Nem ismerünk határt a zabálásban – ez lehet a gyerekkori elhízás oka

Az elhízás már „világjárványnak” tekinthető, de Magyarországon különösen rossz a helyzet. Hazánkban a legnagyobb a túlsúlyos felnőttek aránya Európában, de ez a probléma nem csak a felnőtteknél van jelen, hanem a gyerekeknél is. Itthon az elmúlt 20 évben megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma és a tendenciákat figyelembe véve további növekedés várható – mondta a hirado.hu-nak Dr. Török Dóra gyermekendokrinológus.

Jellemzőek a falási rohamok a gyerekeknél

Az elhízás rohamos terjedése világméretű jelenség, a pontos okát nem ismerjük. Ha ismernénk, sokkal könnyebb lenne megállítani is – mondta Török Dóra.

Az elhízás hátterében állhatnak, veleszületett betegségek is, például Prader-Willi szindróma és endokrin betegségek – pajzsmirigybetegségek vagy mellékvese-betegségek – de összességében ezek igen ritkák. Ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot azért hízik el a gyerek, mert több kalóriát eszik, mint amennyire a növekedéshez és a napi élethez szüksége lenne.

(Fotó: Reuters/Brian Snyder)

„Már méhen belül elkezdődhet egy folyamat. Az a mama, aki nem 12-13 kiló gyarapodással éli meg terhességet, hanem 30 kilóval, az egész biztos, hogy már a méhlepényen keresztül kezdi túltáplálni a maga kis magzatját” – mondta Dr. Blatniczky László, gyermek diabetológus az M1 Család és otthon című műsorában.

Három olyan periódusa van a gyermekkornak, amikor a kalóriatöbblet nemcsak lerakódik, de megnöveli zsírsejtek számát. „Csecsemőkorban, 5-6 éves korban, illetve ha közvetlen a serdülés előtt túlkalorizálnak egy gyereket, akkor a szervezetében nagyfokú zsírsejtszaporodás indul el. Ettől kezdve ezek a zsírsejtek ott vannak, ott lebzselnek és várják a kalóriát” – tette hozzá.

A gyerekek kiszolgáltattak a szülők, nagyszülők evési szokásainak

A kisebb gyerekek nagyon kiszolgáltatottak a szülők evési szokásainak. A nagyszülőknél megfigyelhető, hogy szinte tömik étellel a gyerekeket. Ennek hátterében az áll, hogy az idősebb generáció ténylegesen megtapasztalta a nélkülözést, azt, hogy nem mindig tudott jól lakni. „Sok nagymama a szeretetét fejezi ki az ételadással, és egy valamire való jó gyerek megeszi, amit elé tesznek” – magyarázta a hirado.hu-nak Dr. Forgács Attila gasztropszichológus.

Lelki bajok miatti örömevés a gyerekeknél is van

Ha azt gondolnánk, hogy csak a családi rossz minta, a cukorban, zsírban gazdag ételek fogyasztása állhat a gyerekkori elhízás mögött, akkor tévedünk. Az endokrinológus szerint többről van szó, mert a kóros étkezési magatartások hátterében lelki tényezők is szerepet játszhatnak.

Abban a családi környezetben, ahol a gyermek testi-lelki fejlődéséhez szükséges érzelmi biztonság nem adott kellőképpen, ott sokszor „örömevéssel” kompenzálnak a gyerekek. A túlevés sokszor stressz hatására következik be, egyfajta elkerülő, önvigasztaló stratégia. Ekkor jellemzőek a cukorban, zsírban gazdag „comfort food”, szó szerint a vigasztaló ételek – magyarázta Török Dóra.

Nagyon fontos, hogy az elhízás sokszor pszichés problémákhoz, szorongáshoz is vezet, amit egy ördögi körben további evéssel próbál „gyógyítani” a beteg – tette hozzá.

Már a kicsiknél is jellemző a kényelmetlen jóllakottságérzésig való evés és a fizikai éhségérzet nélküli nagy mennyiségű ételfogyasztás. Ami megdöbbentő, hogy már a gyerekeknél is előfordulnak falási rohamok és önhánytatás is – mondta.

Nem tudjuk, hogy mikor vagyunk éhesek és azt sem, hogy mikor laktunk jól

A gasztropszichológus szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy nem tanuljuk meg azt, hogy mikor vagyunk éhesek, és azt sem tanuljuk meg, hogy mikor laktunk jól. Ez bizony a gyerekeknél is így van. „Generációk nőttek fel úgy, hogy nem veszik észre az éhségjeleket” – mondta.

Forgácsa Attila a hirado.hu-nak beszámolt erre vonatkozó evéspszichológiai kísérletekről is. Egy csoport várakozó embernek kitettek egy nagy tál kekszet. A falon lévő órát manipulálták a kísérletvezetők. Amikor a valós időhöz képest előre állították az órát és mondjuk 14 órát mutatott, sokkal több kekszet vettek az emberek, mint mikor visszább állították. Azért, mert – éhségérzet ide, vagy oda – belénk ivódott, hogy ha elmúlt dél ebédelni kell, de ha még csak 11 óra van, akkor nem lehetünk éhesek.

Jóllaktunk? Ugyan már, amit elénk tesznek meg akarjuk enni

Egy másik kísérlet során a jóllakottságérzést vizsgálták. Egyetemi hallgatók kaptak egy tál levest, de a tálba vezetett egy, a hallgatók számára nem látható cső. A csövön keresztül az ételt folyamatosan utántöltötték. Volt olyan hallgató, aki 2,5 liter leves elfogyasztása után is azt mondta, hogy nem lakott jól, hiszen ő úgy látta, hogy a tányérja még félig tele van.

(Fotó: Reuters/Shannon Stapleton)

Cukorbetegség, zsírmáj, magas vérnyomás – ez már gyerekkorban is megjelenik

A kövér gyerekek több mint fele általában felnőttként is túlsúlyos marad. A folyamatos kövérség pedig évtizedekkel is megrövidítheti az életet.

Az elhízás szövődményei igen sokfélék, és nagyon korán megjelenhetnek. Növekszik a cukorbetegség rizikója és már gyerekkorban is megjelenik a magas vérnyomás, a zsírmáj, a magas koleszterin és húgysav szint, valamint az ízületi panaszok. Az agyvérzés és a szívinfarktus megjelenése inkább fiatal felnőttkorra esik, de egy friss amerikai tanulmány szerint már nyolcéves korban szívproblémák jelei mutatkozhatnak elhízott gyermekeknél. Ezt így látja Török Dóra is: „a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján mi is több tizenévest kezelünk túlsúly miatti szívelégtelenséggel”.

Ha valaki egész életét sok plusz kilóval éli, ott a hirtelen halál rizikója megduplázódik, és egyes daganatos eredetű haláloké is. Például a légzési elégtelenség eredetű halál rizikója négyszeres. A gyermekendokrinológus ugyanakkor hangsúlyozta azt, hogyha a kövér gyermek lefogy felnőtt korára, akkor eltűnik a megnövekedett rizikó.

(Fotó: Getty Images)

Azért fogyókúrázunk, hogy jól nézzünk ki

Bár az elhízás rengeteg egészségügyi kockázattal jár, az emberek nem ezért kezdenek fogyókúrázni, hanem esztétikai okok miatt, azért, hogy jól nézzenek ki. A gyerekeknél azonban még nincs ilyen tudatosság.

Egy gyerek nem érzékeli, hogy az elhízás számára bármi gondot is jelentene. Nem látják magukat másnak a többieknél és a fizikai kockázatokat sem érzik. Játék vagy mozgás közben hamarabb kifáradnak, lassabbak is, mint társaik, de amíg nem csúfolják őket, addig ez nem zavaró számukra – magyarázta Blatniczky László, gyermek diabetológus az M1 Család és otthon című műsorában.

Viszont 12-14 éves korban jönnek a pszichológiai problémák, akkor szembesülnek azzal, hogy másabbak, mint a többiek és ekkor már változtatni akarnak. Azt az időszakot meg kell ragadni a szülőknek a diabetológus szerint.

Sokszor a felnőttek önkontrollja sem nagy, ha evésről van szó, de a gyerekeké még kisebb, ezért a szülő felelőssége a helyes táplálkozás kialakítása. Török Dóra szerint a hangsúly a megelőzésen és az egészséges szokások kialakításán van.

Gyakorlati tanácsok szülőknek:

• A zöldség-és gyümölcsfogyasztáshoz korán hozzá kell szoktatni a gyerekeket. Az ajánlások szerint napi 5-7 adag zöldség elfogyasztása ajánlott, egy adag nagyjából mindenkinek annyi, amennyi egy tenyerében elfér.

• Ne adják fel. Sok gyerek nem szereti a zöldséget, de egy új étel vagy állag megszeretése olyan, mint a nyelvtanulás. 7-14-szer szükséges egy ismeretlen ízt megkóstolni ahhoz, hogy megszokjuk, megszeressük.

• Jó ötlet minden étkezést egy adag zöldséggel vagy gyümölccsel kezdeni, mert csökkenti az étvágyat, növeli a rostbevitelt.

• Kerülni kellene a félkész vagy kész élelmiszereket. Ezek sokszor olyan íz kombinációkat tartalmaznak – azért, hogy a vásárló    finomnak érezze a terméket-, amelyek túlevésre csábítanak, akkor sem hagyjuk abba az evést, ha már elég kalóriát bevittünk

• Nagyon fontos a rendszeres testmozgás.

• Törekedni kell az érzelmi biztonság megteremtésére a családon belül.

• Mielőbb meg kell tanítani a gyerekeket a stresszhelyzetek megfelelő kezelésére, hogy ne alakuljon ki a menekülő evés.

Közelednek az ünnepek, így sok csoki, sütemény és cukros ital lehet a gyerekek körül. A cikk elolvasása után lesznek szülők, akik hirtelen aggódni kezdenek és keresik a megoldást, hogy gyermeküket lefogyasszák. Egy dologra azonban figyeljenek: fogyókúrázni nem karácsonykor és nem születésnapkor kell, ugyanis a társas evés örömforrás, amitől senkit nem szabad megfosztani. Viszont, a menü összeállításánál lehet ügyeskedni: több zöldség, kevesebb zsír.

Fontos, ha önállóan nem boldogul a szülő, akkor segíthetnek a szervezett programok. A Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikájának Endokrinológia és Obezitás osztály felügyeletével nemrég indult egy „nemdiéta” nevű program, ahol a jóllakottság-érzés és a stresszkezelés újratanulására helyezik a hangsúlyt nem a koplalásra. A programra 13 év fölötti túlsúlyos, fogyásban motivált kamaszokat várnak, akik legalább havonta egyszer be tudnak menni a klinikára, és online is elérhetők.