A francia elnök szerint háborús cselekmény volt a párizsi támadássorozat, és a holland kormányfő szerint is hadban állnak. Ha ezt elfogadjuk, akkor az egész NATO-nak – így Magyarországnak is – hadba kell lépni, hiszen pont erről szól a szerződés, és egy nagyon hasonló helyzetben volt már példa erre a lépésre.
„Az Iszlám Állam az ellenségünk. Háborúban állunk az Iszlám Állammal” – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök szombaton, a párizsi terrortámadások ügyében tartott sajtótájékoztatón. Ezzel csatlakozott François Hollande francia elnökhöz, aki korábban szintén azt mondta: „tervezett hadi cselekmény” volt a 129 ember életét követelő támadássorozat, és az Iszlám Államot nevezte meg elkövetőként. Hasonlóan fogalmazott Manuel Valls francia kormányfő is, aki azt is megelőlegezte, hogy meg fogják nyerni a háborút.
Bár a terroristákról egyelőre keveset tudni – csak azt, hogy egyikük francia állampolgár, és már ismert volt a hatóságok előtt – a francia elnök és holland kormányfő kijelentése azért fontos, mert megalapozhatja az észak-atlanti szerződés 5. cikkének alkalmazását. E szerint a NATO-tagok saját maguk elleni támadásnak tekintik, ha bármelyik másik tagállamot fegyveres támadás éri. Ez az úgynevezett casus foederis, vagyis az az eset, amikor teljesíteni kell a szövetségesi kötelezettséget, magyarul háborúba kell lépni a másik védelmében.
A NATO 66 éves történetében eddig egyetlen alkalommal mondták ki az 5. cikk érvénybe lépését: a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után. Az Egyesült Államok akkor úgy tekintett a World Trade Center és a Pentagon elleni repülőgépes merényletekre, mint az afganisztáni tálibok támadására, és a brüsszeli NATO-tanácsban ki is mondták, hogy ez valóban kimeríti a fegyveres támadás fogalmát, így életbe lép az 5. cikk. A francia érvelés most nagyon hasonló az Iszlám Állammal és Szíriával kapcsolatban – írja aVS.hu.
Az nyilván politikai döntés kérdése, hogy egy terrorsejt akcióját külső támadásnak lehet-e tekinteni – eredetileg a szerződés egyértelműen a Szovjetunió támadására utalt –, de a jelenlegi helyzetben nehéz elképzelni, hogy a NATO-tagországot nemet mondjanak a franciáknak. Más kérdés, hogy ez valóban azt jelenti-e, hogy a teljes szövetség felvonul, és minden rendelkezésére álló eszközzel megtámadja a Szíria és Észak-Irak jelentős részét uraló terrorszervezetet.
Annak idején az afganisztáni háborúban valamennyi NATO-tag részt vett több-kevesebb katonával, még a hadsereggel nem rendelkező Izland is. A szíriai konfliktusban eddig mind az amerikaiak, mind a franciák kizárták a szárazföldi csapatok bevetésének lehetőségét (bár előbbiek állítólag már nem zárkóznak el kisszámú, különleges egységek bevetésétől), de ez most változhat. Ha nem, akkor az 5. cikk életbe léptetése akkor is szimbolikus gesztus lehet, még ha nem is követik valódi katonai lépések.
Forrás: kárpáthír
