A Gizella Királyné Múzeum kincsei a Veszprém, Somogy és Zala megyére kiterjedő egyházmegye templomainak használatból kivont képző- és iparművészeti emlékeiként kerültek a gyűjteménybe. Bár a múzeum csak 1985-ben alakult, a tudatos gyűjtőmunka már jóval előbb megindult.
Hornig Károly bíboros, veszprémi püspök a századfordulón a sümegi ferencesektől több úrihímzéses oltárterítőt és miseruhát gyűjtött be, sümegi nyaralójából pedig az értékesebb képeket, szobrokat Veszprémbe hozatta. A második világháború után Bánás László püspök a nagy műértő, Széchenyi Miklós nagyváradi püspök gyűjteményét örökölte, majd áthozatta Veszprémbe. Pár évvel később Dr. Klempa Sándor apostoli kormányzó – megmentés céljából – felkutatta a magyar művészet és kultúra értékeit, melyek az egyházmegye templomainak padlásain, raktáraiban porosodtak.
A begyűjtött anyagnak 1959-től 1980-ig a püspöki palota adott otthont; ekkor születettek meg az önálló múzeum létesítésének feltételei: Dr. Szendi József püspök a Vár u. 35. szám alatti kanonoki házat jelölte ki a múzeum központi épülete számára, majd hathatós anyagi és erkölcsi támogatásával lehetővé tette a begyűjtött tárgyak múzeumi bemutatását és tudományos feldolgozását is.
Veszprém városának és székesegyházának tragikus többszöri pusztulása, felégetése és kirablása után természetes, hogy a múzeum alig őriz valamit a török előtti idők alkotásaiból. Ezek közül is csupán egy olyan tárgy van, amelyről bizonyosan tudjuk, hogy a kincstár része volt: a Kaplony nemzetségbeli Vetési Albert püspök miseruhája. Ez a mű olyan értékeket hordoz, amelyek utalnak arra a kulturális, történeti jelentőségre, amely a megsemmisült veszprémi múltat meghatározta.
A török idők alatt a veszprémi egyházmegye jórészt elpusztult. Az újjáépítés kiemelkedő egyénisége Palányi Biró Márton püspök, akinek munkássága azért is érdekel bennünket közelebbről, mert az egyházmegyében folyó művészi tevékenységnek kiemelkedő mecénása volt. Több személyéhez kapcsolódó művészi alkotás képviseli a nagy püspököt a múzeumi anyagban.
A múzeumi gyűjtemény anyagából elsőként említjük az ötvösművészet alkotásait. Az oltárfelszerelés tárgyai mellett a múzeumnak gazdag ereklyetartó gyűjteménye van, s ezek mindegyike szintén jelentős egyházművészeti alkotás. Különleges anyag képviseli a főpapi ékszereket is.
A textilgyűjtemény kiemelkedő alkotásai közül említettük már a Vetési-miseruhát – mely a gyűjtemény legkorábbi darabja; ezt időben néhány reneszánsz textil követi. Az egyházi öltözetek minden típusát megtaláljuk a barokk és a 19. századi anyagában. A teljes főpapi ornátusok gazdag művészi megoldásaikkal a magyar és az európai textilművészet kiemelkedő emlékei. Ezek között is történelmi értéket képvisel a koronázási palást 1867. évi másolata, valamint az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruha.
Ha meg akarjuk határozni, hogy a veszprémi gyűjtemény milyen sajátos színnel gazdagítja a hazai múzeumi hálózatot, minden bizonnyal szoborgyűjteményét kell elsősorban említenünk. A megközelítőleg 400 alkotás – néhány kivételtől eltekintve – az egyházmegye templomainak barokk berendezéséből származik, és ezzel a magyar művészettörténet egyik fontos korszakát reprezentálja, lehetőséget adva a török utáni idők mestereinek, stílusalalkulásainak tanulmányozására.
A gyűjteményben a barokk oltárok szinte minden kedvelt szentjének szobra megtalálható: Péter és Pál, Keresztelő és Nepumuki Szent János, Szent István és László magyar királyok, a segítő szentek közül Rókus és Sebestyén, valamint a tűz pusztításaitól védő Szent Flórián is.
A festészeti gyűjtemény nagyobb része Hornig bíboros gyűjtéséből és Bánáss László hagyatékából került a múzeumba. Kiemelkedő jelentőségű a Luca Giordanonak tulajdonított Szent Sebestyén, amely a nápolyi barokkot képviseli a gyűjteményben; valamint Dürer „Mária élete” sorozata, melyről a legújabb vizsgálatok megállapították, hogy a nagy német mester eredeti alkotásai. A porcelán és kerámia gyűjteményben a jelentős bécsi, meisseni, sevres-i és cseh alkotások mellett kiemelkedő korai herendi munkák, városlődi Zsolnay-kerámiák, valamint a többszörösen kitűntetett szobrászművész, Eschenbach Jenő kerámiái találhatók.
Az előzőekben felsorolt gyűjteményeken kívül említésre méltó a kolostormunkák és népi szakrális emlékek gyűjteménye, melynek gyűjtése csak néhány évvel ezelőtt kezdődött meg.
Forrás: http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=677
Cím: IX ker. Vár utca 35.
Tel: +36 (88) 426-088
E-mail: [email protected]
Web: http://www.veszprem.hu/
