20-csoport több tagja is.

Razziák Franciaországban

Franciaország-szerte razziákat tartanak a hatóságok a párizsi merényletek nyomán. Már legalább 168 házkutatást hajtottak végre, fegyvereket foglaltak le és előállítottak 23 embert. Rendőrségi akció volt Belgiumban is: két ember ellen vádat emeltek. Közben a párizsi támadók közül eddig 5 embert sikerült azonosítani; többségük már Európában született. Köztük van ugyanakkor az is, akinél szíriai útlevelet találtak. Ujjlenyomata alapján Görögországban regisztrálták menekültként, ám az útlevél hitelességét a párizsi főügyész nem tudta megerősíteni. Továbbra is szökésben van egy 26 éves francia vagy belga állampolgárságú férfi. Az Iszlám Állam szervezte párizsi merényletsorozatban 129-en haltak meg.

Orbán Viktor: a kvótarendszer meghívó a migránsoknak

A kötelező betelepítési kvótarendszer elutasítására kérte a magyar képviselőket a miniszterelnök. Orbán Viktor a parlamentben, napirend előtt hangsúlyozta: az uniós jogszabály meghívót jelent a migránsoknak, miközben meg kellene fékezni a menekültáradatot. A kormányfő szerint a párizsi merényletsorozat bebizonyította, hogy a terroristák kihasználják a helyzetet és elvegyülnek az otthonukat elhagyó emberek között. A népvándorlás 3 legsúlyosabb következményeként Orbán Viktor a terrorveszély növekedését, a bűnözés kiterjedését, valamint az európai kultúrát és hagyományokat fenyegető veszélyt említette.

Vita a parlamentben

A miniszterelnök beszédére reagálva a Fidesz az uniós vezetők felelősségét hangsúlyozta, és kijelentette: nem lehet köntörfalazni, a válság mellébeszéléssel nem oldható meg. Az MSZP erős, arányos és hatásos választ szorgalmaz a párizsi merényletek után, és úgy véli: a terroristákat semmilyen kerítés nem állíthatta volna meg. A Jobbik elutasítja a kvótákat és a bevándorlók visszatoloncolását is, és továbbra is ügydöntő népszavazást akar a migránsok kérdésében. Az LMP közös megoldásokkal védené meg Európát; álláspontja szerint hatékony terrorellenes együttműködés nélkül Magyarország is védtelen. A KDNP úgy látja: az európai civilizáció a bevándorlási hullám rendezésének tétje.

Horvát belügyminiszter: meg kell különböztetni a bűnözőket a menekültektől 

A bűnözőket meg kell különböztetni azoktól, akik a háború és a terror elől menekülnek, mindazonáltal nem zárható ki, hogy a balkáni útvonalon Nyugat-Európába igyekvő migránsok között potenciális terroristák is lehetnek – jelentette ki a horvát belügyminiszter. Ranko Ostojic közölte: bármelyik ország a támadások célpontjává válhat, ezért Horvátország is magasabb fokú biztonsági intézkedéseket vezetett be.

Szigorították a migránsok szerbiai ellenőrzését

Szigorították a migránsok biztonsági ellenőrzését a szerb-macedón határ melletti Presevóban, az átvizsgálás után elvesznek tőlük minden fegyvernek minősülő tárgyat. A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint vasárnap Presevóban 5300 embert vettek nyilvántartásba, hétfő reggel 9-ig pedig további 1600-at. A párizsi merényletek óta a migránsoktól minden fegyvernek minősülő tárgyat elkoboznak, a leggyakrabban ollót és konyhakést találnak náluk.

A görög parti őrség 1244 bevándorlót mentett ki az Égei-tengerből 

Az elmúlt három nap alatt 1244 menekültet és gazdasági bevándorlót mentett ki a görög parti őrség az Égei-tengerből, miközben továbbra is ezrek érkeznek a görög szigetekre. A parti őrség közleménye szerint a mentők 34 incidensben nyújtottak segítséget péntek óta Leszbosz – ide érkezik a legtöbb bevándorló -, valamint Híosz, Számosz, Kósz, Kálimnosz és Mejíiszti szigetének közelében. Ezek között az adatok között nem szerepel az a több ezer ember, aki szerencsésen tette meg a Törökország nyugati partvidéke és a görög szigetek közötti rövid, ám gyakran halállal végződő utazást.

Völner Pál: A dublini egyezmény nem felel meg a jelenlegi körülményeknek

A dublini egyezmény egy jóval kisebb méretű bevándorlás kezelésére született, a jelen körülményeknek nem felel meg – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán. Kifejtette, az egyezmény nem tudja távol tartani azokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe az európai szociális ellátásokat, és nem ad receptet arra sem, mi a teendő azokkal, akiket az EU-országok nem akarnak befogadni. A dublini előírások alapján a fő szabály szerint abban a tagországban kell lefolytatni az eljárást, ahol a menedékkérő megérkezett az EU területére, így vissza lehet küldeni a menedékkérőket abba a tagállamba, amelyben beléptek az EU területére. A párizsi merényletekkel kapcsolatban az államtitkár azt mondta: senki nem beszél a felelősségről, arról, hogyan jutottunk el idáig. Mindenki szolidáris és támogatja Franciaországot, de arról még senki nem nyilatkozott, milyen döntéseket kellene meghozni – tette hozzá.

Folyamatos a migránsok utánpótlása

Folyamatosan érkeznek a migránsok a szerbiai Sídbe. Nagyjából 1500 főt szállítottak oda éjszaka, napközben pedig mintegy hatezer bevándorlót várnak. Az osztrákok még nem építik a kerítést a szlovén határnál, pedig Szlovéniában nem csökken a migrációs nyomás – jelentették az M1 helyszíni tudósítói.

A leendő lengyel külügyminiszter harcba küldené a szíriai menekülteket

A százezrével Európába érkező szíriai bevándorlók felállíthatnának egy hadsereget, amely harcba száll hazájuk szabadságáért – vélekedett Witold Waszczykowski, a kinevezésre váró lengyel kormány leendő külügyminisztere.

„Az utóbbi időben szíriai százezrei érkeztek Európába. Alakíthatnának egy hadsereget” – jelentette ki Waszczykowski a TVP Info közszolgálati televízióban.

„Fiatalemberek tízezrei pattannak be felfújható csónakjaikba, kezükben az iPadjükkel, s ahelyett, hogy elsőként inni vagy enni kérnének, azt kérdezik, hogy hol tölthetnék fel a mobiltelefonjukat. Harcba kéne menniük, hogy a segítségünkkel felszabadítsák a hazájukat” – tette hozzá a hivatalosan hétfőn kinevezésre kerülő új, konzervatív kormány tagja.

A lengyel diplomácia új vezetője kifejtette, el kéne kerülni azt a helyzetet, amelyben „mi Szíriába küldjük harcolni a katonáinkat, miközben szíriaiak százezrei a kávéjukat iszogatják az Unter den Lindenen” (Berlin központjának egy főutcáján) vagy Európa más városaiban.

Leendő kollégájával, az európai uniós ügyekért felelős Konrad Szymanskival szemben Waszczykowski azt hangsúlyozta: Lengyelország be fogja tartani a távozó liberális kormány ígéretét, hogy befogadnak kilencezer menekültet az európai elosztási mechanizmusok keretében.

A DK és az Együtt felfüggeszti az aláírásgyűjtést, de kitart a betelepítés mellett

A párizsi terrorcselekmények miatt a Demokratikus Koalíció és az Együtt is felfüggeszti az európai uniós kvóták alkalmazása érdekében indított aláírásgyűjtését, de azért sem Gyurcsány Ferencék, sem Szigetvári Viktorék nem tartják szükségesnek, hogy változtassanak a migránsokkal kapcsolatos eddigi álláspontjukon – írja hétfői számában a Magyar Idők.

Gréczy Zsolt, a DK szóvivője a lapnak elmondta: Gyurcsány Ferenc pártelnök bejelentése értelmében a párt a következő napokban a teljes belpolitikai tevékenységét felfüggeszti, az aláírásgyűjtést is.

A DK pénteken megkezdte aláírásgyűjtését annak támogatására, hogy kötelező uniós kvótákat határozzanak meg, és ennek alapján osszák el a menekülteket az EU tagállamai között. A DK szóvivője nemmel válaszolt a lap felvetésére, a történtek tükrében a DK szükségesnek tartja-e, hogy bármit is korrigáljon a menekültekkel, a kvótával vagy a fizikai határzárral kapcsolatos eddigi álláspontján.

A Magyar Időkkel Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke azt közölte, a gyásznapokon kerülik a pártpolitizálást, így felfüggesztik az aláírásgyűjtést. De épp a borzasztó terror bizonyítja, hogy igazunk van, és közös európai megoldás kell – mondta a lapnak a politikus, aki továbbra is fenntartotta a 15 ezer menekült befogadására vonatkozó javaslatukat. Mint magyarázta, ezt a bevándorlókra értik, akiket szerinte lehetséges sikeresen integrálni, és a terroristák épp ezt akarják meggátolni. Megjegyezte: bár a terror ellen közös nemzetközi fellépés kell, „ez nem menekültpolitikai kérdés”.

A kvóták elleni fellépést tárgyalhatják a képviselők

Az Országgyűlés a házszabálytól való eltéréssel ma kezdheti tárgyalni azt a fideszes törvényjavaslatot, amely kötelezné a kormányt, hogy Luxemburgban támadja meg az uniós kvótarendszerről szóló európai jogszabályt. A napirend előtti felszólalásokat követően születhet döntés arról, hogy házszabálytól eltérően fogadják-e el a Fidesznek a bevándorlók kötelező uniós betelepítési kvótáját elutasító törvényjavaslatát. Az előterjesztés arra kötelezné a kormányt, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, és kezdeményezze a betelepítésről szóló uniós jogszabály megsemmisítését.

Amennyiben a képviselők négyötöde hozzájárul a házszabálytól való eltéréshez, az indítványt ma tárgyalhatják, majd kedden el is fogadhatják. Ha azonban nem áll ekkora többség a javaslat mögé, akkor a vitát csak kedden tartják, a zárószavazásra pedig legkorábban a parlament következő ülésén.